Áldott eladósodottság…


Azt követően, hogy a bankokat az állam
gálánsan kihúzta a csávából, azok magukhoz tértek. Sőt, a közpénzinjekciónak köszönhetően megerősödve kerültek ki a pénzügyi válságból. Ezzel minden korábbinál alkalmasabbá váltak arra, hogy egy következő vihar során „túszul ejtsék” az államot. S ebben a pillanatban a nyugati kormányok és a központi bankok úgy döntöttek, hogy az eladósodás miatt ismét megkondítják a vészharangot.

Bővebben...

Amit egyik kezével lerombolt, a másikkal igyekezett újra építeni

(A sokrarcú Renan)

Ernest Renan (1823–1892) elitista arisztokratizmusa fontos szerepet játszott mind a francia, mind az európai kultúra elvilágiasodásában. E nagy író és moralista műveit még ma is élvezettel forgatják, egyes írásai pedig – amiként azok is, amelyeket Shlomo Sand « A nemzetről meg a judaizmusról » (De la nation et du judaïsme chez Renan)címen nemrég adott ki újra Párizsban – máig megkerülhetetlen referenciái a közéleti vitáknak.

Bővebben...

Pilóta nélküli repülőgépek (drónok) − a jövő fegyverei

 Miközben a pakisztáni hadsereg folytatja offenzíváját Vazirisztánban, fokozódnak a harcok az afganisztáni határ közelében is. A tálibok és az al-Kaida emberei ellen folytatott hajszában az Egyesült Államok megsokszorozta a drónok, a pilóta nélküli repülőgépek használatát. „A jövő fegyverei”, melyeket egy nevadai bázisról irányítanak, számos civil áldozatot szednek. Bevetéseik azonban nem korlátozódnak majd a harcmezőkre: biztonsági célokra, például az európai külvárosokban, is bevetésre kerülhetnek.

Bővebben...

Az „új közmenedzsment” második élete Nagy-Britanniában

Kisebb állam, a közkiadások lefaragása, a bürokrácia működési költségeinek csökkentése – ezek a New Public Managementnek (NPM) nevezett irányzat hívószavai, melyek az 1980-as évek elejétől többé-kevésbé meghatározták a nyugati országok által véghezvitt „reformokat”.

Bővebben...

Hol van a vlagyivosztoki strand?

 

vilagvalsag
– A szociális feszültség és az orosz Távol-Kelet –

 A válság keményen sújtotta Oroszországot: csökkent az ipari termelés és a GDP; csökkent a fizetés és nőtt a munkanélküliség. A krízis ugyanakkor nagyon különböző mértékben érintette az egyes városokat és régiókat.

Bővebben...

S-Bahn-nal a falnak…

– Az utasok finanszírozzák a berlini gyorsvasút tőzsdei bevezetését –

Csoda történt. Valódi csoda – csak a küföldi látogatók és újságírók, akik a berlini fal ledőlésének huszadik évfordulója alkalmából Berlinben tolongtak, nem vették észre: az S-Bahn (szó szerint: gyorsvasút), a nagysebességű regionális-expressz, a párizsi RER német megfelelője, nem robbant le.

Bővebben...

A Pikalevo-szindróma

vilagvalsag
2009. május 15-én a szentpétervári körzet egyik kisvárosának, az adósságokban nyakig úszó Pikalevonak leállt a hőközpontja. E pillanattól fogva 21 ezer lakos maradt melegvíz nélkül. Feszült hónapok sora után ez a momentum volt – szó szerint – az utolsó csepp a pohárban. A rákövetkező hétfőn az egyik helyi szakszervezet röplapok osztogatásába kezdett, melyben arra szólították fel az embereket, hogy zárják le a város szélén áthaladó Vologda–Szentpétervár főútvonalat. Másnap az orosz alumíniumkirály, Oleg Deripaszka oligarcha érdekeltségébe tartozó Bazel gyár háromszáz munkása, az Internacionálét énekelve, lezárta az A114-es utat. Feleségestül és gyerekestül hamarosan csatlakoztak hozzájuk a város másik három gyárának – két cementgyárnak és egy vegyi üzemnek – a dolgozói is. Az év elején mindhármat bezárták, miáltal munkanélkülivé vált a város négyezer lakója. (1)

Bővebben...

A téboly, mint közbiztonsági feladat

2009. december 2. beírhatná magát a francia pszichiátria történelmébe. Nem csak azért, mert ezen a napon először látogatott el egy hivatalban lévő Köztársasági elnök egy pszichiátriai intézetbe – a párizsi d’Antony-ba -, hanem Nicolas Sarkozy ott tartott beszédének jelentősége miatt is. A Felszabadulás óta még soha nem bélyegezte meg az állam első embere ilyen mértékben a mentális betegségeket.

Bővebben...

Két akadály Koppenhága útjában

Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) klíma konferenciája, amelyet december 7 és 18 között tartanak Koppenhágában, olyan korlátozó szabályok kidolgozását tűzte ki célul, amelyek bolygónk felmelegedése ellen irányulnak. A konferencia az „utolsó esély” egyesek szerint, ennek ellenére inkább aggodalmat, mintsem reményeket kelt, hiszen minden új megállapodásnak csak akkor lesz értelme, ha a két, üvegház-hatású gázokat a legnagyobb mértékben kibocsátó ország, az USA és Kína, aláírja, majd ratifikálja.

Bővebben...

A magyar oktatásügy piacosításának és privatizálásának különös története

magyarszerk
A magyar oktatásügy két fő ága – a közoktatás és a felsőoktatás – krízishelyzetben van. A végkifejlet most zajlik, előre megkomponált folyamat törvényszerű következményeként.

A közoktatás terén a folyamat első lépése volt a még a rendszerváltás előtt készült, „Az államháztartás alrendszereinek reformja” címet viselő előterjesztés, amelynek fő csomópontjai voltak:

– Csak a szorosan vett állami feladatokat kell az államnak finanszírozni, ezért a napközi otthonok, az óvodák, a kollégiumi ellátás „ne járjanak mindenkinek alanyi jogon”.

– Be kell vezetni a „többcsatornás finanszírozást”, tehát a pénzügyi ellátásba az állam mellett be kell léptetni az intézmények fenntartóit, akkor még a tanácsokat, később az önkormányzatokat és a szülőket a térítési díj általánossá tételével.

– A kollégiumokat be kell kapcsolni a szállodai láncba, azaz fenntartásukat részben üzleti alapra kell helyezni.

Ezt a koncepciót az akkori Országgyűlés első olvasatban tárgyalta. Döntésre a rendszerváltás előkészületei – a választások – okán már nem került sor.

Bővebben...

Vegyszerek, emberek – és a hormonhatású cumisüveg

magyarszerk
A vegyipar a 19. század legvégén, a második ipari forradalom idején indult fejlődésnek, egy időben az autó- és az elektromos iparral. A vegyipar egyrészt a korábban is használt vegyszereket gyártja, ipari méretekben, másrészt új,  korábban nem létezett vegyi anyagok tízezreit fejlesztette ki – ennek eredményeként ma már több mint 100 000 vegyszert gyártanak folyamatosan.

Bővebben...