Képek a sötétkamrából

Augusztusban egy fiatalasszony, a 18 éves Bibi Aisha arcképe került a Time Magazine címlapjára. Fül és orr nélkül: állítólag az afgán tálibok csonkították meg[1]. Az iráni Sakineh Mohammadi-Ashtianit házasságtörésért előbb korbácsolásra, majd megkövezésre ítélték. A halálbüntetés végrehajtása előtti, még érintetlen arca a teheráni rezsim elleni harc szimbólumává vált. Elgondolkodtató a két női arc. De mire is gondolunk valójában az arcok láttán? Nem az afgán iszlamisták kegyetlenségére: a szovjetek ezt a brutalitást már régen elszenvedték, méghozzá egy olyan korszakban, amikor az értelmiségiek jóváhagyásával a nyugati államok látták el fegyverrel a fundamentalistákat. Vajon Mahmoud Ahmadinejad elnök rezsimjét leplezi le a másik fotó? Párthívei választási csalásait, az ellenzék elnyomását, az akasztásokat – mindazt, amire ez a rendszer valójában épül? Nem. Itt valami másról van szó..

Bővebben...

A világválság második felvonása

Kellenek-e nekünk a megszorítások?

A forgatókönyv alig néhány soros. Nyomott bérek, eladósodott háztartások és óriási mennyiségű nem beruházásokra fordított profit. Aztán két évvel ezelőtt a legfenyegetőbb pénzügyi válság 1929 óta. Végül pedig a világ vezető politikusainak ígérete, hogy „megszelídítik a piacokat”. Huszonnégy hónappal később vissza az első kockára: nyomott bérek, eladósodott lakosság (és államok), és óriási nyereségek. Egy ilyen forgatókönyvet egy producer azzal dobna vissza, hogy „túl sematikus”. Pedig a történet folytatása most játszódik.

Bővebben...

A Szajna-parti Moldávia

A Románia és Ukrajna közé beékelődött Moldáviának négy millió lakosa van, 1991-ben lett függetlenné és ma Európa legszegényebb állama. Az észak-nyugati részén található Corjeuti kisváros nyolcezer lakosának kétharmada emigrált, Moszkvába vagy nyugatra. Közülük sokan élnek Párizsban, legálisan vagy illegálisan.

Bővebben...

Az afrikai középosztály délibábja

A június-júliusi labdarúgó-világbajnokság idején a világsajtó cikkek sorában számolt be a nagy afrikai lehetőségről, a piacra éhes nyugati vállalatok új aranybányájáról. Sok afrikai országban nő ugyan a fogyasztás, de mint mindig, ezzel együtt nőnek az egyenlőtlenségek is, ez pedig veszélyezteti a politikai berendezkedést.

Bővebben...

Kik finanszírozzák a tálibokat?

A WikiLeaks honlapon nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint a nyugati katonai beavatkozás nem sikeres, a veszteségek a vártnál nagyobbak. A többlet költségekre az amerikai kongresszus újabb 59 milliárd dollárt szavazott meg. Ennek egy része a tálibok zsebébe kerül és az ellenség hadi kiadásait finanszírozza majd. A háború, mint mindig, néhányaknak nyereséges, más meg nem számít.

Bővebben...

Útmutató a WikiLeaks, az afganisztáni háborús napló olvasásához

magyarszerk
2010. július 25-én a WikiLeakstől, a nagyközönség elől elzárt információk felkutatásában és kiszivárogtatásában élen járó, underground hacker- és információs hálózattól volt hangos a világsajtó. A WikiLeaks ugyanis közzétette az Afgán háborús napló (Afghan War Diary) elnevezésű, 92 ezer titkos háborús jelentést tartalmazó gyűjteményének nagy részét. Mivel a dokumentumokban található információtömeg a magyar média és közvélemény érdeklődését csak csekély mértékben keltette fel, úgy véljük, hogy a naplók néhány érdekes tulajdonságára érdemes felhívni az olvasók figyelmét.

Bővebben...

A WikiLeaks dokumentumai

Az amerikai hadsereg afganisztáni háborúval kapcsolatos bizalmas dokumentumainak túlnyomó része látott napvilágot július 26-án, hétfőn a WikiLeaks.org internetes protálon. Ezek a dokumentumok az 2001 októbere óta zajló háború és a véget nem érő megszállás eseménysorozatát beszélik el.

Bővebben...

Vörösiszap katasztrófa: a vadkeleti privatizáció hozadéka?

magyarszerk
A toxikus vörösiszapról a legtöbb hazánkfia valószínűleg életében először október 4-én hallott. Nem így a környezetvédelmi szakmában járatosak. Hazánkban a képződő toxikus hulladékok közül mennyiségben messze kiemelkedik a vörösiszap. A Levegő Munkacsoport már 2003 óta kongatta a vészharangot a kormánytagoknak, kormánytisztviselőknek eljutatott anyagaiban. A zöld szervezet szerint halaszthatatlan a hazánkban évtizedek alatt felhalmozott, akkoriban 30 millió tonnára becsült vörösiszap semlegesítése és a tárolók rekultivációja. Az országban 4 tározóban tartják a töménytelen mennyiségű mérgező iszapot, mely településeket, például Mosonmagyaróvárt és a Dunát veszélyezteti. Katasztrófa nélkül is a levegőbe kerülhet a kiszáradt iszap maró pora, melyet a szél a településekre vihet, illetve a tárolókból a talajba jutva a vízbázisokat is veszélyezteti. A Levegő Munkacsoport az elmúlt hét évben nem kapott semmilyen választ felvetéseire.

Bővebben...

Az erőfitogtatás csapdája - A francia közbiztonság problémája

Örök kérdés: meddig lehet a népakarat ellen kormányozni, fittyet hányva a többség érdekeinek? Az esti hírműsorokból megtudhatjuk, mi erre a francia válasz. Cikkünk hasonló kérdést feszeget: vajon "kezelhetőek-e" rendőri eszközökkel a külvárosok lehetetlen körülményei közt élő fiataljai? Milyen rendőri módszerekkel kísérleteznek Sarkozy Franciaországában? Várható-e eredmény?

Bővebben...