Fogel Frigyes riportfilmje Geréb Ágnesről és az otthonszülésről.  A Kulturális Kreatívok, a KK NET TV  filmje.

42 perc

http://vimeopro.com/fogelmedia/kulturaliskreativoktv 

A madárinfluenzák, a dengue- és a chikungunya-láz arra figyelmeztetnek, hogy a vírusok ugyanúgy utaznak, mint az emberek és az állatok. Lehet hogy egyénileg jó megoldásnak tűnik külföldre utazni egy olcsóbb műtétért, de az orvosi turizmus gyors fejlődése közvetlenül hat az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedésére.

Bécsben, az osztrák fővárosban, a Duna, egy autópálya-csomópont és egy magasvasút által közrefogott ultramodern városi környezetben székel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ). A szögesdróttal körbevett, 4 500 irodahelyiségből álló monumentális épületegyüttes szívében, a kőlapokkal borított sivár előterű ENSZ-irodaház a házigazdája a nukleáris biztonságról rendezett konferenciának, amelyet a 2011. márciusi fukusimai katasztrófa után rendeztek meg. Az épület előtt diplomáciai rendszámmal ellátott autók parkolnak, és a bejáratokon csoportokba verődött hivatalosságok tódulnak be, hogy pillanatokon belül diszkréten elnyeljék őket az alsó szintre lesikló mozgólépcsők.

A csernobili katasztrófa egészségügyi és ökológiai következményeit gondosan eltitkolták a lakosság elől – a nagyhatalmak vezetői egyébként is több mint ötven éve tájékoztatják félre a lakosságot a katonai és a civil nukleáris ipar védelmében.[i] Ezt a – nyugodtan nevezhetjük így – stratégiát a nukleáris intézmények érdekképviselete, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA, International Atomic Energy Agency) koordinálja, és ez a szervezet terjeszt áltudományos információkat a radioaktív szennyezés hatásáról is.[ii] A két intézmény közötti 1959-es megállapodás értelmében sajnos a WHO (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete) is része ennek a módszeres titkolózásnak. Ez a megállapodás ugyanis megtiltja a WHO-nak, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség engedélye nélkül tájékoztassa a lakosságot az ionizáló sugárzás emberekre gyakorolt hatásáról.

Gyanús összjáték az atomenergia érdekében

Lehet, hogy sosem ismerhetjük meg a katonai és polgári atomprogramok egészségügyi következményeit? Pedig már több mint ötven éve, hogy a katonai atomkísérletek és a polgári atomerőművek különböző balesetei miatt a vizekben, a levegőben és a talajban is egyre csak növekszik a mérgező radioaktív elemek koncentrációja. Eközben a sugárzás következtében kialakult betegségekről szóló tanulmányokat rejtegetik a nyilvánosság elől, és ez ellen a WHO (World Health Organisation, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete), mint a témában legilletékesebb nemzetközi szervezet sem lép fel.

Az egészségügyi helyzetről szóló három cikk olvastán „déjá vu” érzésünk van és nem véletlenül: az egészségügyi rendszer szétzilálása nálunk előbbre jár, mint Franciaországban. Sőt, minden jel szerint ott a nálunk már kipróbált módszert próbálják majd alkalmazni. E tekintetben is az ismert kelet-európai szólás látszik megvalósulni („our present is your future”). Igaz, nálunk nem volt tömeges és erőteljes ellenállás, amelynek hatását nehéz előre megjósolni. Annyi mindenesetre bizonyos,  hogy mindazok már ugrásra készen állnak, akik a közegészségügy romjain akarnak majd meggazdagodni.

Elsőként Bernard Debré professzor, kormánypárti parlamenti képviselő, a Párizsi Cochin kórház főorvosa kiáltott fel, 2010. október 3-án: "Tönkreteszik a közkórházat!" Október közepére már 44 kórház sztrájkolt.

Ha hihetünk a Franciaország szinte összes magánklinikáját tömörítő Magánkórházi Szövetség (Fédération de l’hospitalisation privée – FHP) reklámkampányának, a kórházi ápolás az állami kórházakban 27 százalékkal kerül többe, mint a piaci alapon működő klinikákon. Ha a betegek a magánklinikán – nem pedig a kórházban – műttetik meg magukat, a társadalombiztosítás 15 milliárd eurót takarít meg. Az FHP következtetése: itt lenne az ideje, hogy sürgősen bevezessék „az egységes tarifát”.

A Barack Obama által kezdeményezett pénzügyi reform, mely (egy kicsit) ellenőrizni szeretné a bankok tevékenységét, ma kevésbé kérdőjeleződik meg, mint néhány héttel ezelőtt. Részben azért, mert – a manipulált mérlegadatok miatt – időközben kirobbant a Goldman Sachs-botrány, részben azért, mert a demokraták tanultak a majdnem holtvágányra jutott egészségügyi reform példájából.

Tulajdonképpen nem nehéz megszabadítani egy falut vagy akár egy egész várost a maláriától: kerülni kell a szúnyogokkal való érintkezést, minden beteget alá kell vetni a megfelelő gyógyszeres kezelésnek, és a fertőzött utazók kúrálásával ki kell szűrni az új kórokozók érkezését. Ezzel a módszerrel végképp eltüntethetjük a föld színéről a maláriát, más néven a mocsár- vagy váltólázat. Legalábbis elméletileg.

A „France 5” francia tévécsatornán ez év január 21-én sugárzott „Les Maternelles” (Kismamáknak) című műsorban egy nő felindultan mesél kórházban, altatás nélkül elvégzett és végigszenvedett abortuszáról. Nem, tévedés ne essék: nem a hatvanas években járunk, hanem a 21. század elején.

Az orvostudomány fejlődése és az ismétlődő reformok ellenére a betegségekkel szembeni esélyegyenlőtlenség ma is óriási. Az egyes országok között és az országokon belül is nagy a különbség. Több tényező játszik közre ebben (környezet, élelmiszer, munkakörülmények…). Az egészségügyi rendszerek és a finanszírozás szabályai is az okok között szerepelnek. Bár néhány kormányzat már felfedezi (újra) az állami szerepvállalás kedvező hatását, mégis többnyire a magánszektor terjeszkedik erőteljesen. Mindenütt zajlik az átszervezés.

Bár a szaporodó súlyos esetek miatt a magyar lakosság egyre szélesebb körben oltatja be magát a H1N1 vírus ellen, az alábbi cikkben tárgyalt probléma mégsem veszített semmit aktualitásából. Tamás Gáspár Miklós írása[1] a kérdés speciálisan magyar vonatkozásaira koncentrál, én pedig globálisabban közelítek: az üzletté vált tudomány kártékony hatását szeretném megmutatni.

„A világválságnak lassan vége lesz, mondja Dominique Strauss-Kahn… kivéve a munkanélküliséget.” Részlet kérdés. Ausztráliában a foglalkoztatási helyzet alakulása nagyon is fontos probléma. Annyira, hogy emiatt, az egészségügyi és környezetvédelmi szempontok sokszor háttérbe szorulnak. Mint Gladstone-ban.