Az Obama kormányzás rövid története

Kategória: 2010. január
Írta: Serge Halimi
Találatok: 4631

Január 20.: Barack Obamát beiktatják az Egyesült Államok 44. elnökének. A költségvetési deficit méretét 1300 milliárd dollárra becsülik.

Január 22.: Elnöki rendelet a guantánamói fogolytábor és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) börtöneinek bezárásáról.

Január 30.: Obama megígéri, hogy eltörli az elődje által hozott szakszervezet-ellenes törvényt.

Február 10.: A pénzügyi szektor támogatásáról szóló új terv bejelentése, melynek potenciális összege meghaladhatja a 2000 milliárd dollárt.

Február 17.: A gazdaság fellendítését szolgáló terv kihirdetése (787 milliárd dollár). Bejelentés arról, hogy tavasztól 17 ezer újabb katonát küldenek Afganisztánba. A már ott lévő 38 ezer amerikai katonához fognak csatlakozni.

Február 26.: 3552 milliárd dolláros költségvetési tervezet benyújtása a Kongresszusnak, amelynek prioritásai az oktatás, az egészségügy, a szállítás és az energiafelhasználás.

Február 27.: Az Irakban szolgáló amerikai csapatok fokozatos kivonásának bejelentése.

Március 10.: Jelentős iskolatámogatásról szóló terv bejelentése (127,8 milliárd dollár).

Április 2–5.: „Európai körút”, amelynek során Obama részt vesz a G20 londoni tanácskozásán és a NATO strasbourgi csúcsértekezletén. Szót emel az „atomfegyvermentes világ” érdekében és védelmébe veszi Törökország európai uniós csatlakozását.

Április 13.: A kubai-amerikaiak szülőhazájukba irányuló utazásaira és pénzátutalásaira vonatkozó korlátozások enyhítése.

Április 18.: Az Amerikai Államok Szervezetének Trinidad és Tobagón rendezett V. Csúcstalálkozóján Obama a latin-amerikai államfőknek „egyenlők közötti szövetséget” javasol.

Május 18.: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök washingtoni látogatásának végén Obama védelmébe veszi a Palesztin Állam létrehozását.

Május 31.: A General Motors mérlegének közzététele. Az autógyárba 30 milliárd dollárt fecskendező kormány birtokolja ettől kezdve a cég tőkéjének 60%-át.

Június 4.: Kairói beszédében Obama „új kezdetet” javasol az Egyesült Államok és az arab-muzulmán világ között.

Június 26.: A klímatörvény tervezetének elfogadása, amelynek értelmében 2020-ig a 2005-ös szintről 17%-kal kell csökkenteni az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátását.

Július 7.: Obama és orosz kollégája, Dmitrij Medvegyev egyezményt ír alá nukleáris arzenáljuk egyharmadnyi csökkentéséről.

Július 11.: A ghánai parlament előtt az amerikai elnök arra ösztönzi az afrikaiakat, hogy „vállalják a saját felelősségüket”.

Szeptember 17.: Az Egyesült Államok lemond arról, hogy rakétaelhárító pajzsot telepítsen Kelet-Európába.

Október 9.: Obama Nobel-békedíjat kap.

Október 29.: 189 szavazattal 3 ellenében az ENSZ Közgyűlése felkéri az Egyesült Államokat, hogy vessen véget a Kuba elleni embargónak.

Október 30.: Bogotá és Washington aláír egy szerződést, melynek értelmében az Egyesült Államok használatba vehet hét kolumbiai katonai bázist.

November 1.: Hillary Clinton külügyminiszter elfogadja az izraeli érveket: úgy véli, hogy a telepépítések befagyasztására vonatkozó palesztin követelés „ürügy és akadály”, mely gátolja a béketárgyalások újraindítását.

November 3.: A republikánusok Virginiában és New Jerseyben megszereznek két kormányzói posztot, amelyeket addig a demokraták birtokoltak.

November 7.: A Képviselőház megszavazza az egészségügyi reformtörvényt, amely magában foglalja a társadalombiztosítással nem rendelkező amerikaiak számára állami biztosító létrehozását.

November 18.: Obama első alkalommal ismeri be, hogy az Egyesült Államok nem fogja tudni bezárni a guantánamói fogolytábort az előre kitűzött időpontban, 2010 januárjában.

November 13–19.: Obama ázsiai körútja: Japán, Szingapúr, Kína, Dél-Korea. Az elnök háromnapos pekingi látogatása semmilyen konkrét megállapodáshoz sem vezet.

November 30.: A Külügyminisztérium gratulál a hondurasi népnek, amiért részt vett a de facto kormány által szervezett, egyébként törvénytelen választásokon.

December 1.: 30 ezer katonából álló erősítés Afganisztánba küldésének bejelentése. A becsült plusz költség: 25–30 milliárd dollár.

December 7.: A koppenhágai klímakonferencia megnyitásakor az Egyesült Államok elismeri, hogy a széndioxid szennyezi a légkört.

December 10.: A Nobel-békedíj oslói átvételekor Obama megemlíti az „igazságos háború” fogalmát és kijelenti, hogy „a háború nemcsak szükséges, de időnként igazolható is”.

December 11.: Stephen Bosworth-nak, a Fehér Ház megbízottjának látogatása alkalmából Észak-Korea bejelenti, hogy kész újrakezdeni az atomprogramjáról folytatott tárgyalásokat.

December 18.: Obama ösztönzésére számos déli ország által erősen bírált, „nem kötelező érvényű” szerződést írnak alá az ENSZ koppenhágai klímakonferenciáján.

December 22.: Az egészségügyi reform elfogadása a Szenátusban. A szöveg már nem tartalmazza az állami biztosító létrehozását.