A november 2-i választásokon a republikánusok elsöprő, 1938 óta a legnagyobb sikerüket érték el. Mivel magyarázható, hogy két évvel Obama elnök lelkes megválasztása után ennyire megfordult a politikai közhangulat?

A „bezzeg” Írország minden jel szerint megszűnik bezzeg lenni, hiszen a gazdasági válság következtében a munkanélküliség, a fogyasztás, a költségvetési hiány, az eladósodottság és egy sor más mutató súlyos visszaesésről tanúskodik.

Paraszti származású munkások, jól ismert és paternalista tulajdonos, önkéntes nyugdíjpénztár: minden előre kiszámítható volt, mint a mesében. Azután sajnos nem lett jó vége…

A tudománytörténet és a gazdaságtörténet fejlődése – párhuzamok és különbségek

Ahogy a tudomány fejlődik, mindig más és más képet alakítunk ki a világról, olyat, amelyik jobban megfelel az új tudásszintünknek. A gazdaság területe kivétel. A gazdaság ugyanis minden változáskor lemarad, ezért a tudományos fejlődéshez képest jelentős a hátránya. Az új elmélet csak nagy nehézségek árán tör át, mivel a gazdasági hatalom ellenérdekelt a változásban. Ez ma sincs másként, korunk elméleti megújulása is késve jelenik meg a gazdaságról kialakított elméletünkben.

Máté evangélista, bár a bankárok és könyvelők szent patrónusa lett, harcosan szólalt fel a pénz hatalma ellen: „Senki sem szolgálhat két úrnak; mert vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy tiszteli az egyiket, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak.” (Máté evangéliuma 6, 24.) Kétezer évvel később Szent Péter trónjáról XVI. Benedek meghirdette a katolikus egyház csatlakozását a piacgazdaság értékrendjéhez.

Nem fáj a Wall Street feje a bankrendszer reformja miatt

Július 15-én az amerikai Szenátus elfogadta azt a törvénytervezetet, amely az  1929-1933-as nagy világgazdasági válság óta, az első komoly kísérlet a bankok megrendszabályozásra és amelyet „az amerikai pénzügyi rendszer legjelentősebb reformjaként” értékelnek.  A Barack Obama eredeti tervénél kevésbé radikális törvény elfogadása politikai sikert jelent az elnök számára. Obama elnök ügyesen elébe vágott a válság által meggyengült bankár-lobbinak, kihasználta és előnyt kovácsolt magának a Goldman Sachs-ügyből és a Wall Street szokásait sorozatban leleplező botrányokból, és így sikerült nagyobb politikai ellenállás nélkül elfogadatnia javaslatát.

Az államok ellenszolgáltatás követelése nélkül mentették meg a bankokat. Cserébe a bankok visszaszerzett erejükkel az államok ellen fordulnak. És még zsarolják is őket, hasznot húzva azoknak a galádságoknak a leleplezésével, amelyeket megköveteltek tőlük. Hiszen amikor az államba vetett bizalom csökken, a hitelkamat növekszik…

„Válság? Miféle válság?” – hördül föl Djamel Bendimered, a volt partizán, aki ma Nyugat-Algéria legnagyobb téglagyárának tulajdonosa. „Van itt munka és pénz hosszú időre bőven!”

A politikai küzdelmek során olykor nagyon is számításba veszik a személyi ellentéteket, a rögeszmés elutasításig fajuló érzelmeket. Az egész frontvonalon zajló harc sokszor olyan vegyes csapatokat hív életre, melyeket kizárólag egy dolog motivál: egy adott személy tönkretétele. Ám a problémák akkor kezdődnek, amikor az ellenség már a földön fekszik. A győztesben és a legyőzöttben egyaránt fölmerül a kérdés: na és akkor most mi legyen?

A közszolgáltatások összezsugorodása, az ellenőrzés megerősítése = a menedzser állam diadala

Kisebb állam, a közkiadások lefaragása, a bürokrácia működési költségeinek csökkentése – ezek a New Public Managementnek (NPM) nevezett irányzat hívószavai, melyek az 1980-as évek elejétől többé-kevésbé meghatározták a nyugati országok által véghezvitt „reformokat”.

– A szociális feszültség és az orosz Távol-Kelet –

A válság keményen sújtotta Oroszországot: csökkent az ipari termelés és a GDP; csökkent a fizetés és nőtt a munkanélküliség. A krízis ugyanakkor nagyon különböző mértékben érintette az egyes városokat és régiókat.

A berlini fal leomlása egy évvel megelőzte az NDK megszűnését. A Német Demokratikus Köztársaságot 1949-ben alapították, 16 millió lakosa volt és Nyugat-Németország teljesen bekebelezte. Azóta az „emlékek hidegháborúja” helyettesíti a blokkok hidegháborúját. Jaj a legyőzöttnek! Múltjából semmi sem marad.

Latin-Amerikában a baloldal kormányoz

A Legfelsőbb Bíróság közreműködésével, a mexikói kormány szabadon engedett augusztus 13-án húsz paramilitaristát, akik 1997-ben meggyilkoltak ötvennégy indiánt, Actealban a Chiapas-ban. Bujtatott formában, de továbbra is üldözik a zapatistákat, akik „lentről és balról” továbbra is ellenállnak, megvalósítják az „autonómiát”, de egy kissé magukra maradtak a mexikói politika színpadán.

A „G”-knek – az államok alkalmi alakzatainak - mostani felszaporodása nem annak-e a jele, hogy nem akarnak szembenézni a tőkés rendszer megingásával, amelynek a pénzügyi, monetáris, energetikai, élelmezési és ökológiai válság csupán egy-egy komponense? A Pittsburgh-ban szeptember 24-25-én összeült G20 bolygónk új direktóriuma kíván lenni. Márpedig nem rendelkezik a szükséges legitimitással, sem a világ csődbe jutott szervezési módját felváltó projektummal.

Földünkön nyolcszázezer éve nem érte el ezt a szintet a CO2 koncentrációja: megközelíti a 385 ppm-et (parts per milliont, a légkör 385 milliomodrészét). Ez a CO2 növekedés nem a természeti ciklusok következménye. Miközben az Ember szüntelenül merít a természet erőforrásaiból, telurikus hatalommá vált és bolygónk alapvető ciklusait kezdi befolyásolni: beléptünk az antropocén, az emberi hatás alatt álló geológiai korba, amelyben az emberiség képes a Föld éghajlatának megváltoztatására.