Helyszíni tudósítás/4 Párizs, 2016. május 11.

Kategória: Helyszíni tudósítás
Írta: Körösi Zsuzsa
Találatok: 875

Votation 4

Tegnap, többnapos fenyegetés után, lecsapott Damoklész kardja a Parlamentre : a kormány bejelentette, hogy nem viszi parlamenti szavazás elé a Munkatörvényköny reformját, helyette az alkotmány 49-3-ik pontját alkalmazza, amely lehetővé teszi a törvény szavazás nélküli két napon belüli életbe léptetését. A döntés oka : a Parlament többsége leszavazta volna a törvényt. A jobboldal az 5000 (nem elírás, valóban ötezer) módosítást, a baloldal a változatlanul hagyott pontot fájlalja.

Ez a Holland-Walls-érában a Parlament második kiütése a sakktábláról. Több szocialista és nem szocialista parlamenti képviselő valamint a sajtó még emlékszik az ellenzékben lévő szocialista pártvezér François Holland 2006-ban elhangzott mondataira, amelyek az akkori Villepin-kormány lépését bírálták : « A 49-3 alkalmazása brutális aktus, a demokrácia tagadása. [Villepin] szemmel láthatóan fél a demokráciától. De kimondom, az erőszak alkalmazása a gyenge hatalmak jellemzője ».

A 2006-os « Első Munka-Szerződés » törvényt (CPE francia rövidítésben) ellenezte szocialista párt, mi több részt vett a szintén hónapokig tartó tiltakozó gyűléseken és tüntetéseken. Tíz évvel később a Holland-Walls tandem ugyanazt a pedált nyomja, mint az akkori jobboldali kormány. Még egy részlet, amit érdemes felidézni : 49-3 ide, 49-3 oda, 2006-ban az utca nyomására a kormány kénytelen volt végül semmisnek nyilvánítani a törvényt.

Mindenképpen izgalmas időszak előtt áll a francia politikai élet. Az első menet a 49-3 bejelentését követő két nap. U.i. a Parlament minimum 58 képviselőjének lehetősége van két napon belül bizalmatlansági indítványt benyùjtani, ami egyenlő a kormány lemondásra kényszerítésével és ùj választások kiírásával. Nos, a jobboldali képviselők többször kiejelentették, hogy készek erre, de kérdés, hogy 58-an valóban alá is írják-e a bizalmatlansági indítványt, mert Nicolas Sarkozy szétzilált pártja nincs igazán felkészülve az esetleges hirtelen meghírdetett választásokra.

A Parlament bal felén csak akkor lesz meg a szükséges 58 képviselő, ha a mintegy 40 szocialista képviselő, aki élesen szemben áll a törvénnyel, kitart álláspontja mellett. Velük napok óta, már a 49-3 bejelentése előtt, és azóta, belső pártgyűléseken próbált Holland zöldágra vergődni. Csak azzal tudja őket zsarolni, hogy ha nem adják be a derekukat, akkor kizárják őket a pártból, és ezzel vége lesz képviselői karrierjüknek. Ma délután űltek össze eme szocialista alfrakció tagjai, hogy eldöntsék, folytatják-e vagy sem a kormánnyal való szembenállást.

Ami a viszonylag kevés képviselővel rendelkező baloldalt illeti, a választás furcsa és ellentmondásos. A céljuk nyilvánvalóan a 49-3 és a kormány megbuktatása, de ha a szocialista rebelliseket sikerül Hollandnak megdolgozni, és feladják az ellenállást, akkor csak egy lehetőségük marad, a jobboldaliak által benyùjtott bizalmatlansági indítvány támogatása, aláírása, annak ellenére, hogy álláspontjuk a törvényjavaslatot illetően természtesen homlokegyenest eltérő.

Holnap eldől a Munkatörvénykönyv, a 49-3 és a kormány sorsa. Illetve, nem, mert tudjuk, a történelem nyitott könyv, nem lehet előre megmondani, hogy az utca népe, a fiatalok, a diákok, a szakszervezetek, a jelenleg 50-60 üzemben, vállalatnál sztrájkolók milyen erőt tudnak felmutatni a három hónapja tartó éjszakákba nyùló viták, hetente szervezett tüntetések, a rendőrség rendszeres zaklatásai, brutalitásai után. Tegnap, a 49-3 bejelentése után a párizsi Nuit Debout* kivonult a Parlament elé ; a rendőrség olyan távolságban hùzta meg a biztonsági kordont a tiltakozók és a Bourbon Palota között, hogy a tüntetők hangja ne érjen el a képviselők füléig. Természetesen nem ez számít az okos telefonok, facebook és twitter korában.

Mindenestre nem véletlen, hogy a térképen feltüntetett 60-70 közép- és nagyváros Nuit Debout-in a viták egyik központi kérdése az V-ik köztársaság intézményrendszerének monarchikus elfajulása, és egy ùj, a VI-ik köztársaság alkotmányának felvázolása, az alkotmányozó gyűlés életre hívása, formájának, működésének körvonalazása.

A program nem ùj. Már 2012-ben, az előző elnökválasztás kampànyban François Holland egyik szocialista riválisa, Arnold Montebourg, és a Balpárt jelöltje, Jean-Luc Mélenchon is a VI-ik köztársaság jelszavát tűzte a zászlajára. Azóta pártoktól függetlenül létrejött « az Alkotmányozó Gyűlésért » nevű társulat, « a VI-ik köztársaságért » nevü mozgalom, a « Mi vagyunk a többség », a « Civilhullám », a « Civil Konferencia » nevű hálózatok valamint a hálózatokat összefogó « Demokratikus szinergia », és Jean-Luc Mélenchon programjának továbbra is alapponja az ùj alkotmányozó gyűlés összehívása (A.Montebourg régóta nem hallatja hangját). Ahogy a párizsi Nuit Debout-n a héten egy fiatal mondta, a « Panaszkönyvet » « Követeléskönyvvé » kell átkeresztelni. Szerinte « Az alkotmányozó gyűlés folyamat. Nem panaszkodunk, hanem cselekszünk. » Miért ? A választ a viták több résztvevőjétől idézem, mert « elegünk van a demokrácia semmibe vételéből », « a Nuit debout-kat a demokratikus rendszer működési zavarai szülték », «véget kell vetni a párizsi centralizmusnak, a vidéki területek hátrányos helyzetének ».

 

Folyt. köv.

Körösi Zsuzsa

P.S. Ma este eldőlt, a baloldalon nem jött össze a bizalmatlansági indítvány benyùjtásához szükséges 58 aláíràs.

_______________________________________

*(kiejtés : nüi döbu), a fordítás :

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1040795592633167&id=135424713170264)

Az április 17-ikei és 10-ikei tudósítás :

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1043410932371633&id=135424713170264

Az április 24-ikei tudósítás :

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1046717322040994&id=135424713170264&substory_index=0