Christophe Ventura (CV): Orbán Viktor erősen vitatott személyiség. Franciaországban és Európában a médiatörvény megváltoztatásának a tervét a szólásszabadság és a demokrácia elleni támadásnak tekintik. Az Európai Parlament követeli a magyar Országgyűlés által március 7-én elfogadott törvény felfüggesztését. Mit tartalmaz ez a szöveg, és mik a kormány valós szándékai?
Corentin Léotard (CL): A legproblémásabb pont egy olyan kiterjedt hatalmú médiafelügyeleti szerv létrehozása, amelynek a politikai hatalomtól való függetlensége kétséges. Az Orbán Viktor miniszterelnök révén kialakult látszólagos nemzeti egység mögött a magyar választók bizonytalansága és a teljes politikai osztállyal szembeni bizalmatlanság húzódik meg. A kormánynak tehát fontos, hogy az egyet nem értő hangok korlátozásával megelőzze a népszerűségvesztést. A bizalom csökkenésének máris látszanak az első jelei, és ez elkerülhetetlennek tűnik, hiszen Orbán választási ígéreteivel ellentétben fájdalmas reformokat vezet be. Egyes újságírók azt is érzik, hogy Orbán Viktor személyes bosszút áll a sajtó egy részén, amely nem kímélte első, 1998–2002 közötti miniszterelnöksége idején.
CV: A magyar kormány a válság leküzdéséért egy sor „különadót” vetett ki a bankokra és számos, a nagykereskedelemben, az energiaiparban és a távközlési szektorban tevékenykedő cégre. Miről van itt szó pontosan?
CL: Jelentős összegre számítanak a nagy nyereséget elérő szektorok megadóztatásából, azzal a kimondott céllal, hogy csökkentsék a magas magyar államadósságot, amely jelenleg a GDP 80 százalékát teszi ki. Mindezt úgy intézik, hogy a közvélemény előtt megőrizzék a népszerűségüket, hiszen az „ideiglenes válságadókkal” sújtott szektorokban a cégek többsége külföldi. A gazdasági protekcionizmusnak ezt a formáját a magyarok üdvözlik, ám külföldön diszkriminációnak fogják fel. A mai napig ez az Orbán-kormány legjelentősebb intézkedése, amelyet nem győz újra meg újra felemlegetni. A magyar jobboldal egyébként is úgy véli, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatos nemzetközi kritikák okait valójában a gazdasági döntésekben kell keresni.
CV: Készül az új alkotmány, már a részleteket is ismerjük. Rendszerváltás várható?
CL: A végleges változatot még nem hozták nyilvánosságra. Április 18-án terjesztik be a Parlament elé jóváhagyásra. Ezután Schmitt Pál köztársasági elnök április 25-én aláírja, és majd 2012. január 1-jén lép életbe. Ám már most több pontja aggasztónak látszik, és nem konform az európai törvénykezéssel. A benyújtott tervezet szerint az intézmények megmaradnak, ám a feladatkörük és a kompetenciájuk jelentősen megváltozik, és a jelenleg hatalmon lévő pártoknak kedvez. A legaggasztóbb módosítások az Alkotmánybíróság kompetenciájának a korlátozására vonatkoznak, így ez a testület sokat veszítene a jogaiból. A szövegben szó van a választási rendszer reformjáról is, megint csak a jelenleg többségi párt javára. Lengyelországhoz hasonlóan a Magyarország katolikus-keresztény értékeit hangsúlyozó – a nem hívőkről és a más vallásokhoz tartozókról szót sem ejtő – preambulum vetne véget az egyház és az állam jelképes és tényleges szétválasztásának. Hihetetlen módon a tervezetben az is szerepel, hogy az anyák minden egyes gyerek után egy plusz szavazati jogot kapjanak!
CV: Mivel magyarázható a média és az európai vezetők által sokat kritizált magyar miniszterelnök népszerűsége?
CL: Orbán Viktornak még mindig jelentős erkölcsi tőkéje van a rendszerváltozásban játszott szerepének köszönhetően. Fiatal volt, liberális, reformer, és sosem kötött kompromisszumot a kommunista hatalommal. Az utóbbi időben maximális hasznot húzott a szocialisták elutasítottságából, akik nyolc évig kormányoztak, és nagyon liberális gazdasági és szociális politikát folytattak. Orbán odahaza kevésbé látszik durvának, mint amilyennek külföldön mutatja magát, sőt, a veszélyben álló nemzet védelmezőjének szerepében lép fel. Autoriter stílusa ráadásul megfelel a magyar nép elvárásának, amely erőskezű vezetőt kíván, a magyar történelem nagy vezetőinek a hagyományai szerint, ilyen volt Horthy Miklós és Kádár János is. Bár a magyaroknak nem sok illúziójuk van arról, hogy bárki is elhozza nekik a megváltást és biztosítja a húsz éve várt anyagi és szociális jólétet.
* A Hu-lala.org egy budapesti székhelyű francia nyelvű napi információs honlap, amelyet 2009-ben hozott létre három, Magyarországon élő francia újságíró. Célja Magyarország politikai, társadalmi, gazdasági, nemzetközi és kulturális ügyeinek követése és elemzése.
