A hagyományos Japán a természeti jelenségeket, így az aszályt, a járványokat a vulkánkitöréseket vagy a csillaghullást, de még az idegenek érkezését is az országot vezető elit hanyagsága következményének tekinti. A társadalmi rend a természet mintájára épült, azt próbálta lemásolni. Ezért minden felfordulást, változást figyelmeztetésként értelmeztek, mint még súlyosabb katasztrófák előfutárát, sőt az éppen uralkodó rendszer bukásának bejelentését. „Amikor a vezetők rosszak, a természeti katasztrófák be fognak következni” – adja meg a fatalista magyarázatot egy öreg tokiói, amint azt a március 20-i New York Times idézi. Ősi politikai bölcsesség jelenik meg ebben a megjegyzésben.

Megtett-e mindent annak érdekében a fukusimai atomerőművet működtető Tokyo Electric Power (Tepco)[1] társaság , hogy a japán lakosság megbízzon benne? A szigetország lakossága 2002 szeptemberében tudta meg, hogy az 1980-as évek végétől a vállalat huszonkilencszer közölt hamis adatokat a nukleáris biztonsági ügynökségnek átadott jelentéseiben. A társaság egyébként közölte, hogy a japán hatóságok 2000 óta tudtak erről, de nem tartották szükségesnek, hogy beavatkozzanak.

A Japánt sújtó földrengés és szökőár a több ezer áldozat mellett további következménnyel is járt: az érintett területen jelentős atomerőművi kapacitás található. Ezek az üzemek bizonyos mértékig biztosítva vannak hasonló katasztrófák esetére, azonban a jelek szerint a mostani katasztrófa mértéke meghaladta azt, amire a tervezéskor számítottak. A veszélyt a víz túlhevüléséből és kémiai bomlásából képződő hidrogén robbanása jelenti, tehát nem nukleáris robbanásról van szó. Mivel azonban az erőmű nukleáris fűtőanyagot használ, a megsérült épületekből radioaktívan sugárzó anyagok kerülnek a környezetbe, ahogyan ez a csernobili reaktor baleseténél is történt. Ezek szennyezhetik a termőföldet, mezőgazdasági termékeket, más épületeket, ezért egy adott körzetből a lakosságot ki kell telepíteni és onnan származó élelmiszereket nem szabad fogyasztani. Kérdés az is, hogy a radioaktív szennyezés mekkora területet fog végül érinteni.

A földgolyó egyik bizonytalan régiójában Japán nemzetközileg elismert szerepet szeretne magának. De a kormány nehezen válik le az USÁ-ról. S lehet, hogy ezért drágán megfizet a júliusi szenátusi választásokon.

Az Örömóda bizonyos szempontból Japán második nemzeti himnusza