Bologna, a föld legnagyobb élelmiszeripari kiállítása

FICO Eataly World BolognaAz olasz kiskereskedelmi boltokat valósággal megtizedeli a lakossági jövedelmek csökkenése, az üzletközpontok, az óriás boltok, hálózatok, illetve a diszkontláncok versenyének kombinált hatása. A helyzet azonban nem hatja meg különösebben a Bolognában berendezkedett gasztronómiai parkot, a FICO Eataly Worldöt, amely a multinacionális vállalatok legnagyobb örömére ünnepli az idealizált Olaszország imázsát.

Élményparkokéhoz hasonló kapuk jelzik a FICO Eataly World bejáratát a Bologna szélén található kereskedelmi zónában, ahol nagy barkácsüzletek, sport-, játék- és világítási szakáruházak találhatók. A kamerákkal megfigyelt kerítések mögött 10 hektáron terül el a kiállítás. Nyolc hektárt 44 000 napelem fed le, körülötte két hektáron kis állattartó karámok, valamint minikertek. A főbejárat forgóajtói fölött a látogatót magas bepolcozott fal fogadja, ahol gondosan sorjázik több száz alma. Az installáció szponzora a Melinda, egy gyümölcsfanevelésre specializálódott konzorcium, amely 2015-ben több mint 255 milliós forgalmat bonyolított le. „Európában több mint 1200 fajta alma van, 1000 Olaszországban és 200 a többi európai országban. Ezért hoztuk létre a F” hirdeti egy tábla. „Ezek valódi gyümölcsök, teszi hozzá mosolyogva Silvia Zanelli, kommunikációs felelős. Kéthetente lecseréljük az almákat. A FICO egy fenntartható és környezetbarát park, elkötelezetten pazarlásellenes. Ezért nem dobjuk ki a lecserélt almákat, hanem jótékonysági szervezeteknek adjuk.”

 

Márkaboltok az Egyesült Államokban, Katarban, Szaúd-Arábiában, Brazíliában…

A francia média „A gasztronómia Disneylandjének” minősítette az eseményt („France Info 2017. november 15) vagy „az élelmiszeripar élményparkjának” (Le Figaro, 2017. november 14). A FICO (fico olaszul füge) a Fabbrica Italiana Contadinaból összerakott betűszó. Az „Olasz parasztgazdaság” védjegye alatt összegyűjti az Electroluxot, a Lavazza kávét, a New Holland traktorokat, a Mutti paradicsomkonzervet, a Samsungot, a bolognai mortadellakonzorciumot, a Whirlpoolt, a Kartell bútorokat, az Alessi kávéfőzőket és oly sok egyéb között a Granarolo tejipari óriás termékeit. A park 2017. november 15-én nyílt meg Paolo Gentiloni miniszterelnök, valamint a környezetvédelmi, a munkaügyi, a mezőgazdasági, a kultusz- és a turisztikai miniszter jelenlétében. Jelen volt továbbá több mint 150 vállalat vezetője, köztük Oscar Farinetti, az Eataly élelmiszer-kereskedelmi lánc alapítója és vezetője, amely a nevét adja az élményparknak.

Az édesapja által alapított és tőle örökölt, háztartási gépekre specializálódott UniEuro szupermarketláncot Oscar Farinetti 2003-ban eladta, és a következő évben megalapította az Eatalyt. A bajuszos vállalkozó Olaszországban valóságos legenda hőse lett, egy hódító vállalaté, amely képes legyőzni a gazdasági pangást, és élelmiszeripari termékeket tud exportálni a világ minden részén található üzletekbe és éttermekbe. Az Eataly márkaboltjai megtalálhatóak az Egyesült Államokban, Katarban, Szaúd-Arábiában, Brazíliában, Németországban, Japánban, Törökországban és Dél-Koreában, valamint a tengereken is, az MSC társaság hajóin. A FICO Eataly World megnyitása az olasz politikai és gazdasági élet vezető személyiségei jelenlétében Oscar Farinetti számára szinte szentté avatást jelentett, „az üzleti élet új királyáét”, akinek a fotója magazinok első oldalán, valamint repülőterek óriásreklámjain szerepel.

A bejáratnál, az almák alatt több száz kék tricikli parkol, amelyet egy másik partnervállalat, a Bianchi kerékpárcég „szerelt össze Olaszországban”. Egy személyünket igazoló dokumentum ellenében kikölcsönzünk egy triciklit. A járműre elöl és hátul fakosarakat szereltek. „A háromkerekű járműveket a FICO számára alakítottuk ki, könnyű velük közlekedni a hatalmas parkban, és szállítani a vásárolt dolgokat” mondja a sajtófőnök. „120 millió eurót fektettünk be, és úgy véljük, ha minden látogató legalább 20 eurót költ, a park költségei megtérülnek”. 2020-ra 6 millió látogatót terveznek: egyharmaduk a régióból, egyharmaduk Olaszország többi részéből, végül a harmadik harmad külföldről érkezne. Belül nagy magyarázó feliratok fogadnak, a park fő hitvallását fogalmazzák meg: „1. Olaszországért dolgozunk. 2. Hiteles hely vagyunk. 3. El kell mondanunk. 4 A Föld mindenek előtt. 5. A világnak mondjuk el. 6. Tanuljunk szórakozva. 7. Tisztelet és üzlet”. Tökéletes összefoglalása az erős olasz élelmiszeriparnak, amely a fasizmus alatti „zöld önellátásból” nőtt ki. Mára pedig tökéletesen alkalmazkodott a neoliberális felfogáshoz, és folyamatosan táplálja a képeslapok exotikus Olaszországáról szóló elképzelését. Bármilyen gondosan csomagolják is a „Made in Italy” élelmiszeripari termékeket, az összetevők nagy része nem olasz eredetű — a vámstatisztikák magukért beszélnek. 2016-ban Olaszország jelentős mennyiségű tésztafélét exportált (2,19 milliárd euró értékben), tiszta olívaolajat (1,42 milliárdért), kávét (1,29 milliárdért) és sajtot (2,26 milliárdért). Mindez csupán annak volt köszönhető, hogy nagy mennyiségű gabonát (1,51 milliárd dollárért), olívaolajat (1,63 milliárdért), kávét (1,41 milliárdért), valamint tejet, erjesztett tejterméket és sűrített tejet (1,18 milliárdért) importált.

 

Megnyugtató történetet meséljenek el

Már bicikliútja elején a látogató felfedez – a nagy fából készült lámpatestek alatt – egy újfajta fogyasztói szent helyet, ahol számtalan szlogen ismétli folyamatosan a környezetvédelem, az „olasz gasztronómia hagyományai” és a biodiverzitás fontosságát. „A tisztelet szexi” foglalja össze az egyik felirat. Sajtkorongok, kolbászfélék, olívaolajas, balzsamecetes, boros- vagy söröspalackok, kekszek, édességek, mindenféle konzerv: a FICO mindenek előtt a világ legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi áruháza. „Nem akartuk elválasztani egymástól a különböző műfajokat, mondja a sajtófelelős. Ez itt elsősorban a Made in Italy szent helye. A világ egyetlen országa sem tud versenyre kelni Olaszországgal a gasztronómia területén. Ezért ez elsősorban az élelmiszeripar kiállítóhelye, egy üzlet, egy turisztikai cél, de egyben lehetőség is a szórakozva tanulásra” teszi hozzá Silvia Zanelli asszony.

A FICO zárt világában, éppúgy, mint az IKEA hatalmas eladóterében, nem lehet kikerülni az előírt útvonalat. „A FICO-ban tett látogatást egy tapasztalatszerzésnek találtuk ki” mondja a kommunikáció felelős. A park szétnyitható térképe igen látványos. Aprócska alakok ebédelnek a 45 étterem egyikében, termékkóstolón vesznek részt, sportolnak egy-egy megfelelő színhelyen, egy ismert márka által szervezett főzőtanfolyamon vesznek részt, vagy jól szórakoznak a tehenek vagy a disznók néhány négyzetméteres karámja előtt. Az is lehet, hogy a negyven „parasztműhelynek” elnevezett termelési egység egyikében dolgoznak.

Ha a FICO Eataly World egy megújult üzletközpont, akkor a „parasztműhelyek” az emblémái. A vámok évtizedekig tartó csökkenése vagy megszűnése után, amikor az élelmiszeripar apró alkotórészeire szedte termelési rendszerét, hogy távoli országokból származó összetevőket építsen be a termékeibe, az „olasz parasztműhelyek” segítségével a termelés olyan bemutatásához asszisztálhatnak a látogatók, amelynek egy célja van: átgondolt történetet meséljenek el nekik, amely ösztönzi őket a termék megvásárlására a műhely melletti boltocskában. A látványosság megnyugtató és mindenki számára érthető, nem egy hatalmas, zajos üzemet idéz fel: a termék előállítása egy nagy konyha méretű műhelyben történik, finom meleg kenyér illatában.

 

300 000 óra ingyenes munka

A standok közül a legszerényebb bizonyára a Randstad munkaerő-közvetítő ügynökségé. Mi is betérünk, munkát keresünk. „A FICOban dolgozók nagy része az ügynökségünkön keresztül, Randstad szerződéssel dolgozik, mondja el egy munkaerő-toborzó. Csak havi, heti vagy napi szerződéseket kínálunk, egy naptól négy hónapig terjedően. Pillanatnyilag felszolgálót, szakácsot, operátort és demonstrátort keresünk.” Az Amarelli bonbont áruló boltba négy-, a Lavazza kávébutikba háromhónapos szerződéssel felvett alkalmazottak jártak a legjobban. Egy kommunikációs ügynökség által verbuvált, ideiglenes vagy néhány napra szóló szerződéssel alkalmazott fiatal hostessek „Pink Lady” almát osztogatnak – a standon azt állítják, hogy ez egy „hagyományos almafajta”, holott igazolt vegetatív eljárás szerint védett, keresztezési módszerrel nemrég létrehozott termék. „Azért vállaltam el ezt a munkát, mert nem volt választásom”, mondja egy rózsaszín sapkát viselő fiatal nő. „Jól tudja mindenki, a FICO a mi kiszolgáltatott helyzetünkre épít. Itt a parkban mindenütt árulnak ennivalót, annyit, hogy nem is tudnak mit csinálni vele, de az étkezést illetően semmit sem nyújtanak azoknak, akik itt dolgoznak, még étkezési jegyet sem. Több kisebb munkát végzek egyidejűleg. Ha nincs időm ennivalót készíteni magamnak, mint ma is, ebédre 12 eurót költök egy adag tésztára, miközben 43 eurót keresek naponta a FICOnál”. A nagykorúaknak ajánlott bizonytalan munkaszerződések mellett meg kell említeni, hogy a vendéglátóiparban tanuló kiskorúak ingyen végzik itt a tanulmányaik részét képző gyakorlatot. A Randstad és a FICO Eataly World megállapodott, hogy 300 000 óra ingyenes tevékenységet végeztetnek az egész országban található 200 iskolából ideterelt 20 000 diákkal.

A 2016-ban 170 milliós forgalmat bonyolító keksz- és panettone-gyártó óriáscég, a Balocco standján idővonalon ábrázolja „a gabona történetét”, a nézőt az ókori Egyiptomtól vezeti a kapitalizmusig és a cég létrejöttéig. Egy nagy kirakat üvegén keresztül benézhetünk az egyik gyártóegységbe, egy kis pékségbe. Szemben egy mojitós szentéllyel a turisták lelkesen fotózzák a fehér szakácssapkával a fejükön dolgozókat. Gépekkel kekszet gyártanak. Az érdeklődök számára tíz feliraton ismertetik a gyártás folyamatát. Az utolsó szakasznál jelzik: „Ne állj meg itt. Folytatódik az utazás a történelemben. Az édességek boltjában megérezheted, milyen volt a hangulat az 1927-ben a Francesco Antonio Balocco által Fossanóban megnyitott első cukrászdákban. Felfedezheted finom specialitásainkat.” Papírmaséból készült háttérrel állítottak ki egy régi mérleget, valamint mutatták be a cég összes termékét – kivéve azokat, amelyeket a Balocco kereskedelmi láncok (például a német Lidl) számára sajátmárkás termékként gyárt. Honnan származik a liszt, amelyet a kekszek gyártásához használnak? „Nem tudom” vallja be a bolt alkalmazottja. A polcokon könyvek, fedelükön mosolygó férfi. A főnök, Alberto Balocco fényképe alatt nagy betűkkel: „Cukrász akartam lenni”.

 

A szerző, Jean-Baptiste Malet újságíró, a L’Empire de l’or rouge. Enquete mondiale sur la tomate d’industrie [A vörös arany birodalma. Kutatás az ipari hasznosítású paradicsomról] c. mű szerzője Fayard, Párizs, 2017.

 

Fordította: Rácz Ágnes

 

[1] Fico Eataly World e Randstad insieme per alternanza scuola-lavoro, 2017. október 9.,http://www.giornalepartiteiva.it/adn-kronos/cerco-lavoro/fico-eataly-world-e-randstad-insieme-per-alternanza-scuola-lavoro-6961.html

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés