Vlagyimir Nyikolájevics Szergejev, az Orosz Föderáció nagykövete fogadta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Külpolitikai Szakosztályának több tagját, köztük munkatársunkat. A diplomata a múlt év novemberében érkezett Budapestre. Korábban a külügyminisztérium Nemzetközi Szervezetek Főosztályának volt a vezetője, és a New York-i valamint a bécsi ENSZ képviseleteken is dolgozott.
A nagykövet először a második világháború befejezésének 70. évfordulójáról szólt a sajtóbeszélgetésen. Hangsúlyozta, hogy „a háború minden nép számára nagy tragédiát jelentett, de legsúlyosabb terhet a Szovjetunió viselte”.
Az orosz-amerikai viszonyt érintve, a diplomata kijelentette, hogy „a kapcsolatok válságban vannak” és a „feszült helyzetről nem Moszkva tehet”. Washingtonban azt gondolják, hogy megnyerték a hidegháborút, és ezért mindent megtehetnek. Az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának hozzájárulása nélkül lerohanta Irakot és beavatkozott Koszovóban. „A BT határozatának kiforgatásával lerombolták Líbiát”. A nagykövet szerint, az USA „destabilizációs akciót folytat” a törvényes szíriai kormány ellen is.
Vlagyimir Szergejev megjegyezte, hogy „Oroszország kész egyenlő alapon konstruktív együttműködést kialakítani az Egyesült Államokkal, ha az amerikai politikai elit reálisan méri fel a helyzetet.” Hangsúlyozta, hogy „nem hajlandók mindent eltűrni,” és az USA akadályt lát Moszkva határozott álláspontjában. „Korábbi illúzióink megalapozatlanok voltak, mert azt hittük, hogy a hidegháború véget ért, de az Egyesült Államok politikájában kizárólag a geopolitikai érdekek dominálnak”.
A konfliktus egyik érzékeny pontja, Ukrajna, ahol „az USA és néhány EU tagállam közreműködésével a múlt év februárjában puccsot hajtottak végre a törvényes kormány ellen”. Megerősödtek a szélsőséges nacionalista és orosz ellenes erők. Az ország súlyos válságban van, de erről nem Moszkva tehet. „A Szovjetunió szétesésekor Ukrajna a legvirágzóbb tagköztársaság volt, jelenleg a nyugdíjak bangladesi szinten vannak”. A népesség csökken és a gazdaság mélypontra került. Az elmúlt két évtizedben „folyamatos távolodás történt a két ország között, aminek része a közös értékek ukrán részről történő megtagadása is”. A diplomata kijelentette, hogy Kijev „a NATO és Brüsszel utasításait hajtja végre.” Az ukrán kormánynak nem Moszkvával, hanem a Luhanszkban és Donyeckben alakult, „népköztársaságok” vezetőivel kellene tárgyalni a minszki megállapodás végrehajtásáról, amitől Porosenko elnök elzárkózik.
Szergejev nagykövet megjegyezte, hogy kormánya támogatja az Iszlám Állam és a terrorizmus elleni, nemzetközi összefogást. Hangsúlyozta, hogy a különböző műveleteket az ENSZ koordinálásával és a nemzetközi jog elveinek a betartásával kellene végrehajtani, de ez nem mindig így történik.
A diplomata kijelentette, hogy Kína és Oroszország stratégiai partnerek és a fontosabb nemzetközi kérdésekben rendszeresen egyeztetnek. Az álláspontok nem mindig azonosak, de közel állnak egymáshoz. Regionális kérdésekben az érdekek eltérőek is lehetnek. Szoros orosz-kínai együttműködés alakult ki az iráni nukleáris programról folytatott 5+1 hatalmi tárgyalásokon is, ami várhatóan rövidesen és eredményesen lezárul. Az elmúlt években folyamatosan erősödtek a két ország közötti kapcsolatok, amit az USA hegemóniájának elvetése és a multipoláris világrend megvalósításának szándéka is összeköt. Az ukrajnai válság miatt elrendelt nyugati szankciók hozzájárulnak ahhoz, hogy az orosz gazdaság fokozatosan a keleti piacok felé fordul.
Vlagyimir Szergejev megjegyezte, hogy a nyugati gazdasági szankciók bevezetése előtt Moszkvával nem tárgyaltak, de a kapcsolatok csak az USA-val és szövetségeseivel éleződtek ki. Az EU tagállamok közös döntést hoztak, ezért nem lehet szó az orosz hatóságok által elrendelt élelmiszer behozatali tilalom szelektív feloldásáról sem. A politikai és a gazdasági kérdéseket szét kellene választani. Sajnálatos, hogy Lengyelország még a korábban elhatározott, orosz kulturális évad megrendezését is leállította. A magyar kulturális hónapot viszont megrendezték Oroszországban.
A magyar vállalatok sokat vesztettek és véglegesen kiszorulhatnak az orosz piacról. A visszatérés esélyeit csökkenti, hogy növekedett a belső élelmiszertermelés és több Európai Unión kívüli ország termékei is megjelentek az orosz piacon. A múlt év azonos időszakához képest, a magyar export januárban és februárban a felére csökkent. Az orosz minőségi ellenőrök egy csoportja a közelmúltban Magyarországra látogatott és több vállalatot felkeresett. Ez elősegítheti, hogy a szankciók feloldása után azonnal megindulhasson az export. Szergejev nagykövet azonban nagyon óvatos állásponton van, a nyugati korlátozó intézkedések gyors megszüntetésére vonatkozóan.
A diplomata szerint, a kölcsönös előnyök és érdekek alapján folytatott együttműködés pozitív példáját jelenthetik az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok. Nincs akadálya Paks bővítésének, amelyről kormányközi egyezmény és három szerződés születetett. A nagykövet az elmúlt napokban Pakson járt, ahol találkozott a projektnek az iráni Busherből nemrég érkezett orosz főmérnökével. A magyar kormány láthatólag kész olyan együttműködésekre, amit EU és NATO tagságának korlátai lehetővé tesznek.