Mexikó balra tart

AMLOOA 123 millió lakosú országban a július elsején rendezett elnökválasztást a baloldali jelölt, Andrés Manuel López Obrador a voksok 53,2 százalékával nyerte meg. Neve kezdőbetűi alapján, a mexikóiak a 64 éves Obradort csak Amlo-nak nevezik.

Biztos kormányzást ígér, hogy Amlo által vezetett, „A történelmet mi csináljuk” nevű hárompárti koalíció többséget szerzett a törvényhozás mindkét házában. A pártszövetség az 500 tagú képviselőházban 307, a 128 fős szenátusban pedig 68 hellyel rendelkezik. 2006 és 2012 után, Amlonak ez volt a harmadik nekifutása az elnökségért. A 63,4 százalékos részvétellel zajlott választáson négy jelölt indult. Második helyezett, a konzervatív, kereszténydemokrata PAN jelöltje Ricardo Anaya, lett, aki 22,3 százalékot kapott.

López Obrador az első mexikói elnök, aki a fejlődésben elmaradt déli országrészben született. Politikai tevékenységét a nacionalista Intézményes Forradalmi Pártban (PRI) kezdte, majd a balközép irányzatú Demokratikus Forradalom Pártjában (PRD) tevékenykedett. A PRD színeiben 2000-ben Mexikóváros polgármesterévé választották. Városvezetői tevékenysége és szociális intézkedései annyira sikeresek voltak, hogy tisztségéből történt távozásakor népszerűsége elérte a 85 százalékot.

A választók megbüntették az 1930-2000, valamint 2012-2018 között hatalmon lévő PRI-t, mert a párthoz kötődő Enrique Peňa Nieto államfő tehetetlen volt a lakosságot érintő legfontosabb problémák kezelésében, a korrupció felszámolásában és a biztonság javításában. Az elhibázott kábítószerellenes harc miatt az országban tömegessé vált az erőszak és a bandák közötti véres leszámolás. A súlyos helyzetet jellemzi, hogy az idén 32.000 gyilkosság történt az országban, ami kétszerese a 2014 évi csúcsnak. A választási kampány idején 145 jelöltet öltek meg és 44 újságíró vált gyilkosságok áldozatává. A korrupció mértékét mutatja, hogy a kormány több tagja, regionális kormányzók és az elnök felesége is érintett különböző megvesztegetési, valamint pénzmosási ügyekben. A Transparency International korrupciós indexén Mexikó 30 hellyel zuhant és jelenleg a 135. helyen van.  

Amlo győzelmével új korszak kezdődik a latin-amerikai országban, ami reményt ad a radikális változásokra. Ez a fiatalok számára is biztató jövőképet jelent és csökkentheti a kivándorlást. A választási eredmények azt mutatják, hogy megbukott a korábbi hatalmi elit által folytatott neoliberális politika. A megválasztott elnök egyik legfontosabb feladatának a szegénység csökkenését tartja, ami az ország lakosságának 44 százalékát, de a déli Oaxaca tartomány népességének 70 százalékát sújtja. A tervezett szociális intézkedések közé tartozik a jelenlegi 84 peso (4 USD) minimálbérnek a kormányzati ciklus alatt kétszeresre történő emelése. A választási programban szerepelt a hátrányos helyzetű diákok anyagi támogatása, valamint az idősek és a fogyatékosok számára minimális nyugdíj biztosítása. Szakértők szerint, ezek a tervek a GDP 1,7 százalékát érinthetik.

Fontos üzenetet jelent, hogy Lopéz Obrador csökkenteni kívánja a saját és más vezető állami tisztségviselők fizetését. Az államfőnek járó luxus rezidencia helyett egy szerényebb lakást kíván használni és az elnöki különgép eladását fogja kezdeményezni. Amlo december elsején történő beiktatása után, az új kormány a korrupciógyanús projektek leállítását tervezi, ami többek között érintheti a mintegy 13 milliárd dollárba kerülő mexikóvárosi új repülőtér építését is.

Az új elnök céljai között szerepel a növekvő társadalmi és regionális feszültségek csökkentése. Mérsékelni kívánja az alacsony munkabérek miatt Mexikóba telepített amerikai összeszerelő üzemek telephelyéül szolgáló északi régió, és az elmaradott déli, elsősorban mezőgazdasági területek közötti súlyos gazdasági különbséget. Külföldi, elsősorban kínai hitel igénybevételével, az út és vasúthálózatot kívánják Délen korszerűsíteni és bővíteni, ami lehetővé teszi új munkahelyek létesítését. A választási programban szerepel, hogy a kőolajtermelés fokozása érdekében Campeche és Tabasco tartományokban új olajfinomítókat fognak építeni. A új kormány a gazdasági növekedést a jelenlegi évi két százalékról négyre kívánja növelni.

Amlo többször kijelentette, hogy a szegénység csökkentése hozzájárul az országot behálózó maffia elleni harchoz is. A megválasztott elnök zéró toleranciát hirdetett a maffiával és a korrupcióval szemben. A hatalomváltás után várhatóan megerősödnek a közvetlen demokrácia eszközei, mert a fontosabb kérdésekben, rendszeresen népszavazást terveznek kiírni. Bevezetik a tisztségviselők visszahívásának a lehetőségét is. A kormányprogramban szerepel a kábítószer ellenes harc újragondolása és az elitéltek meghatározott csoportja számára amnesztia biztosítása.

Ellenfelei Lopéz Obradort populizmussal vádolják és gyakran Hugo Chávez volt venezuelai elnökhöz hasonlítják. Amlo azonban már polgármesterként is megvesztegethetetlen, határozott és pragmatikus politikusnak bizonyult. Kapcsolatfelvétel céljából tavaly találkozott Donald Trump amerikai elnökkel és látogatást tett több dél-amerikai államban. Az új kormánynak tekintetbe kell vennie, hogy az ország tagja a NAFTA-nak, (Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás) és Mexikó exportjának 80 százaléka az USA-ba irányul. A jövőben feltehetően bővülni fognak a latin-amerikai országokkal folytatott gazdasági kapcsolatok és elmélyül a regionális integráció.

Amlo szerint, „a legjobb külpolitika a belpolitika”, mivel az erős országot jobban becsüli a világ. A politikus kiáll a belügyekbe való be nem avatkozás és a szuverénitás tiszteletben tartása mellett. Ez változást jelenthet Venezuelával kapcsolatban is, mert a jelenlegi elnök, Peňa Nieto vezető szerepet játszik a Maduro kormányzat teljes elszigetelését kezdeményező úgynevezett Limai-csoportban.

A mexikói választás eredménye nemcsak belpolitikai jelentőségű, de az elmúlt években elszenvedett kudarcok után a térség baloldali erőinek példát és reményt jelent.