Az USA sajtójának vezető szalagcímei a palagáz-forradalom által fémjelzett elkövetkező gazdasági fellendülésről azt a benyomást keltik, mintha a szó szoros értelmében úsznánk az olajban. A múlt évben cikkek egész áradata jelent meg, főleg az International Energy Agency's (IEA) World Energy Outlook (WEO) című jelentésében 2012 novemberében, mely szerint az USA megelőzve Szaúd-Arábiát 2017-re a világ legnagyobb olajtermelője lesz, és amint a Reuters hozzátette, “nettó értelemben teljesen önellátó” az energiatermelésben. Az IEA szerint az olajtermelés tervezett növekedése a 2011-es 84 ezer hordó/nap értékről 97 ezer hordó/nap értékre 2035-ben teljesen cseppfolyós földgázból és nem a szokásos forrásokból fog származni – főleg palaolajból és palagázból –, miközben a hagyományos olaj- és gáztermelés 2013-tól vissza fog szorulni.
|
A fenntartható fejlődésről tartottak csúcsértekezletet Brazíliában június 20–22. között, Rio+20 néven. A fejlett országok zöld gazdaságot akarnak, de azért férjen össze a neoliberális renddel, sokan viszont más utakat javasolnak. Így például Ecuador egy, a nemzeti függetlenséggel, a társadalmi haladással és az ökoszisztéma védelmével összeegyeztethető tervhez keres támogatókat.
Miközben a pénzügyi és tőzsdei viharok már az Európai Unió szétesésével fenyegetnek, miközben az Egyesült Államok vergődik, hogy elkerülje a közelgő recessziót, miközben Ázsia attól fél, hogy kifullad a gazdasági növekedés, nem sokan maradtak, akik a globalizáció erényeit hirdetik. Jean-Marie Harribey cikke a baloldal– már ahol van baloldal –belső vitájáról szól, amely arra keresi a választ, hogy a kapitalizmus jelenlegi válságából nemzeti vagy globális keretek között van-e a kiút. Élesen vitázik Frédéric Lordonnal: szerinte már nem lehet visszatérni a nemzeti keretek közé, vagyis nincs más hátra, mint előre, az emberiség egyetemes értékei mentén.
Hamburg legelegánsabb negyede egyúttal a város legkörnyezetbarátabb kerülete. Ez első pillantásra fel sem tűnik, amikor ott állunk a Marco Polo toronyház lábánál. Az impozáns 16 emeletes épület, az avantgárd építészet reprezentánsa, egymáson elcsúsztatott kenyérszeleteket idéz. Itt egy lakást átlagosan 3,7 M euróért árusítanak. A tőszomszédságában álló, s a minap avatott Unilever székházról sem rí le a természet iránti rajongás. Az agrár- élelmiszeripari és kozmetikai óriás-multi 25 ezer négyzetméter összterületű irodaháza minden idők legkiterjedtebb energiatakarékos égőkkel megvilágított felülete. A látogatókat fogadó recepciós büszkén hangoztatja, hogy „az egész épület a környezetvédelmi előírások legteljesebb tiszteletben tartása jegyében fogant,” A mutatóujját a tágas mennyezet felé emelve elmagyarázza, hogy „a földszinti előcsarnok a legkorszerűbb hőenergia visszanyerési rendszerrel van felszerelve”. Vetőmagszennyezés Magyarországon Ha egy ország meg akarja őrizni a génmódosítás-mentes státuszát, akkor nem engedheti meg, hogy földjein génmódosított vetőmagvakkal szennyezett fajtákat termesszenek, hiszen azok követhetetlen módon porozzák be a környezetben lévő fajtákat. Ilyen elterjedés történt például Brazíliában is, mikor a hatóságoknak nem maradt más választásuk, mint hivatalosan is elismerni a kialakult helyzetet és engedélyezni a génmódosított növények termesztését, ennek összes plusz költségével. Ez volt a tétje a nyári betárcsázásoknak.
A ritkaföldfémek – a csúcstechnológiához nélkülözhetetlen nyersanyagok – kitermelésében Kína magasan vezet. Nem véletlenül jutott uralkodó piaci helyzetbe, hanem hosszú távú iparpolitikai fejlesztéseinek köszönhetően, tehát épp azon hosszú távú tervezés segítségével, amelyet a nyugati kapitalizmus következetesen elvet. A piaci erőfölénnyel pedig élni is szoktak, ebben viszont Kína sem más, mint a nyugati kapitalista országok. Elkezdődött a geopolitikai „nagy játszma”.
Nigérben a lakosságnak közel a fele éhezik; Csádban vészhelyzet van az élelemhiány miatt. Szárazság, áremelkedés, a csökkenő nemzetközi segélyezés mind- mind tovább rontja a jelenlegi katasztrofális helyzetet. Közben azonban új módszerekkel láthatóan sikerül feljavítani félsivatagos területeket. A kísérlet, bár természetesen nem képes teljes megoldást hozni, de mindenképpen figyelemre méltó.
A jelenlegi gazdasági válságot általában az 1929-33-as válsághoz szokták hasonlítani, pedig korunk több szempontból az első világháború előtti időket idézi. A kiútkeresés, a társadalom megújjításának vágya hozta létre a 19. század végén például a szövetkezeteket, a vegetáriánus szokásokat, szabad táncművészetet, és napjainkban ugyanez a jobbítási szándék alakítja a fair trade kereskedelem szabályait is. Cikkünk a mozgalom kialakulásának történetét mutatja be. Rendszeresen hallunk az olajszállító tartályhajók baleseteiről és az is közismert, hogy sose kellett teljesen megfizetniük az okozott károk helyreállítását. Ezekután mindenkinek nyilvánvaló, hogy szabályozási gondok vannak a "piacon". Milyen is ez a szabályozatlan szabályozás?
Bővebben...
A szálló por vagy részecskeszennyezés (PM10)[i] Budapesten évente mintegy 2000 ember idő előtti haláláért[ii], több mint százezer megbetegedésért[iii], összesen legalább egymillió betegen eltöltött napért felelős. A PM10 az egyik oka annak, hogy az asztmás megbetegedések száma Budapesten az utóbbi 25 évben a tízszeresére, a tüdőrákosoké több mint háromszorosára nőtt.[iv] Egyre több gyermek szenved asztmában, allergiában, ami régebben egyáltalán nem volt jellemző.[v] A levegőszennyezés évente sok milliárd forint kárt okoz a lakosoknak és a vállalkozásoknak. A városok közötti versenyben is komoly hátrányt okoz a szennyezett levegő ténye és híre. 2,6 milliárd ember nem rendelkezik vécével A széndioxid-kibocsátás, a vegyi és nukleáris szennyeződés gondjával foglalkozó világunkban már senkit sem nyugtalanít a kórokozó ürülék, mint alapvető szennyező anyag. A londoni ”nagy bűz” óta (lásd keretes cikkünket) az ipari országok jelentős összegeket fordítottak arra, hogy a városi környezetet tisztává, egészségessé tegyék. De mi a helyzet a fejlődő országokban? Az ENSZ „Vizet és higiénikus környezetet mindenkinek” kampányának 1980-as évekbeli elindítása óta a higiénia úttörői szép csendben kitaláltak néhány olcsó és víztakarékos megoldást. Tökéletesítették a közös latrinát, hogy kellemesebb, tisztább, tartalma pedig biológiailag lebomló, komposztálható legyen.  A vegyipar a 19. század legvégén, a második ipari forradalom idején indult fejlődésnek, egy időben az autó- és az elektromos iparral. A vegyipar egyrészt a korábban is használt vegyszereket gyártja, ipari méretekben, másrészt új, korábban nem létezett vegyi anyagok tízezreit fejlesztette ki – ennek eredményeként ma már több mint 100 000 vegyszert gyártanak folyamatosan.
Földünkön nyolcszázezer éve nem érte el ezt a szintet a CO2 koncentrációja: megközelíti a 385 ppm-et (parts per milliont, a légkör 385 milliomodrészét). Ez a CO2 növekedés nem a természeti ciklusok következménye. Miközben az Ember szüntelenül merít a természet erőforrásaiból, telurikus hatalommá vált és bolygónk alapvető ciklusait kezdi befolyásolni: beléptünk az antropocén, az emberi hatás alatt álló geológiai korba, amelyben az emberiség képes a Föld éghajlatának megváltoztatására. |
|
|
