|
A ritkaföldfémek – a csúcstechnológiához nélkülözhetetlen nyersanyagok – kitermelésében Kína magasan vezet. Nem véletlenül jutott uralkodó piaci helyzetbe, hanem hosszú távú iparpolitikai fejlesztéseinek köszönhetően, tehát épp azon hosszú távú tervezés segítségével, amelyet a nyugati kapitalizmus következetesen elvet. A piaci erőfölénnyel pedig élni is szoktak, ebben viszont Kína sem más, mint a nyugati kapitalista országok. Elkezdődött a geopolitikai „nagy játszma”. 1983-ban, még a hidegháború kellős közepén Reagan meghirdette a „Csillagok háborúja” nevet viselő rakétaelhárító programját. A sci-fi szerzők kapva kaptak az alkalmon, hogy a világűrkutatás képtelennél képtelenebb ötleteihez anyagi támogatást szerezzenek, de egyedül annyit értek el, hogy a katonai költségvetést csillagászati méretűre duzzasztották. „Kolumbia problémái messze túlnyúlnak a határain és a térség biztonságára és stabilitására is kihatnak” – jelentette ki 1999 augusztusában Madeleine Albright[i], az Egyesült Államok külügyminisztere. A rákövetkező évben július 13-án William Clinton elnök és kolumbiai kollégája, Andrés Pastrana megegyeztek a Kolumbia-terv aláírásában, melynek az a célja, hogy véget vessenek a drogkereskedelemnek és a gerillaháborúnak. Bogotában a kolumbiai Kongresszus mindössze egy szövegrészletbe tekinthetett bele, amit ráadásul angolul írtak.
Az Örömóda bizonyos szempontból Japán második nemzeti himnusza Japán 1854-es erőszakos megnyitása − melyet a Matthews Calbraith Perry amerika admirális vezette „fekete hajók” hajtottak végre − egyben az ország egyfajta modernizációs versenyfutásba-hajszolását is jelentette.Miközben a pakisztáni hadsereg folytatja offenzíváját Vazirisztánban, fokozódnak a harcok az afganisztáni határ közelében is. A tálibok és az al-Kaida emberei ellen folytatott hajszában az Egyesült Államok megsokszorozta a drónok, a pilóta nélküli repülőgépek használatát. „A jövő fegyverei”, melyeket egy nevadai bázisról irányítanak, számos civil áldozatot szednek. Bevetéseik azonban nem korlátozódnak majd a harcmezőkre: biztonsági célokra, például az európai külvárosokban, is bevetésre kerülhetnek. A tálibok meglepő rugalmassága Miközben a pakisztáni hadsereg támadásba lendült Dél-Wazirisztánban, az USA-ban kiéleződtek a viták az afganisztáni katonai jelenlét jövőjéről. Több újságíró és elemző is párhuzamot von az amerikaiak vietnámi kudarcával (lásd William P. Polk cikkét). Az összecsapásokban, a vallásos retorika ellenére, a tálibok meglepő taktikai rugalmasságot és gyakorlatias hozzáállást mutatnak. Bing West filmrendező, a Combat Patrols Afghanistan (Afganisztáni járőrök) [1] c. dokumentfilmjében az ott harcoló amerikai alakulatok mellett szerzett tapasztalatairól számol be, miközben egy az Egyesült Államokban szerfelett népszerű véleményt képvisel: „A lehető legnagyobb veszteségeket kell okoznunk a táliboknak, hogy megtörjük állóképességüket és szétzúzzuk kapcsolati rendszerüket. Olyan új stratégiát kell kidolgoznunk, amellyel az ellenfél harctéri veszteségeit jelentősen növelhetjük.” A Központi Hírszerző Ügynökség (Central Intelligence Agency, CIA), a virginiai Langley-ben lévő központjában az előcsarnok baloldali falára János evangéliuma egyik verssorának hatalmas feliratát gravírozták: „És megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket.” Az Egyesült Nemzetek Szövetsége Chartájának szellemében a leszerelés az ENSZ egyik központi célkitűzése és számtalan kezdeményezésnek a forrása (lásd a bekeretezett szöveget). Ennek megfelelően az ENSZ leszerelési ügyekkel foglalkozó irodájának megbízatása, amely most tette közzé évkönyvének 33. kiadását, kiterjed a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozására, a vegyi és biológiai fegyverekre vonatkozó szabályok betartatására, valamint a hagyományos fegyverek leszerelése terén végzendő munkára. Az iroda az ENSZ legfőbb munkaeszköze ezen a területen, a Leszerelési Konferenciával egyetemben, amely az e téren folyó tárgyalásoknak az egyetlen multilaterális instanciája. |
|
|
