Amikor Forrest Davis hegesztő otthagyta a szakmáját 1985-ben, és megalapította a kisvállalkozását, a Goliath Casket Ltd-t, nem is remélte, hogy ilyen sikeres lesz. Akkoriban Amerikában a lakosság 15 százaléka volt csak elhízott, így az óriáskoporsók piaca úgyszólván gyerekcipőben járt. Azóta a lakosság mérete jelentősen megnőtt, széltében. Miközben az indianai családi vállalkozás a kezdeti időkben, a nyolcvanas évek vége felé évi egy tripla széles méretet adott el, ma ötöt ad el... havonta. Különböző színekben, luxusváltozatban, aranyozott fogantyúkkal és kipárnázva. Mivel a lakosság egyharmada elhízott és egy másik harmada túlsúlyos[1], az Egyesült Államok jelenleg a világ legelhízottabb országa.
Tag:környezet
|
A TOTAL cégcsoport 2011. május 13-án jelentette be, hogy lengyel palagázkitermelési részesedést vett. A Total azért terjeszkedik Lengyelországban, mert ennek az energiaforrásnak Franciaországban erős ellenállást kell legyűrnie, a tiltakozók ugyanis sikeresen maguk mellé állították a közhangulatot ebben az egyébként alig ismert kérdésben. Greenfo, 2011. május 18. Fülöp Sándor szerint a zaj elleni védelem jogi szabályozásának megújítása nem tűr halasztást. Nagyon sok a városi zajjal kapcsolatos panasz, a konfliktusok évekig, akár évtizedekig is elhúzódnak, miközben igen komoly hátrányokat okoznak, és még sincs megoldás.
A Japánt sújtó földrengés és szökőár a több ezer áldozat mellett további következménnyel is járt: az érintett területen jelentős atomerőművi kapacitás található. Ezek az üzemek bizonyos mértékig biztosítva vannak hasonló katasztrófák esetére, azonban a jelek szerint a mostani katasztrófa mértéke meghaladta azt, amire a tervezéskor számítottak. A veszélyt a víz túlhevüléséből és kémiai bomlásából képződő hidrogén robbanása jelenti, tehát nem nukleáris robbanásról van szó. Mivel azonban az erőmű nukleáris fűtőanyagot használ, a megsérült épületekből radioaktívan sugárzó anyagok kerülnek a környezetbe, ahogyan ez a csernobili reaktor baleseténél is történt. Ezek szennyezhetik a termőföldet, mezőgazdasági termékeket, más épületeket, ezért egy adott körzetből a lakosságot ki kell telepíteni és onnan származó élelmiszereket nem szabad fogyasztani. Kérdés az is, hogy a radioaktív szennyezés mekkora területet fog végül érinteni. Mi lenne, ha eltűnne az Északi-sark? Jól néznénk ki! Régi jó ismerősünk, annyi mindent éltünk át együtt. Már iskoláskorunkban is élvezettel számítgattuk és rajzoltuk meg körzővel, vonalzóval a helyét. Ha végre megvolt, jöhetett a Rák- és a Baktérítő, az Egyenlítő; a szélrózsa és az égtájak. A kozmosz mértani elemei segítettek eligazodni a földrajz aggasztó világában. A világ tengelye, a sarkok a maguk elvontságában is meghatározták magát a földgolyót, és olyan szilárd eleganciát adtak neki, mint a tógának a ráncait rögzítő díszítő melltű.  A klímaváltozásról jelenleg évente rendez az ENSZ csúcsértekezletet – eredetileg ez azt jelentette, hogy az ENSZ tagországok a legmagasabb szinten képviseltetik magukat. Az idei rendezvényre a legjelentősebb országok állam-és kormányfői viszont már nem jöttek el – így a november 29 és december 10 között zajló cancun-i csúcs, hasonlóan a tavalyi koppenhágai csúcshoz, nem hozott érdemi előrelépést. Fontos kiemelni, hogy a klímacsúcson ma már nem arról vitáznak, hogy van-e, lesz-e felmelegedés – ez a kérdés mára egyértelműen eldőlt – hanem arról, hogy jó lenne azt 2° C fok alatt tartani.
Mintha a „világ végén” lenne ez az erősen szennyezett zárt tenger, pedig, valójában az átalakuló stratégiai erőviszonyok kellős közepén helyezkedik el. Itt írják újjá az Európai Unió, Oroszország, Törökország, a Kaukázus, Közép-Ázsia és a Közel-Kelet országainak kapcsolatait. A tudománytörténet és a gazdaságtörténet fejlődése – párhuzamok és különbségek Ahogy a tudomány fejlődik, mindig más és más képet alakítunk ki a világról, olyat, amelyik jobban megfelel az új tudásszintünknek. A gazdaság területe kivétel. A gazdaság ugyanis minden változáskor lemarad, ezért a tudományos fejlődéshez képest jelentős a hátránya. Az új elmélet csak nagy nehézségek árán tör át, mivel a gazdasági hatalom ellenérdekelt a változásban. Ez ma sincs másként, korunk elméleti megújulása is késve jelenik meg a gazdaságról kialakított elméletünkben. Máté evangélista, bár a bankárok és könyvelők szent patrónusa lett, harcosan szólalt fel a pénz hatalma ellen: „Senki sem szolgálhat két úrnak; mert vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy tiszteli az egyiket, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak.” (Máté evangéliuma 6, 24.) Kétezer évvel később Szent Péter trónjáról XVI. Benedek meghirdette a katolikus egyház csatlakozását a piacgazdaság értékrendjéhez. Korábban a Monsanto meghamisított kísérleti adatok benyújtásával kapott engedélyt arra, hogy Indiában termeltessen. Vajon ez történt most a génmódosított padlizsán esetében is, amelyet indiai leányvállalata kísérletezett ki? Ennek kimondása nem lehetséges. Ám Új-Delhiben a kormány felfüggesztette a világ első génmódosított zöldségének értékesítési, kereskedelmi engedélyét. Fogyasztási szokásainknak megfizetjük az árát. Mibe is kerül egy kiló paradicsom a tél közepén? Spanyolországi vendégmunkások és kelet-európai kamionsofőrök elkeserítő kizsákmányolásába, a kamionok levegőszennyezésébe, az óriás kereskedelmi cégek profitjába… s végül elgondolkozhatunk a nemzetközi kereskedelem globalizációján is. Sabinában vagyunk, Látium északi részén, a szabin nők elrablásáról szóló római monda vidékén, amely témából számtalan giccs született. A városias foltok ellenére a fővárostól 35 kilométerre elterülő település még mindig őrzi a táj csodálatos szépségét: itt csöndesülnek el a Tiberis partján a toscanai dombok utolsó hullámai, körbefogva egy Karoling-kori apátság maradványait. Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) klíma konferenciája, amelyet december 7 és 18 között tartanak Koppenhágában, olyan korlátozó szabályok kidolgozását tűzte ki célul, amelyek bolygónk felmelegedése ellen irányulnak. A konferencia az „utolsó esély” egyesek szerint, ennek ellenére inkább aggodalmat, mintsem reményeket kelt, hiszen minden új megállapodásnak csak akkor lesz értelme, ha a két, üvegház-hatású gázokat a legnagyobb mértékben kibocsátó ország, az USA és Kína, aláírja, majd ratifikálja. 2010. október 8-án reggel elindultam Devecserbe két kamerás segítségével. Nem sokkal 10 óra után megérkeztünk a lezárt faluhoz, ahol a rendőrök tájékoztattak minket, hogy Ajkán lesz Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár sajtótájékoztatója, majd onnan viszik be a sajtót buszokkal bejárásra a vörösiszap sújtotta területekre. Átmentünk Ajkára, ahol már gyülekeztek a sajtó munkatársai, 80%-uk külföldi volt, Japántól kezdve Európa számos országán át, de jelen volt a magyarországi sajtó színe-java is. |
|
|