A bűnbakképzés elválaszthatatlanul összefonódik egyes társadalmi csoportok stigmatizálásával, e csoportok sablonosan általánosító jellemzésével, a tudatlansággal meg a téveszmék terjesztésével. Ami ellen csak egyféleképpen lehet küzdeni: a Másik megismer(tet)ésével.

Hasonlóságok és különbségek – az apartheid és következményei a Dél-Afrikai Köztársaságban és a roma kisebbség helyzete Magyarországon

 

white-onlyA közép- és kelet-európai rendszerváltásokhoz/rendszerváltozásokhoz képest kevés késéssel bukott meg a „fehér”, búr-afrikáner uralom a Dél-Afrikai Köztársaságban. A politológus, még ha nem is a tranzitológia témakörének kutatója, meglehetősen sok hasonlóságot vél felfedezni a dél-afrikai és a magyarországi rendszerváltás/rendszerváltozás között. Mindkét esetben lényegében olyan tárgyalásos hatalomátadás zajlott le, amely során a meggyengült helyzetben lévő régi elit és az ellenzék együttműködésének eredményeként született meg a demokrácia. Igaz, a dél-afrikai esetben lényegesen nagyobb volt a tömegek nyomásának szerepe, és az átmenet egyik résztvevője, a börtönből kiengedett Nelson Mandela vezette ellenzéki Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) olyan tömegtámogatásra támaszkodhatott, amellyel a szovjetizált közép- és kelet-európai térség ellenzéki mozgalmai közül csak a lengyelországi Szolidaritás büszkélkedhetett.

Bővebben...

Magyarországi Szunnita Muszlim közösségek az ideológia, integrációs politika, és a radikalizáció megelőzésének tükrében

Dar_Al-Salam_022008-ban kezdtem interjúkat készíteni a magyarországi három szunnita Iszlám közösség vezetőivel, hogy megtudjam, melyek az egyes közösségek közti hasonlóságok, és különbségek, mind ideológiai, politikai, valamint a sikeres integrációhoz vezető út értelmezésének szempontjából. Az egyes közösségek jellemzését megelőzően megkísérlem felvázolni a Magyarországon élő muszlim kisebbség összetételét, vallási magatartását, valamint azokat a kihívásokat, melyeket az integráció szempontjából kell leküzdeniük.

A három szunnita Iszlám közösség ideológiája számos pontban különbözik: a legfőbb eltérés az ideológiai különbségeken kívül a vallás és az identitás, valamint a vallás gyakorlása egy európai társadalomban – legkivált e témakörökben mutatható ki.

Bővebben...

A Kaszárnyatelep (2003)

Bevezetés

tAz alábbi munka egy kutatás tapasztalatait foglalja össze, amelynek keretében egy kelet-magyarországi város cigánytelepén élő közösségben végeztünk terepmunkát változó intenzitással másfél éven keresztül.[1]

Eszköz és módszer

A kutatók

Harmadéves antropológia szakos hallgatóként kezdtem a terepre járni, férjemmel, aki akkor végzős szociológus volt. Ez a tény több szempontból is jelentőséggel bírt: házaspár mivoltunk természetesen befolyásolta a közösségben elnyert státusunkat, míg eltérő de mégis rokon elméleti hátterünk befolyásolta a kutatás fókuszának, illetve prekoncepcióinknak a ki- és átalakulását. Az első kérdéssel egy későbbi alfejezetben kívánok bővebben foglalkozni, az alábbi 2. pontban azonban áttekintek egyes előfeltevéseket, amelyekkel a kutatás során éltünk és amelyekre bevallottan jelentős hatást gyakorolt a magyarországi cigánysággal foglalkozó kortárs szociológiai diskurzus.

Bővebben...

Az etnikus kultúra identitáselemeinek változásai nyomában a pomázi szerbek körében

pomaz--szerb-temetoBevezetés

„A kultúrát társadalmilag teremtett jelentésstruktúrák összességének tartjuk, melynek keretiben az emberek összeesküvéseket jeleznek egymásnak és veszik – e jeleket….” (Geertz:2001, 205)

Pomázra érkezésem első időszakában, amikor az itt élő szerb közösségről szerettem volna többet megtudni, érzékeltem, hogy valami ’feszültségteli helyzetbe’ csöppentem, amit bár nem érthettem, tovább fokozta érdeklődésemet.

Bővebben...

Határeset - tanulmány egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kistelepülés etnikai viszonyairól és identitásáról -


 

„Uszkában jól élnek a cigányok

mert Sértő doktor oly’ kegyes volt hozzájuk

Lóvét tesz a roma csávó zsebébe

Cigány asszony tyúkot főz ma ebédre.

Süt a nap, süt a nap, sehol se baj süt a nap.

Roma csávó szeress engem már!

 

Süt Elvira három tepsü kalácsot,

A cigányok azon ropják a táncot.

Cigányoknál ma van a dínom-dánom

Holnap aztán lesz majd: Ugyan nem bánom!

Süt a nap, süt a nap, sehol se baj süt a nap.

Roma csávó szeress engem már!”

(Uszkán énekelt dal)

Bővebben...

Nemek határain


Középpontban a nemiség


0Mikor 2000-ben beköltöztünk Gömbalja egyik cigánytelepére három alapvető viszonyítási pont állt rendelkezésünkre. Az egyik, hogy mennyire vagyunk „magyarok”, és mennyire „cigányok”, éppen hol állunk a cigány-magyar különbségtétel dinamikájában. A másik nemiségünk, hogyan mozgunk nőiségünk és esetleges „férfiségünk” azonosulási lehetőségeiben. A harmadik pedig a rokonságunk, melyik családhoz tartozunk, miképpen mozgatjuk a rokoni hálózatokat és miképpen mozgatnak azok minket.

Bővebben...

A gyömrői ruszinok

1. Ruszinok, Ruszinföld és a ruszin történelem

sz3„Hogy a jövőben hogyan fogjuk nevezni a (…) ruszinokat, attól függ, hogy ők hogyan határozzák meg önmagukat” – írja Udvari István (Udvari, 1994:182). Az önmeghatározásra később még feltétlenül visszatérünk, ami azonban a népnevet illeti, Udvari összefoglalásából is kiderül, hogy a történelem során számos változata élt és részben él még ma is. A ruszinok magukat általában ruszinoknak, ruténeknek, esetleg ruszn(y)ákoknak nevezik, ezt használjuk általában mi is. Korábbi forrásokban nagyon gyakran, illetve néha még ma is előfordul, hogy egyszerűen oroszoknak nevezik őket.

Bővebben...

„A roma az a cigány, aki én vagyok.” A társas identitás megnyilvánulásai egy beás közösségben

PD4Jelen tanulmányban egy Zala megyei város beás cigány közösségének társas identitását kísérlem meg leírni. Az itt élőket több mint tíz éve ismertem meg kulturális antropológia szakos hallgatóként, „terep” után kutatva. Előzetes terveim szerint a cigányvajda intézményével foglalkoztam volna, de már kezdettől az volt az érzésem, hogy az itt élő cigányok mást szeretnének közölni magukról, mint amerre én tapogatóztam, és finoman irányították érdeklődésemet.[1]

Bővebben...

Pest környéki bolgár identitáselemek

Bevezetés

bolgarkert__szekAz etnicitással kapcsolatos kérdések utóbbi évtizedekben megfigyelhető társadalomtudományi tematizációjának hatására – a XX. század eleji viszonylagos érdeklődés-hiánnyal összehasonlítva –  számos etnikus jelenségekkel foglalkozó teoretikus összefoglaló munka és még több esettanulmány született. A komplex társadalmakat vizsgáló antropológia úgyszintén nagymértékben az etnikai azonosságtudat és az interetnikus kapcsolatok problémáira fókuszált. A téma divat-diskurzussá válását többen a helyi nacionalizmusok talán váratlan megerősödéséből származó értelmiségi sokk-élményre vezetik vissza. Ezen ok-tulajdonítás érvényességének megkérdőjelezése nélkül egyéb tényezőkre is fel lehet hívni a figyelmet. Ilyen lehet a multikulturalitás eszméje, vagy – többnemzetiségű államokban – a kulturális tőkeakkumulációra építő elitrétegek egyfajta énkiemelési stratégiája: a kulturális unikalitás, adott esetben az etnikai önbesorolás hangsúlyozásával néhányan önmagukat egy kultúra egyszemélyes megtestesítőiként, egy kisebbség szószólóiként láttathatják. Az etnikai identitások és az etnikum reprezentációja körül zajló értelmiségi harcok mindenesetre szintén arról árulkodnak, hogy a téma nem kizárólag a tudományos mezőben, de a mindennapi praxisban is újbóli fontosságot kapott, az etnicitás politikai játszmák tétje és eszköze.

Bővebben...

Roma etnikai mobilizáció Kelet-Európában


rousseau1Történeti vázlat

I. Etnikai mobilizáció


Dolgozatomban a kelet-európai roma etnikai mobilizáció 1989 előtti történetét tekintem át. Az első két fejezetben megpróbálok néhány, a tanulmány szempontjából fontos fogalmat meghatározni, majd időben és térben egyaránt behatárolom írásom témáját.

Bővebben...

A csíki székelyek és a gyimesi csángók identitástudatáról

Előszó

Borospataka2009Gyuri 030Szülőföldem és lakóhelyem a Jászság, kitűnő terepe a társadalomkutatás kulturális antropológiai aspektusának, de már diákkoromtól kezdődően, figyelmem inkább fordult  a magyarság földrajzi értelemben, legkeletibb térségeiben, Moldvában, a Gyimesekben és a Székelyföldön élő közösségeinek a sorsa, kultúrája felé.
A Csíkszeredán létrejött és figyelemre méltó kutatási eredményeket produkáló Kultúr Antropológiai Műhely tagjainak álláspontját osztva – “ma mi vagyunk Európa nomádjai” – magam is úgy véltem, sokkal izgalmasabb rejtvényeket kell megoldani a kulturális képletek tekintetében a világnak ezen a táján, mint idehaza, a civilizáció és a globalizáció által már alaposan kilúgozott és a média tevékenységének köszönhetően homogenizált társadalmi szövetekben.

Bővebben...

Kisebbségi jövőkép


Bevezetés

2012-01-15_15.39.47Kezdetben az antropológusokat a távoli, egzotikus népek kultúrája vonzotta (pl.: Malinowsky a Trobriand szigeteken, Radcliffe-Brown az Andaman szigeteken, Róheim Géza Ausztráliában, M. Mead a Szamoa szigeteken kutatott). Több évtized kellett ahhoz, hogy szembenézhessünk saját társadalmunk antropológiájával, és észrevegyük a köztünk élő „egzotikus” embereket, így például a cigányokat is. Az antropológia fejlődése párhuzamba állítható a személyiség kialakulásával, amit Piaget, Klein, Erikson és mások írtak le. A különböző elméletek egyetértenek abban, hogy először az én és a külvilág határolódik el egymástól, majd folyamatos kölcsönhatás tükrében bontakozik ki az énkép, de valójában csak a serdülőkorban irányul a figyelem az én felé (szinte kizárólagosan), reális énkép , integrált személyiség pedig csak a felnőttkorra csiszolódik ki.

Bővebben...