Helyszíni tudósítás/1 Párizs, Köztársaság tér, 2016. április 9-10.

Kategória: Helyszíni tudósítás
Írta: Körösi Zsuzsa
Találatok: 555

Democratie tes ou 1

A majd két hónapja elkezdődött társadalmi mozgalom központja a néhány éve felújított Köztársaság tér (Place de la République). Innen indulnak másfél hónapja a csütörtöki  tüntetések, és ez a tágas tér lett azoknak a találkozó helye, akik beszélgetésekkel, vitákkal, koncertekkel akarják elmélyíteni a tüntetéseken skandált jelszavavakat. Az április 31-ie tüntetés után volt a tágas Köztársaság tér első elfoglalása, és azóta mind nagyobb számban maradnak együtt éjszakára a Nuit Debout-ra vágyók. Nehéz lefordítani Nuit, éjszaka, debout, állva, de mi az az egymàs mellé tehető két magyar szó, amely hasonló tömörséggel és költőiséggel kifejezné a Köztársaság téren összegyűlők « öntudatos », « meg nem alkuvó », a politikai hazugságok előtt nem lefekvő, nem térdelő, hanem emelt fővel, állva átbeszélgetett, átmulatott éjszakáját, azòta màr éjszakáit. A legegyszerübb megtanulni ezt a két francia szót, plussz a kiejtés sem bonyolult : nüi döbu.

Néhány szót az előzményekről. Február 19-én a miniszterelnök bejelenti, hogy a Munkatörvénykönyv reformjàròl törvényjavaslatot terjeszt elő a minisztertanács majd a parlament elé. A fiatalok, gimnazisták, egyetemisták meglepően gyors és haragos tiltakozàsa, felhívásuk azonnali tüntetésre, egy internet petició, amelyet egy héten belül 750 000-en, tíz napra rá 1.200.000-en írnak alá. A miniszterelnök tárgyalásba kezd a szakszervezetekkel, elhalasztja a törvényjavaslat minisztertanács elé bocsátàsát, és visszavon néhány elhanyagolható pontot. Az alkalmazókkal ismerten kiegyezésre hajlamos szakszervezetek elégedettek, kiszállnak a tiltakozók táborából, de a fiatalok és a többi szakszervezet folytatja a harcot. A cél a törvényjavaslat  egy az egyben visszavonása. A miniszterelnök és a munkaügyi miniszter asszony a múlt héten végül fogadja a gimnazisták és egyetemisták szakszervezeteit, de megegyezésre úgy tűnik nincs esély.

Két meglepetés, egy, ki gondolta, hogy a Munkatörvényköny felszámolási kisérletére, u.i. gyakorlatilag erről van szò, éppen a munkaviszonyt még nemigen ismerő fiatalok fognak a legyorsabban és a legvehemensebben reagálni, kettő, a szocialista kormány ki tudja hanyadik anti-szocialista, a munkadók érdekeit szolgáló intézkedése után miért éppen ez vàlt azzá a cseppé, amelytől kicsordult a pohár ? Mert a pohàr szemmel láthatóan kicsordult.

A Köztársaság téri Nuit debout most a hétvégén màr két egész nap és éjszaka volt, és ezen a hétvégén, ahogy a szombati tüntetést követő nagygyűlés egyik szónoka mondta, az eddigi szokásos, és a kormányt nem nagyon izgató helyi és ágazati harcok, még akár győzelmek is, most hirtelen globális tiltakozássá váltak. Az emberek megértették, folytatta a szònok, hogy a kormány teljes visszakozàsàt kell kiharcolni, de ez nem elég. A rendszerrel magával van baj, azt kell felcserélni egy olyannal, ahol a pártok és kormányok a népet képviselik.

Egy egyszerü betődizàjnos plakát ugyanezt a gondolatot illusztrálja : a világszerte ismertté vált « Je suis » -vel kezdödik, de utána nem a vàrt  « Charlie » jön, hanem : « illegális bevándorlò », « bizonytalan állásù », « a Goodyear és az Air France alkalmazottja », « aktivista », « veszélyeztett területek elfoglaló-óvója », « földműves », « tanár », « menekült », « migráns, «ápolònő », « hajléktalan », « feminista », « diák », « dolgozó », « nyugdíjas», « ellenálló». Egy mederbe torkoll a sok-sok helyi és ágazati patak ... Demokráciára vágyik a Köztársaság téren éjjel-nappal randevùzòk tömege.

A hétvégére benépesült Köztársaság téren nehéz volt megszámolni, hány témában alakult fórum vagy bizottság, hány vitában fejtették ki a résztvevők a maguk és a társadalom problémáit. Ki a  bankok és adóparadicsomok büntetlenül hagyott milliárdokra rúgó csalásának megtürését rótta fel a kormánynak, ki a Nagy-Párizs program természetrongáló projektjeinek, a rom és cigány települések, parkok felszámolásának itt-ott sikeres megakadályozásáról, ki a szomszédok kilakoltatásának betiltàsáért folyó harcról szàmolt be.

A Nuits Debout–k egymás után szerveződnek Franciaország nagy és kis városaiban és a nagyvárosok külső negyedeiben, az emberek beszélni, másokat hallgatni, eszmét, információt cserélni akarnak. Ahogy Madridban, Barcelónában, Liszabonban is. Itt, a Köztársaság téren több mondat megállt a levegőben. Köztük egy 93 éves sovány bácsié,  « csak egymás kezét fogva maradhatunk állva ».