Fejesektől bűzlik a dunakeszi láp, avagy elefánt a porcelánboltban

Kategória: 2010. február
Írta: Lenkei Péter
Találatok: 10115

magyarszerk
Bizonyára ismerik a mondást: elefánt a porcelánboltban. Dunakeszin van egy „porcelánbolt”, s feléje egy „elefánt” közelít!

A lápok különleges, rendkívül értékes és sérülékeny természetes élőhelyek, így a porcelánbolt hasonlat jól érzékelteti az élővilágban betöltött szerepüket. Egy áruház építése a lápon vagy annak közelében az elefántot testesíti meg: hasonló rombolást okoz, mint a nagytermetű emlős az értékes kerámiák között. Ha az Auchan tervei valóra válnak, Dunakeszin ez a fenyegetés valósággá válhat.

 

Magyarországon a lápok valaha nagy kiterjedésű területet borítottak be: búvóhelyet jelentettek az ellenség támadása esetén, táplálékot adtak a szegény embernek, és megőrizték a múlt élővilágát a jelenkornak. A folyamszabályozás és a mezőgazdasági területek térnyerése miatt a lápok 96%-át felszámolták, így az utókornak és a természetnek zsebkendőnyi kis területek maradtak meg. Közülük is mindössze 1%-nál folyik aktív tőzegképződés, mely magasabb minőségre, érintetlenségre utal. Ezek közé tartozik a Dunakeszi déli határában elterülő tőzegláp is. A lápok értékét, megritkulását a szakma és a politika is felismerte, ezért a természet védelméről szóló törvényben minden lápot védett területnek minősítettek. Így egy láp akkor is a törvény védelmét élvezi, ha nem születik róla külön hivatalos feljegyzés, határozat. A láp törvénybeli definíciója a laikusok – például egy természetvédelmi ismeretekkel nem rendelkező földtulajdonos – számára is egyértelművé teszi, hogy mely területről van szó: ahol időszakos vagy állandó vízborítás található, s talaját tőzegképződési folyamatok jellemzik (tőzeges talaj), vagy lápi növényfajok találhatók rajta.

 Lap_a_multban

Forrás: arcanum.hu és google.com

A II. katonai felmérés térképén, mely 1826-1866 között készült, Falusi tó névvel illetik a dunakeszi tőzeglápot. A régi térképen jól látható a váci vasútvonal, mellette a Duna terasza, a Mogyoródi-patak és maga a láp is. Az azonos léptékkel és koordinátákkal bemutatott friss légifotón ezek szintén fellelhetők: a dunai terasz helyén mélyzöld sóderbányató látható, a Mogyoródi-patakot az M0-s autóút szorongatja, s mivel a lápból is tőzeget termeltek ki a 60-as években, helyettük most tavakat lehet látni, s jelentőst részt harapott ki belőle az M0-s és a 322-es út. Az egyetlen érintetlen rész a kép közepén a tőzegláp maga. A láp azonban valószínűleg több ezer éves folyamat során jött létre, s települtek meg benne az ott élő állat- és növényfajok. A rendszerváltozás után a láp területe a volt tsz-elnök kezébe került, majd a szomszédban áruházat építő Auchan vetett rá szemet, és megvásárolta áruházbővítés céljára.

 

Közben Dunakeszi Önkormányzata valamilyen furcsa céltól vezérelve belterületté nyilvánította, pedig még a döntés előtt az országos területrendezési tervről és a Budapest agglomerációjáról szóló törvény is kimondta, hogy nem beépíthető, mert a nemzeti ökológiai hálózat része. Az önkormányzati képviselőket feltehetően nem érdekelte, hogy alkotmányellenes rendeletet alkottak, és ezzel alapot adhatnak későbbi kártérítésre, illetve ebből kifolyólag hivatali visszaélés miatti büntetőeljárás lefolytatására a döntést támogatók ellen. Pedig a képviselők pontosan tudhatták, hogy milyen természeti értékeket rejt a terület, mert több tanulmányt is készíttettek neves botanikus és biológus szakértőkkel, akik ez leírták. Ezen kívül elveszítettek egy pert első fokon a Levegő Munkacsoporttal szemben, melyben a bíróság kimondta, el kell bontani az Auchanhoz vezető 322-es utat, mert törvénytelenül a védett lápra épült, és annak megmaradását veszélyezteti. Végül az út elbontására azért nem került sor, mert kiegyeztek az önkormányzattal: olyan műszaki megoldásokat alkalmaznak az úton, melyek megóvják a szennyeződéstől a lápot.

 

Közben napvilágot láttak az Auchan építési tervei, melyek parkolót és áruházat álmodtak a lápra, és a nagyobbik lápfoltba terelték volna az Óceán-árok vizét, mely a Dunakeszi szennyvíztisztítóból vezeti le a többé-kevésbé megtisztított, gyakran bűzös szennyvizet. Ez a beavatkozás a láp végét jelentené, ezért a Levegő Munkacsoport ügyfélként bejelentkezett az Óceán-árok elterelésének vízjogi engedélyezési eljárásába, és kezdeményezte a természetvédelmi hatóságnál, hogy határozatban rögzítse a láp kiterjedését. A Természetvédelmi Főfelügyelőség a Levegő Munkacsoport levele nyomán megsemmisítette az első fokon kiadott vízjogi engedélyt arra hivatkozva, hogy a területen láp található, melyet a szennyvízzel terhelt patak veszélyeztet.

 

A láp kiterjedését megállapító határozatnál fordított helyzet állt elő, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Duna-Ipoly és a Bükki Nemzeti Park szakértőinek véleménye nyomán megállapította, hogy a terület láp, majd ezt a főfelügyelőség felülírta egy külső szakérő véleményére hivatkozva. A külső szakértő érdekes módon nem talált lápot, száraz, homokos talajt észlelt. Hogy miért fordult ellenkezőjére mindkét felügyelőség álláspontja a láppal kapcsolatban? Talán valamilyen személyi változás?

 

A helyi Tőzegtó Alapítvány talajtani szakértő és földmérő szakértő segítségével bemérette a szakvéleményben szereplő talajminta-vételi gödröket, és láss csodát, méteres vizet és másfél méter vastag tőzeget találtak a megadott koordináták helyén. Találtak mást is, a két lápfolt között magasabban fekvő, száraz területen talajminta vételhez készített gödröket, véletlenül pontosan annyit, mint amennyit a főfelügyelőség által megbízott külső szakértő ásott, és kísértetiesen hasonlítottak a gödrök a szakértői anyagban látható fényképen lévő gödrökhöz. Éppen ezért támadta meg a lápot védő közösség bíróságon a másodfokú határozatot, remélve, hogy egyszer kiderül az igazság és megmenekül a láp. A lápot védő csapat mellé felsorakozott a Magyar Tudományos Akadémia is, akik állásfoglalást adtak ki az ország legjobb botanikus szakértőinek nevével fémjelezve, e szerint a terület láp, így nem lehet beépíteni.

 

Lenkei Péter

A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője