Tiltakozás a Munkatörvénykönyv reformja ellen - Párizs/6-os helyszíni

Kategória: Helyszíni tudósítás
Írta: Körösi Zsuzsa
Találatok: 2224

Boulevard Raspail k

-  Helyszíni tudósítás/6  -

Kedves ismerős és ismeretlen olvasóim!

Köszönöm tudósításaim terjesztését mail-ben, facebook-on, ingyenes internet újságon. Terjesztéseteknek köszönhetően kb 6-7 ezren olvassák ezeket a magyar médiákból hiányzó híreket.

Párizs, 2016. május 27.

Körösi Zsuzsa előző helyszíni tudósításait a Le Monde diplomatique – Magyar Kiadás fb oldalán olvashatják az érdeklődők: https://www.facebook.com/Le-Monde-diplomatique-Magyar-Kiad%C3%A1s-135424713170264/

 

Tíz napja folyik a kulcsszektorok és a kormány közötti karbirkózás. Május 17-ikén leálltak Franciaország olajfinomítói, és a benzinkutak 20 %-a kénytelen volt bezárni. A vasutasok a héten 25-én és 26-án sztrájkoltak, de június 2-tól az eddigi heti kétnapos sztrájkokat korlátlan időre meghirdetett munkabeszüntetés fogja felváltani. Sztrájkol a posta, Anger-ban a kórház, a rouen-i tömegközlekedés és a jövő hétre a légi közlekedés is bekapcsolódik két napra. 26-án általános sztrájk és országos tömegtüntetés volt Párizsban.

Konnygaz ellen 2A nogen-sur-seine-i atomerőműben 24-én szavazták meg a munkabeszüntetést, és 26-án este a CGT felhívására 19 atomerőművet állítottak takarékra a dolgozók. (Ez azt jelenti, hogy a biztonsági előírásoknak megfelelően egy minimális munkacsoport minimális, 350 megawatt áram termelését felügyeli.) „Célunk nem az áramszolgáltatás beszüntetése, hanem a  nyomás fokozása  amíg a kormány vissza nem vonja a Munkatörvénykönyv reformját.” nyilatkozott a CGT-Energia Aube megyei titkára a FranceTVinfo-n. Az áramszolgáltató vállalat (EDF) vezetői szerint még „nehéz” felmérni az áramtermelés leállításának következményeit.

Az ország több hónapra elegendő benzin és áramtartalékokkal rendelkezik, plusz EU partnereire is számíthat, ha nagy baj van, ezért az olajfinomítók és az atomerőművek harcos pihentetését kevésbé tekinti a kormány fenyegetőnek, mint a kierőszakolt törvényre azonnali munkabeszüntetéssel és autópálya-blokádokkal válaszoló kamionosok tiltakozását. Egyelőre csak a benzintartalék-lerakati helyek  „felszabadítását” biztosítja a rendőrség és csendőrség –, ha kell helikopterek, drónok, flashball-ok, vízágyúk bevetésével (lásd a blokád alá vett fos-sur-mer-i benzintartalék bázist). A kamionosok sztrájkja tehát  érzékenyebb pontot jelent az ország – és a kormány – életében. Négy nap elég volt, hogy Manuel Walls miniszterelnök visszavonulót fújjon. A sztrájk és a blokád első napjaiban még rémhírterjesztéssel vádolta meg a szakszervezeteket az új törvény bércsökkentést engedélyező pontjának értelmezésével kapcsolatban, majd jobbnak látta hivatalosan elköteleznie magát, miszerint a kamionosok megkülönböztetett kategóriába fognak kerülni és az ő bérüket nem lehet majd csökkenteni a törvény esetleges elfogadása esetén sem.

És a lakosság, vagyis a „fogyasztók” – akiket most is, mint annyiszor előszeretettel állítanak be a politikusok és a médiák  egy kisebbség „áldozatának” –, nos a „fogyasztók”, hogy fogadják a benzinkutak 20 %-nak bezárását, a benzinfogyasztás korlátozását, a vonatok megritkulását, lelassulását ?

Le a vasarnapi nyitvatartassalA legutóbbi, május 24-ikei BFMTV közvéleménykutatás szerint a zavarok nem hatottak a sztrájkokat kiváltó ok, a Munkatörvénykönyv reformjának megítélésében. A megkérdezettek 69 %-a akarja a törvény visszavonását. Ennek a magas aránynak a párthovatartozás  szerinti lebontása a következő: a baloldalhoz vonzódók 65 %-a, a jobboldal követőinek 54 %-a és, ami a legelgondolkoztatóbb, a szélsőjobboldali Front National szimpatizánsainak 77 %-a akarja a törvény visszavonását. Ez utóbbi annál is inkább meglepő, hogy Marine Lepen eddig a vitákban tartózkodott a véleménynyilvánítástól, amiből arra lehet következtetni, hogy noha a kormányt természetesen nem támogathatják fennhangon, csendben azért a törvény keresztülviteléért drukkolnak; ennyivel kevesebb dolog maradna rájuk, ha netán 2017 májusában Front National kezébe kerül a politikai hatalom.

A közvéleménykutatás másik érdekes vonatkozása: annak ellenére, hogy a kormány fegyveres erőkkel biztosítja a benzin-lerakatok működését,  és hogy a TV riportok, mint általában, jóval hosszabb ideig hagyják beszélni a vonatok hiánya és a benzinkutaknál a hosszú sorban állás miatt panaszkodókat, mint a sztrájk okát és célját megmagyarázó dolgozókat, a megkérdezettek 59 %-a nem ez utóbbiakat, hanem François Holland-ot és miniszterelnökét, Manuel Walls-ot teszik felelőssé a társadalmi feszültségek miatt.

Mit von le mindebből a két igencsak népszerűtlenné vált politikus? Nyilvánosan úgy tűnik semmit. Walls 25-én  keményen nyilatkozott, mondván, „Ebben az országban nem a CGT törvénykezik!”, és azóta is úgy a törvény visszavonását, mint a legnagyobb tiltakozást kiváltó második pont megkérdőjelezését mereven elutasítja.

Munka torveny Tehát egyelőre a kormány az erőszak kényszerpályájának foglya. Ezzel szemben a Szocialista Párt néhány parlamenti képviselője szerényen felvetette a második pont módosításának gondolatát. (Nicsak, mi jut eszükbe?) Javaslatukat azonban bonyolultnak, érthetetlennek – és nem utolsó sorban megvalósíthatlannak tartják a megkérdezett jogászok. A szakszervezetek sem veszik komolyan ; ők önfejűen kitartanak a második pont, és az egész törvény visszavonása mellett.

Végül egy rövidhír, az ENSz Kínzás Elleni Bizottsága (Comité  Contre la Torture) május 13-án elítélte Franciaország kormányát „a rendőri és csendőri erőszak túlzott használata miatt”, és egy évet adott a kormánynak, hogy felülvizsgálja konfliktuskezelő módszereit.

 

Folyt.köv.

Körösi Zsuzsa