ADÓSSÁGCSAPDA és SZABADKERESKEDELEM
- Részletek
- Kategória: Rendszerváltás, ezt akartuk?
- Írta: ---
- Találatok: 19372
A Rendszerváltás – ezt akartuk? beszélgetéssorozat harmadik beszélgetésének címe:
ADÓSSÁGCSAPDA és SZABADKERESKEDELEM
M E G H Í V Ó
A rendszerváltás társadalmi, gazdasági és szociális következményeit feltáró beszélgetéssorozat harmadik eseményén ismét olyan kérdéseket elemzünk, amelyek folyamatosan az aktuális kérdések között voltak, vannak és lesznek. Magyarország, mint minden félperifériás ország, mindig is adósságcsapdában vergődött. A ’70-es években magyar pénzügyes körök, azt a reményt tápláltak miszerint adósságból fogunk fejleszteni és utolérni a nyugati országokat. Az utolérés hiú ábránd volt és marad.
A beszélgetésben kitérünk a lakosság eladósodására és a Magyarországon agyonhallgatott USA-EU szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) veszélyeire is.
Időpont: 2015. január 17-én, szombaton (10:30 - 14:00)
Helyszín: a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének székháza, 1068 Budapest, Városligeti fasor 46.
Előadók – Előadások:
Mégis kinek az adóssága - azaz ki, kinek az adósa? - Mendrey László a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke
Mi az államadósság és vissza kell-e fizetni? – Kun János közgazdász, PM aktivista
A bihari kistérség gazdasági leépülése – Totyik Tamás tanár
Bevezető a szabadkereskedelemről – Benyik Mátyás az Attac Magyarország elnöke
A multik hatalomátvétele - Fidrich Róbert a Magyar Természetvédők Szövetsége (Föld Barátai Magyarország) képviseletében
Újabb és újabb adók bevezetésének rejtett oka avagy a befektető-állam vitarendezési mechanizmus – Újszászi Györgyi – a Védegylet képviseletében
A beszélgetést Morva Judit, a Le Monde diplomatique magyar kiadásának főszerkesztője vezeti.
A hozom-megosztom pikniket 12h30-tól tartjuk, utána vitát rendezünk a hallgatóság aktív részvételével. Aki meg akarja kérdezni, hogy mit hozzon a hozok-megosztom piknikre, az írjon mailt Kosik Icának: kosikica@gmail.com
A rendezvény alatt megvásárolható lesz a Hitelesmozgalom elnökének, Szabó Józsefnek a Devizahitel, hol az (i)gazság? című új könyve.
A rendszerváltás beszélgetéssorozat harmadik eseménye után konferencia kezdődik a plurális demokráciáról kb. 14:30-tól 18:00 óráig. Részletes programot és meghívót rövidesen külön levélben küldjük.
Budapest, 2014. december 29.
Benyik Mátyás
elnök
Az elhangzott előadások videó felvételei:
Szöllősi Istvánné előadása: https://www.youtube.com/watch?v=ihtYXe8vXUE#t=346
Mendrey László előadása: https://www.youtube.com/watch?v=ihtYXe8vXUE#t=1356
Totyik Tamás előadása: https://www.youtube.com/watch?v=ihtYXe8vXUE#t=2980
Fidrich Róbert előadása: https://www.youtube.com/watch?v=8DC_YJd081M
Szabó József előadása: https://www.youtube.com/watch?v=8DC_YJd081M#t=999
Vita a lakossági eladósodásról: https://www.youtube.com/watch?v=8DC_YJd081M#t=1436
------------------------------------------------------------------------------------------
S A J T Ó M E G H Í V Ó
a Sziriza kormányprogramjának bemutatására
Ismeretes, hogy a jobboldali, neoliberális politikát folytató görög kormány megbukott és az előrehozott választásokat 2015. január 25.-re tűzték ki. A közvélemény-kutatások szerint Görögországban ma a legerősebb párt a Sziríza. A mozgalom gyors sikere fényesen bizonyítja, hogy Európa népei nem kérnek a trojka neoliberális megszorító csomagjaiból.
Magyarországon a haladó civil szervezetek egy csoportja, így az ATTAC Magyarország Egyesület, a Magyar Antifasiszta Liga (MAL), a Magyar Nők Szövetsége, valamint a 4K és az Európai Baloldal - Magyarországi Munkáspárt 2006 szolidárisak a Szirizával. A baloldali görög párt kormányprogramját és a magyar civilek támogató közleményét sajtótájékoztató keretében kívánják megismertetni a szélesebb közvéleménnyel.
Időpont: 2015. január 17-én, szombaton 12:30 órakor
Helyszín: a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének székháza, 1068 Budapest, Városligeti fasor 46.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
BEVEZETŐ
A hitelezés, nem egyenlő partnerek közötti kapcsolat. A hitelnyújtás, jól jövedelmező üzlet, melyben az adósok könnyen válhatnak szánalomra méltó figurákká. A hitelező és az adós között elkerülhetetlen a kemény üzleti rend, vagyis az erőszak, hiszen a hitelező nem veszi és nem is veheti figyelembe a törlesztő nehézségeit. Ő a részét követeli, és késés esetén, büntető kamatot is követel. Évezredek óta zajlik a csúnya, erőszakos harc, melyben az adósok szeretnének megszabadulni, a hitelezők meg szeretnék fenntartani a kialakult helyzetet. A hitelezési időszaknak, gyakran háborúk vetettek véget, és a háborúk után minden újra indult. Így volt ez a második világháború után is, bár, azt követően 1982-ig nem voltak jelentős adósságválságok. Azóta ellenben, a válságok állandósultak, jövedelmező, és egyben politikaformáló üzletté váltak, melyben az országok nagy többsége nem tud megszabadulni a hitelezőktől.
Magyarország, mint minden félperifériás ország, mindig is adósságcsapdában vergődött. A ’70-es években magyar pénzügyes körök, azt a reményt tápláltak miszerint adósságból fogunk fejleszteni és utolérni a nyugati országokat. Ezzel szemben, az 1982-es adósságválság idején Magyarország csőd közelbe került, és ebből a csapdahelyzetből azóta sem tudott kiszabadulni. A fejlesztések előnyei, alul múlták, a deviza adósság hátrányait. Ezen gondolkodásmódtól, a magyarországi pénzügyi körök azóta sem tudtak megszabadulni, és ennek következtében a magyar államadósság a rendszerváltás óta, szinte megtízszereződött, ráadásul folyamatosan emelkedik.
A magyar pénzügyek történetének talán legcsúnyább fejezete, a lakosság eladósítása. Itt a pénzügyi elit, néhány év konjunktúráért, hajlandó volt, 2004-ben, cinikusan megváltoztatni a hitelezési szabályokat a bankok kizárólagos hasznára. Ennek eredménye, hogy még ma is közel 400 ezer deviza hitelszerződés van érvényben, az adósok tőketartozása gyakran több mint a kétszerese annak az összegnek, amit hitelként kaptak. A bankok ugyan nyereségesek, de az ország konjunkturális helyzete folyamatosan romlik, hiszen a lakosság folyamatosan elszegényedik.
A beszélgetésben kitérünk a Magyarországon agyonhallgatott USA-EU szabadkereskedelmi megállapodásra, a TTIP-re is. A szabadkereskedelem ugyanis egyik alapeleme a neoliberális gazdaságpolitikának, miszerint, nem szabad megengedni, hogy az állam beavatkozzon a piacon kialakult erőviszonyokba. Ezen elv szerint, az állami szabályzásnak épp azt kell segítenie, hogy a piaci erők korlátok nélkül érvényesüljenek. A most tervezett TTIP megállapodás, a multik piaci szerepét hivatott védeni, lehetővé téve, olyan magánbíróságok létrejöttét, ahol egy államot is be lehet perelni, ha az egy vállalat érdekeinek nem megfelelő szabályzást vezet be.
Csak remélni lehet, hogy a piaci erők annyira „túlnyerik” magukat, hogy végre a lakosság többsége felismeri, hogy nem szabad elhinni a pusztán üzleti szellemű liberális ígéreteket, és a társadalom, végre kiizzadja magából azokat a politikai elveket, amelyek betartásáért érdemes szabályozni a gazdasági folyamatokat.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------
