Hölgyeim és uraim, kedves barátaim és kollégáim!

Csehszlovákia feldarabolásáról szeretnék beszélni, egész pontosan az 1992-es kettéosztásáról. Mielőtt azonban erre rátérek, szeretném azt az elméleti keretet vázolni, amit mondandóm során fel kívánok használni.

A tudományos könyvekben megtalálhatóak a nacionalizmus különböző modelljei. Én az európai nacionalizmus 18. százada óta ismert két különböző megközelítésére szándékozom utalni:

Texasba a 19. század végén, a 20. század elején érkezett meg a bevándorlók első hulláma. Európaiak tömege szállt partra a galvestoni kikötőben. Napjainkban Texas már a Mexikóból és más latin-amerikai országokból származó, az Egyesült Állomokba többnyire illegálisan érkező migránsok egyik fő célpontja. Az ebből következő etnikai, kulturális és nyelvi változások mélyen hatottak a déli állam politikai arculatára.

A Le Monde diplomatique szlovák és magyar kiadásainak együttműködése keretében megjelent szlovákul Csernok Attila „Hetvenegy vármegye” című cikke Judita Takáčová fordításában.

A trianoni trauma feldolgozása, a gyászmunka elvégzése, elengedhetetlen ahhoz, hogy túllépjünk ezen a súlyos problémán és valós érdekeinknek megfelelően jó kapcsolatokat ápoljunk szomszédainkkal.

Csernok Attila cikke - a történelmi helyzet pontos ismertetésével, az akkori politikai szereplők állásfoglalásának elemzésével - talán segít feldolgozni az elszenvedett veszteség miatti bánatunkat.

Eric Hobsbawm a "rövid" XX. század olvasmányosan író tanúja és tudós elemzője. A nemzetről, nemzetállamról, nemzetiségi kérdésről vallott nézeteit – figyelembe véve a probléma sajátos aktualitását – franciául megjelent könyvéből idézzük.

A bevándorlók mindenütt a világon elszigetelődnek, s meg is bélyegzik őket. De mit jelent, ha valaki kisebbségiként él a saját hazájában – mint például Abou Dhabiban?

Akár kirekesztett, akár elnyomott vagy  alárendelt csoportról esik is szó,  az identitás, a nemzeti hovatartozás érzése mindenképpen erős érzelmeket vált ki valamennyijükben –, ezeknek az érzelmeknek azonban két ellentmondó  jelentésük van. A válság és talajvesztés időszakában a szolidaritás érzése és a közös emlékek ereje ezeket a csoportokat, jobban, erősebben képes összekovácsolni, mint a hagyományos politikai megmozdulások és szervezetek. Ezek a kisebbségi csoportok megpróbálnak olyan erőforrásokhoz hozzájutni, amelyeket addig megtagadtak tőlük -, erre jó példa az iraki kurdok esete.  Az éremnek azonban két oldala van: Belgiumban például komoly széthúzó erők jöttek létre,  s eközben a társadalom nagy  kérdései a nemzeti hovatartozás problémája  köré egyszerűsödnek le. Ez konkrétan azt eredményezi, hogy az addig létező olyan kategóriák, mint a társadalmi osztályok az emberek tudatában eltűnnek vagy legalábbis hátrébb szorulnak,  helyettük pedig – nemzetiségi alapon - az elnyomott csoportok között is kialakul a verseny, a konkurencia. Amint azt az indiánok is megtapasztalhatták Amerika „felfedezése” nyomán: az áldozatok közötti viszony sem válik magától és azonnal barátságossá és szolidárissá.