Az elején még csak nevetgélhetnénk, de a vége csak sírás lehet. Hogy az ég nem szakad le ilyenkor...
Az értelmiség, vidékiek és pestiek, bírák és pénzügyesek, kapja végre össze magát! Lehetetlen helyzetek sora állhat még elő ha nem teszünk valamit!
|
Az értelmiség, vidékiek és pestiek, bírák és pénzügyesek, kapja végre össze magát! Lehetetlen helyzetek sora állhat még elő ha nem teszünk valamit!
A trianoni trauma feldolgozása, a gyászmunka elvégzése, elengedhetetlen ahhoz, hogy túllépjünk ezen a súlyos problémán és valós érdekeinknek megfelelően jó kapcsolatokat ápoljunk szomszédainkkal. Csernok Attila cikke - a történelmi helyzet pontos ismertetésével, az akkori politikai szereplők állásfoglalásának elemzésével - talán segít feldolgozni az elszenvedett veszteség miatti bánatunkat.
Mintha a „világ végén” lenne ez az erősen szennyezett zárt tenger, pedig, valójában az átalakuló stratégiai erőviszonyok kellős közepén helyezkedik el. Itt írják újjá az Európai Unió, Oroszország, Törökország, a Kaukázus, Közép-Ázsia és a Közel-Kelet országainak kapcsolatait.
Álomország miniszterelnökeKárolyi Mihályra temérdek mocskot szórt az őszirózsás forradalmat és a Tanácsköztársaságot követő ellenforradalmi rendszer. A Horthy-korszak „igazságszolgáltatása”– egy koncepciós pert törvényes eljárásnak álcázva – hazaárulónak bélyegezte, az igazi felelősök helyett Károlyi Mihályon állt bosszút. (Lám, Rákosiék nem találtak ki semmit. Törvénytelen perek már az őket megelőző rendszerben is léteztek. Haladó hagyomány volt ez nálunk.) Mivel a rendszerváltással 1990-ben hatalomra került „nemzeti- keresztény-konzervatív” koalíció rövid, megtévesztő szünet után nagy ívben visszakanyarodott a múlt század harmincas éveinek szellemiségéhez, újra divatba jött az őszirózsás forradalom miniszterelnökét szidalmazni.
Szélsőséges hangok mellett mértéktartó konzervatívok is – a történelmi tényeket figyelmen kívül hagyva – arról értekeznek, hogy Károlyi Mihály vesztegette el Nagy-Magyarországot. A hazát. Azt az országot, amely Károlyi hivatalba lépése napján már nem is létezett. Csak eleink akkor még nem tudták, a Károlyit szidalmazók máig nem vették észre. A 2010-es „forradalom” diadalmas gyermekei szobrának eltávolítását követelik. Az iraki arabok és kurdok közötti konfliktus nem újkeletű: a meghasonlás azon – később sajnálatosan elárult – autonómia-ígéretek következménye, melyeket az I. világháború vége és az Oszmán Birodalom összeomlása után fogalmaztak meg. A 2003-as amerikai invázió óta a kurdok ismét minden erejüket latba vetve adnak nyomatékot követeléseiknek, vezetőik igyekeznek kihasználni Bagdad gyengeségét. |
|
|