hu | fr | en | +
Accéder au menu

Egy közegészségügyi kihívás a Dél számára

Míg az iparosodott országoknak sikerült korlátozniuk az invazív gombás fertőzések (IFI-k) által okozott haláleseteket, gyors terjedésük komoly veszélyt jelent a fejlődő országokban, ahol bizonyos veszélyeztetett csoportok, például a rosszul kezelt cukorbetegek, a légzőszervi, máj- vagy vesebetegségben szenvedők, vagy a humán immundeficiencia vírussal (HIV) fertőzöttek, erősen veszélyeztetettek.

2021-ben, a covid-világjárvány kellős közepén India pusztító mukormikózis-járvánnyal nézett szembe, amely egy olyan gombás fertőzés, amely a szemeket, az orrmelléküregeket és az agyat fertőzi meg, és arcnekrózist okozhat. Míg korábban világszerte mindössze évi 10 000 esetet regisztráltak, hirtelen három hónap alatt nem kevesebb, mint 47 500 esetet diagnosztizáltak, gyakran fiatal betegeknél, 50%-os halálozási aránnyal. Egy tesztcsoporton végzett tanulmány becslése szerint a betegeknek közel 80%-a korábban cukorbetegségben szenvedett, és ugyanennyian kaptak immunszuppresszív hatású szteroidkezelést a covid-fertőzés leküzdésére. (1)

A jövőben az olyan világjárványok, mint az influenza vagy a covid, jelentősen növelhetik az invazív aszpergillózisok (IFI) előfordulását. A Mycovid-tanulmány például kimutatta, hogy a súlyos covid-ban szenvedő betegeknél „túlzott kockázat” áll fenn az invazív aszpergillózis kialakulására, ami megduplázza a kapcsolódó halálozási arányt. (2) Az egészségügyi rendszerek hiányosságai – rossz higiéniai körülmények, egyenlőtlen hozzáférés az egészségügyi infrastruktúrához, a tesztelés hiánya és a rendelkezésre álló, gyakran nagyon drága gombaellenes szerek – és a felsorolt problémák pusztító, kettős világjárványok lehetőségére mutatnak. Ez annál is inkább igaz, mivel a mezőgazdasági gombaölő szerek tömeges használata, amely gyakran kevésbé szabályozott, mint az északi országokban, növelheti az azol típusú gombaellenes szerekkel szembeni rezisztencia eseteit.

A világméretű együttműködésért

Más tényezők, mint például az éghajlatváltozás, szintén félelmet keltenek az invazív gombás fertőzésekért felelős gombák nagyobb mértékű elterjedésével kapcsolatban. 2024 júniusában a Kínai Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Intézete (3) felfedezett egy Rhodosporidiobolus fluvialis élesztőgombát, amely rezisztens a leggyakrabban használt gombaellenes szerekkel szemben, és amely agresszívebbnek bizonyult 37°C-on tenyésztve, mint 25°C-on. „A stressztényezőkre jól reagáló gombák képesek voltak genomjukat adaptálni az egyre magasabb hőmérsékletekhez, és akklimatizálódni az emberi test körülményeihez” – magyarázza Paul Verweij mikológiaprofesszor.

Ez a környezetre is igaz, ahol a szélsőséges éghajlati események az ökoszisztémák egyensúlyának felborulásával növelhetik a fertőzés kockázatát az érintett populációkban. Délkelet-Ázsiában a 2004-es cunami az invazív gombás fertőzéseknek, például a bőr mukormikózisának megugrását okozta a vízben és a törmelékben jelen lévő gombaspórákkal szennyezett sebek miatt (4).

Kaliforniában és Arizonában a porviharok kilométerekre szórják szét a spórákat, és hirtelen megnövelik a kokcidioidomikózis (más néven völgyi láz) eseteinek számát, amely egy általában nagyon ritka és akut légúti fertőzést okozhat.

Ezek a figyelmeztetések aláhúzzák a globális koordináció fontosságát. 2022-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közzétette a „prioritást” kapott gombás kórokozók listáját, amely referenciaként szolgál a közegészségügyre legnagyobb veszélyt jelentő kórokozók azonosításához és osztályozásához. A Global Action for Fungal Infections (GAFFI), egy gombás betegségek ellen küzdő nem-kormányzati szervezet (NGO), azon dolgozik, hogy előmozdítsa a diagnózishoz és a kezeléshez való hozzáférést az alacsonyabb jövedelmű országokban. „Az 1,6 millió éves haláleseti szám alábecsült adat, mivel sok országban nincsenek megfelelő diagnosztikai eszközök” – mondja Juan Luis Rodriguez Tudela mikrobiológus, a GAFFI társalapítója. Amikor a diagnosztika rendelkezésre áll, a tanulmányok sokkal magasabb előfordulási gyakoriságot mutatnak ki.

E hiányosságok kezelésére számos lehetőség adódna: megfigyelőrendszerek létrehozása, a hatékony diagnosztikához és kezelésekhez való hozzáférés az egész világon, a tudatosság és a képzés fejlesztése, valamint a kutatási és klinikai vizsgálati kapacitások megerősítése. „Prioritás kell legyen a technológia- és tudástranszfer a magas jövedelmű országokból az alacsony és közepes jövedelmű országok felé” – ragaszkodik hozzá. Tavaly elindult egy európai kutatási projekt, amelynek célja a gombaellenes szerekkel szemben rezisztens Aspergillus fumigatusnak való kitettség kockázatának vizsgálata különböző földrajzi területeken, mintegy húsz ország bevonásával.

A gombás fertőzések jelentette fenyegetés globális szintű kezelése csak az egészségügyi hatóságok, intézmények és kormányok közötti globális koordinációval érhető el” – mondja Laurence Millon, a Besançoni Egyetemi Kórház (CHU) Parazitológiai-Mikológiai Laboratóriumának vezetője. „Ez nyilvánvalónak tűnik, de még a kezdeti szakaszban vagyunk.”

Fordította: Hrabák András

Émile Boutelier & Copélia Mainardi

(1Shashank R. Joshi et al.: Mucormycosis in Covid-19 : A systematic review of cases reported worldwide and in India, Diabetes & Metabolic Syndrome, vol. 15, n° 4, Ahmedabad, 2021. július-augusztus

(2Jean-Pierre Gangneux et al.: Fungal infections in mechanically ventilated patients with Covid-19 during the first wave : The French multicentre Mycovid study, The Lancet Respiratory Medicine, vol. 2, n° 10, London, 2022. február

(3Clement K. M. Tsui et al., Pan-drug resistance and hypervirulence in a human fungal pathogen are enabled by mutagenesis induced by mammalian body temperature, Nature Microbiology, vol. 9, n° 7, London, 2024.

(4Claude Chastel: Le tsunami du 26 décembre 2004 : quel bilan épidémiologique deux ans plus tard ? (PDF), Bulletin de la Société de pathologie exotique, vol. 100, n° 2, 2007. január

Megosztás