hu | fr | en | +
Accéder au menu

Az isztambuli szál nyomában

Hol vannak és mit csinálnak a francia újságírók és kommentátorok, akik kifejezetten szeretik az Oroszországról szóló „bizalmas dokumentumokat”? Általában lelkesen nyomoznak Moszkva „titkos tervei” és az államapparátusba beépült orosz „téglák” után, akik bomlasztják a demokratikus társadalmakat. Április 28-án a Die Welt című konzervatív német napilap ezüsttálcán tálalta fel nekik azt a titkos tervezetet, a Kijev és Moszkva által a háború kezdetén kialkudott békeszerződés végső változatát, amelynek elfogadásával elkerülhető lett volna a két évig tartó harc és a több százezer halálos áldozat.

A francia média erről szinte semmit sem írt! (1) Talán kerülni akarják a kényes kérdéseket, azokat, amelyek a média szerepét firtatják a háborúra uszító táborban?

Isztambul, 2022. március 29. Az orosz és az ukrán delegáció, a változó katonai helyzetben – amelyben az orosz agresszor elszenvedi első kudarcát – egy hónapon belül egy újabb, a hetedik tárgyalási fordulóra ül össze. A tárgyalások végén mindkét fél üdvözölte a „jelentős” előrelépést és optimizmusát fejezte ki. Kijev nyitna a semleges státusz, míg Moszkva a tűzszünet felé. A tárgyalások azonban – még mindig vitatott okokból – megszakadtak. A Die Welt erről közöl néhány részletet.

A hivatalos változat szerint a tárgyalások azért szakadtak meg április első napjaiban, mert felfedezték a bucsai mészárlást, ez megváltoztatta a helyzetet, mert meggyőzte Volodimir Zelenszkij elnököt arról, hogy nem tárgyalhat tovább a „népirtókkal”. A valóságban a tárgyalások videokonferencián keresztül április 15-ig folytatódtak, azaz majdnem két héttel a háborús bűnök felfedezése után is. Ez alatt a két hét alatt az Isztambulban elfogadott nagy vonalakban lefektetett álláspont helyébe kidolgoztak egy tizenhét oldalas részletes megállapodást. A tervezet elolvasásakor megismerjük mindkét fél prioritásait, és a kompromisszumok mértékét, amelyeket hajlandóak voltak elfogadni a harcok befejezése érdekében.

Oroszország célja nem a területszerzés, hanem inkább a határok biztonságának garantálása volt. Ennek értelmében az első cikkely előírja Ukrajna „állandó semlegességét”, azt, hogy lemond minden katonai szövetségről, területén megtiltja külföldi csapatok jelenlétét és csökkenti fegyverzetét. Az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetősége azonban elfogadott. Cserébe Moszkva vállalta volna, hogy kivonja csapatait a február 24. óta megszállt területekről, vállalja, hogy nem támadja meg Ukrajnát, és ezt garantálja a Kijev által követelt segítségnyújtási mechanizmussal: egy Ukrajna elleni agresszió esetén az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai kötelesek lennének megvédeni Ukrajnát.

Végül is miért álltak fel az ukránok a tárgyalóasztaltól, amikor a tárgyalások Bucsa ellenére folytatódtak, és a béke elérhetőnek tűnt? A bizonyítékok rögtön a kezdetektől az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság felelősségére mutatnak, akik túlzottan bíztak Moszkva vereségében és ezért határozottan elutasították a tárgyalófelek által kidolgozott kölcsönös védelmi intézkedéseket. „Amikor visszajöttünk Isztambulból, Boris Johnson megérkezett Kijevbe [április 9-én], és azt mondta: »Nem írunk alá semmit [az oroszokkal], harcoljunk tovább«” - mesélte nemrég az ukrán tárgyalók vezetője, David Arakhamia. (2) Boris Johnson cáfolja a történetet, a Wall Street Journal egy vizsgálata azonban megerősítette azt. (3)

A francia média a maga részéről nem foglalkozik a kérdéssel.

Fordította: Morva Judit

Benoit Bréville

(1A Le Figaro tagja volt a megállapodástervezetet nyilvánosságra hozó konzorciumnak, de csak a honlapján tette közzé a Die Welt cikkének fordítását. Az információt másrészt tömören a Midi Libre, a La Dépêche du Midi és a Le Parisien lapok honlapjain is közölték.

(2Idézi Olena Roshchina: Head of Ukraine’s leading party claims Russia proposed “peace” in exchange for neutrality [Ukrajna vezető pártjának vezetője azt állítja, Oroszország "békét" ajánlott a semlegességért cserébe], Ukrainska Pravda, 2023. november 24.

(3Yaroslav Trofimov: Did Ukraine miss an early chance to negotiate peace with Russia ? [Elszalasztotta-e Ukrajna a korai esélyt a béketárgyalásokra Oroszországgal?], The Wall Street Journal, New York, 2024. január 5.

Megosztás