Találkozó Panamában: Egy megálló a hosszú úton

Kategória: 2015. április
Írta: Kovács Gábor
Találatok: 4183

castrA VII. Amerika-közi csúcsértekezletet április 10-11-én tartották Panamavárosban. A találkozó rendkívüli eseményét jelentette, hogy hosszas diplomáciai előkészítés után közvetlen tárgyalást folytatott Barack Obama az Egyesült Államok és Raúl Castro Kuba elnöke. Obama által „őszinte beszélgetésnek” nevezett eszmecsere egyelőre nem hozott látványos meglepetést. Kuba még nem került le a „terrorizmust támogató” országok listájáról és nem hangzott el a nagykövetségek kölcsönös megnyitására vonatkozó bejelentés sem.

Diplomáciai megfigyelők szerint, azonban mindkét döntés rövid időn belül megtörténhet. Obama a napokban már jelezte, hogy elfogadja a külügyminisztérium javaslatát, hogy a szigetországot töröljék az úgynevezett „lator államok” listájáról.

A párbeszédet békülékeny hang jellemezte. Obama elismerte, hogy „Kuba nem fenyegeti az Egyesült Államokat”. Az elnök megjegyezte, hogy „gyakran nem értünk egyet, de tisztelettel vagyunk egymás iránt”. Castro felsorolta az Egyesült Államok Kubával szemben elkövetett bűneit, de hangsúlyozta, hogy ezekről „nem Obama tehet”. A kubai államfő kijelentette, hogy „mindenről készek vagyunk tárgyalni, de türelmesek vagyunk, nagyon türelmesek”.

Raúl Castro a plénumon elhangzott beszédében hangsúlyozta, hogy országa „folytatja a szocialista irányú fenntartható fejlesztés útját és a gazdasági rendszer tökéletesítését”. A csúcsértekezleten, elsősorban Nicolas Maduro venezuelai, Evo Morales bolíviai, Rafael Correa ecuadori és Cristina Fernandez argentin elnök bírálták Washington diszkriminatív és más országok belügyeibe beavatkozó politikáját. Az USA célkeresztjében jelenleg Venezuela áll. Miguel Diaz-Canel kubai alelnök kijelentette, hogy „aki Venezuelát támadja, az Kubát is támadja”.

José Miguel Insulza, az Amerikai Államok Szervezete (OAE) főtitkára szerint, „az USA és Kuba közötti kapcsolatok helyreállítása sokáig tarthat, de a folyamat megfordíthatatlan”. A változásokat jelzi, hogy Miami mellett, márciustól már New Yorkból és New Orleansból is megindultak a charterjáratok Kubába. Az amerikai légitársaságok menetrendszerű járatok indítását tervezik, de ehhez a kölcsönös leszállási jogot biztosító légiforgalmi megállapodás megkötése is szükséges. A ferry járatok üzemeltetői tárgyalásokat folytatnak a két ország illetékes hatóságaival a közvetlen összekötetés megteremtésének a lehetőségéről. Az amerikai bankok és vállalkozók is ugrásra készen állnak, mert spanyol és kanadai vetélytársaik jelentős üzleteket bonyolítanak le az idegenforgalomi infrastruktúra kiépítésében, a dohányiparban és más területeken. Érdemi változások a gazdasági kapcsolatokban csak Kubának a „terrorizmust támogató” országok listájáról való törlése után történhetnek, ami mindkét fél számára előnyt jelenthet.

A két ország közötti kapcsolatok végleges normalizálásának alapvető feltétele a szigetország elleni 54 éve tartó blokád megszűntetése, amihez a jelenleg ellenzéki többségű washingtoni törvényhozás jóváhagyása szükséges. Kubai részről többször elhangzott az embargó által okozott károk megtérítésének és a guantanamói katonai bázis kiürítésének valamint a terület visszaadásának a követelése. Az USA viszont kártérítést igényel a forradalom után kisajátított amerikai javakért és állandóan napirenden tarja az emberi jogok egyoldalúan értelmezett kérdését.

Noam Chomsky amerikai akadémikus és filozófus a Russia Today TV állomásnak adott nyilatkozata szerint, Obama elnök nem az igazság és a jog érvényesítése miatt hajtott végre fordulatot a kubai politikájában, hanem az USA latin-amerikai elszigeteltségét akarja ezzel is csökkenteni. Döntésében szerepet játszik a radikális baloldali politikát folytató, ALBA klub államai közötti szolidaritás megbontásának a kísérlete valamint Kína és Oroszország növekvő befolyásának a csökkentése. A külpolitikai kudarcok után, a Kubával való kapcsolatok rendezése az elnök tevékenységének pozitív oldalára kerülhet. Obama egyébként nagyobb érdeklődést tanúsít az USA hátországának számító térség iránt, mint demokrata elődei, Carter vagy Clinton.

A normalizációs folyamatban fontos szerepet játszik az argentin származású Ferenc pápa által irányított Vatikán is. A kubai-amerikai titkos tárgyalások részben Rómában zajlottak és a panamai találkozón részt vett Pietro Paroli kardinális, a Vatikán „miniszterelnöke” is. A legújabb hírek szerint, Ferenc pápa az Egyesült Államokba tervezett szeptemberi utazását követően Kubát is fel kívánja keresni. A Vatikán szándékai mögött elsősorban húzódik, hogy a csökkenő katolikus többségű Latin-Amerikában igyekszik befolyását megőrizni.

A csúcs előestéjén John Kerry amerikai és Bruno Rodriguez kubai külügyminiszter külön megbeszélést folytattak. Az egyeztetés után, Rodriguez hangsúlyozta, hogy „a normalizácíó hosszú időszakot igényel, mert nagy nézetkülönbségek vannak közöttünk”. A panamavárosi csúcstalálkozón elsősorban szép szavak hangzottak el, de a látványos tettek elmaradtak!