A franciaországi Disneylanddel és Asterix Parkkal ellentétben a KidzMondo, amely június elején nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt Bejrút tengerpartjától nem messze, nem egy mindenki által ismert mesevilágba kalauzolja el ifjú vendégeit. A vidámpark honlapján közzétett eredettörténet egy részletesen kidolgozott „varázsvilágba” csábítja a kalandvágyókat. Egy olyan világba, amely minden képzeletüket felülmúlja: Libanonban egy nyári napon két gyermek felfedező útra indult vidéki nyaralójuk közelében található barlangba, ahol a rettenthetetlen Kozmo egy rejtélyes kulcsra akadt, amelyet testvére, Eena rögtön felismert. A kulcsot a Mitikus kincsek és egykori világok című könyvben látta, amelyet éppen olvasott. A kulcs egy hatalmas ajtót nyitott, amely a tengerparti sétány melletti ókori romok között állt. Az ajtón át egy elhagyatott, ókori városba jutottak, „amelyet megmagyarázhatatlan varázslat vett körül, a fény örömtáncot lejtett körülöttük, majd visszaverődött, és lélegzetelállító színkavalkáddá változott”. Lesöpörve a port, Eena egy kőbe vésve a következő feliratra lelt: „Csupán a tisztaszívű gyermekek léphetnek be.” Amint kimondta, gyerekek ezrei tűntek fel a világ minden tájáról, és özönlöttek a „nagy múltú” városba, ahova felnőtt régóta be nem tette a lábát, hogy újra megtöltsék élettel (1) .
Tanulják meg, mi a felelős pénzügyi döntés!
A valóságban KidzMondo nem más, mint egy mall, egy 10 300 négyzetméter alapterületű, kétemeletes hangár, légkondicionálással és mesterséges fénnyel. A jegypénztárak egy reptéri becsekkolás légkörét idézik. A szülők nyugalma érdekében a „tisztaszívű” látogatók egy RFID-csippel (Radio-frequency identification) felszerelt karperecet kapnak, amelyet ők maguk nem tudnak levenni. Ezenfelül a park kétszázötven biztonsági kamerával van felszerelve. A biztonsági kapu túloldalán a felnőttek világának kicsinyített mása várja a kis felfedezőket. A gyermekekre szabott világ méretarányai úgy lettek kialakítva, hogy a lehető legvalósághűbb érzetet adja – magyarázza Mirna Souaid, marketingfelelős és rendezvényszervező.
A kaland első állomása: az Audi-bank – Libanon legnagyobb bankja, a projekt támogatója. A bankban a gyerekek eldönthetik, hogy számlájukra helyezik az 50 kidlar (helyi pénznem) értékű „welcome csekket”, vagy felveszik azt készpénzben. Emellett ugyanitt kiállítanak a nevükre egy hitelkártyát, azzal a céllal, hogy megtanulják, mi a „felelős pénzügyi döntés”. Azért, hogy az élmény még élethűbb legyen, a gyerekeknek nyolcvan választható munkalehetőséget kínálnak fel, amelyekből mintegy hatvanat a szponzorok tesznek lehetővé. Így palackozhatnak a Pepsinél, fogorvosok lehetnek a Colgate-nél, pékek a Pain d’Or-nál, cukrászok a Dunkin’ Donuts-nál, felszolgálók a Burger Kingben, riporterek az MTV (az egyik fő libanoni tévécsatorna) vagy az NRJ Lebanonnál, de kedvük szerint lehetnek akár sebészek, autóversenyzők, művészek, színészek, modellek, lemezlovasok… A vidámparkban még egyetem is van, amely a Bejrúti Amerikai Egyetem koncepciója alapján lett kialakítva, ott jártunkkor még nem állt a látogatók rendelkezésére, de az egyetemi diploma a vidámparkban is jobb állásba segíti a gyereklátogatókat.
A munkáért fizetés jár, amelyből aztán játékokat vásárolhatnak a park bejáratánál található boltban. „A játékboltban az egyetlen elfogadott fizetőeszköz a kidlar ̶ magyarázza Mirna Souaid. Akad, aki dollárral vagy libanoni lírával szeretne fizetni. Ezekben az esetekben kötelesek vagyunk nemet mondani, és a következő tanácsot adni: ’Ha játékot szeretnél, előbb dolgoznod kell!’ Ekkor válik igazán érthetővé a park nevelői célzata.” Ez a célja a KidzMondo parknak: megtanítani a gyerekeknek, „hogy a pénz nem a fán terem”.
Két tíz év körüli fiú lézeng a játékboltban. A két kis kommunista palánta összedobja a pénzét, hogy megvehessenek egy foszforeszkálós műanyag labdát. Vajon milyen munkával keresték meg a lázasan számolgatott kidlárokat? „Pilótásat játszottunk!” – felelték izgatottan. A tényleg izgalmas látványt nyújtó Közel-keleti Légitársaság „játék repülőgépe”, amelynek orra túllóg a park területén, kétséget kizáróan KidzMondo legnépszerűbb attrakciója. „Játszottatok vagy dolgoztatok?” – érdeklődött Mirna Souaid, és ezzel teljesen zavarba hozta a gyerekeket.
A nagyvárosokat mintázó játékváros jellegzetessége, hogy mentes a politikától. A főtéren kizárólag egy oszlopsorral díszített színház, a Burger King, a bank és a rendőrség található. Bizonyos időközönként a park alkalmazottai énekelve és táncolva bukkannak fel a színház falai mögül és fényűző parádét varázsolnak KidzMondóba. Egyesek Kozmónak, Eenának öltöznek, mások négylábú kedvenceiket, Leeloo-t, a teknőst és Dogzillát, a kutyát testesítik meg. A gyerekekről, miként az élethű figurák társaságában pózolnak, fénykép készül. Átellenben egyenruhás, kalapos apróságok lépnek ki a rendőrségről libasorban az ütemet diktáló animátor mögött: „Egy, két! Egy, két!”
A zenei forgatagot a szirénázó mentő- és tűzoltóautók – a fasorok között lépésben elhaladó elektromos autók – teszik még színesebbé. Az édességboltokból mennyei illat árad, amely elegyedik a hősies tűzoltók által eloltott mű tűz füstjével. A műpálmák, az utcalámpák, az (üres) telefonfülkék és a Time Square óriási kivetítőinek hasonmásai tovább erősítik egy nagyváros illúzióját. A Phoenicia Hotel – az egyik legpazarabb tengerparti szálloda – által szponzorált játékhotel előtt a Fülöp-szigeteki háztartási alkalmazottak a korlátnak támaszkodva várják, hogy a rájuk bízott gyerekek megtanuljanak megágyazni és megteríteni.
Mióta az eszemet tudom, üzletember akartam lenni
KidzMondo megálmodója egy libanoni üzletember, Ali Kazma, aki a távközlési szektorban tett szert vagyonára, és aki társelnöke a Comoro Gulf Holdingnak, amely az öbölországokból származó és a Comore-szigetekre irányuló beruházásokat igazgatja. „KidzMondo megvalósításához szükséges 25 millió dollár 30-30%-át a szponzorok és a bankok biztosították, a maradék 40%-ot saját erőből fizettem ki” – mondja Ali Kazma. A férfi üzlettársa nem más, mint Hind Berri, a libanoni parlament elnökének, Nabih Berrinek a lánya. Nabih Berri áll annak a síita pártnak, az Amal mozgalomnak az élén, amely egy időben szövetségese és riválisa a Hezbollah-nak. Már régóta korrupcióval vádolják, amit nemrégiben a WikiLeaks által kiszivárogtatott információk is megerősítettek#_edn22.
KidzMondo egy „Normandy töltésföld” névre hallgató polder közepén terül el, a senki földjének szívében. A terület elnevezése hűen tükrözi annak eredetét, ugyanis azt a polgárháború (1975-1990) alatt lerombolt Normandy Hotel előtt húzódó tengerparti sávban összegyűlt törmelék és szemét újrahasznosítása révén töltötték fel. „Épphogy befejeztük ezt az időt és pénztárcát nem kímélő feldolgozási folyamatot. Harminc év múlva viszont itt lesz Libanon legdrágább kerülete – magyarázza egy ingatlanügynök. Egy új város épül majd itt, amelynek körvonalai már kirajzolódtak. Kis idő elteltével a telkek eszelős üzérkedés tárgyává válnak majd.” Azonban ebben a pillanatban csupán néhány épület sorakozik az út mentén: egy ultramodern művészeti központ, egy rózsakupolás szórakozóhely… és KidzMondo.
Bejrút csupán az első lépés volt: egy hasonló park munkálatai már folynak az isztambuli Trump Towers-ben, illetve egy harmadik parkot is tervbe vettek Abou Dhabiban. A helyi környezethez való igazítás tükrében ez utóbbi parkban a gyerekek az olajfinomító mesterséget is űzhetik majd. Idővel Ali Kazma az európai és a keleti régiók felé is terjeszkedni kíván. De mivel rukkol elő a konkurencia, hisz az elképzelés nem újkeletű? 1999-ben egy mexikói üzletember Xavier López Ancona egy KidZania névre keresztelt parkot nyitott meg egy bevásárlóközpontban. Ezt tizennégy másik követte elsősorban Ázsiában (Tokió, Jakarta, Szöul, Bangkok, stb.). Legutóbbi két park Kairóban és Mumbai-ban nyílt 2013-ban, és egy újat avatnak fel 2014-ben Manilában. Pillanatnyilag az egyetlen európai célpont Lisszabon. Néhány tehetős KizdModo kedvelő bejrúti család már megjárta a dubaji KidZaniát.
KidZania említése – amelynek jelszava: „Készülj fel egy új világra!” – láthatólag felbosszantja beszélgetőpartnereinket. „Ausztriában ott van Minopolis, Floridában Wannado City…„ – folytatja a sort Ali Kazma. „Az elgondolás nem egy emberé” – veszi át a szót Mirna Souaid –, hanem mindennapjaink része, hiszen minden gyerek szeret felnőtteset játszani.” Ahogyan a vidámpark egyik szlogenje is állítja: „Határt csak a gyermeki fantázia szabhat.”
A gyermeki fantázia gyakorlatba való átvitele azonban kiábrándító. Minden munka létszámhoz és időhöz van kötve. Az ajtókon fel van tűntetve az időkeret (átlagosan húsz perc) és a maximális létszám. Az animátorok – néhányan „United youth” [Egyesült ifjúság] feliratú pólóban fontoskodnak – öt-hat jelentkezőt bevezetnek, elmagyarázzák az utasításokat, és olykor még a mozdulataikat is irányítják. Mások igyekeznek a rendet tartani, több-kevesebb sikerrel és szép türelmesen, a kint rekedt gyerekek között.
A szülők a nagy üvegablakok mögül kísérhetik figyelemmel csemetéiket, de nem léphetnek be, hiszen a gyermekbirodalom kötelez. „Szeretném hallani, hogy mit mesél nekik” – motyogja, talán kicsit csalódottan az egyik aggódó édesanya. Kilenc éves lánya, a fogorvos szakma keretében, társaival az animátort hallgatja. Kezei között fogkrémes termékmintákat szorongat, amelyek egy óvatlan mozdulat miatt mind szétgurulnak a földön. A felkínált lehetőségek javarészt „gyorstalpalók”, a beöltözés az egyenruhába látszólag elég a gyerekek öröméhez. Ebből azután azt feltételezni, hogy a park fő célja a különböző szponzorok cégeinek és termékeinek reklámja….
KidzMondo elsősorban iskolai tanárokra veti ki hálóját. A csábítás eszköze az úgynevezett edutainment szemléletközpontúság – amely kifejezés az angol ’education’ és ’entertainment’ szavak összevonásával jött létre, és annyit tesz: „játszva tanítani”. Azonban, miként egy brit újságíró is megjegyezte a KidZaniával kapcsolatban, az advertainment sokkal találóbb szóösszetétel lenne (a kifejezés az angol szórakozás és reklám (advertising) szavak vegyítése) (3) . Mirna Souaid különösebben nem rejti véka alá a park promóciós szándékait: „Olyan csúcskategóriás cégekkel működünk együtt, amelyek Libanonban, a Közel-Keleten illetve világszerte rendkívül népszerűek. Megragadják a KidzMondo nyújtotta lehetőséget, hiszen tisztában vannak vele, hogy a márkahűség [brand loyalty] igen korán kialakul.”
A látogatásunkkor egy laboránst is megpróbáltunk faggatni munkájáról, aki abban a laborban dolgozik, melyet a Nestlé által forgalmazott ásványvizek szponzorálnak. A férfi alig nyitotta ki a száját, amikor a felettese a semmiből előbukkant, félre lökte és a következőt válaszolta: ”A laborban megtanítjuk a gyerekeknek, hogyan mérhetik meg a Nestlé víz pH-értékét, valamint milyen módon lehet azt összehasonlítani egy másik víz márka pH-jával. A foglalkozás végén pedig mindegyikük kap egy kisüveges Nestlé vizet. Tehát nem másról van itt szó, mint tudományos tevékenységről.”
Nem utolsó sorban kíváncsiak voltunk, Ali Kazma vajon milyen munkáról álmodott gyerekként? „Az orvosi vagy mérnöki pálya soha nem vonzott – vallja be őszintén. Mióta az eszemet tudom, üzletember akartam lenni.”
