Korrupció, spekuláció, gazdasági gondok Venezuelában

Kategória: 2015. május
Írta: Ladan Cher
Találatok: 5866
Mottó:
BOLIVAR FUERTE, SIN SUERTE
Bolívar erős, de nincs szerencséje
 

superAz áruhiány Caracasban nem jelent üres polcokat. Az élelmiszerboltokban jobb híján olyan áruval tömik meg a polcokat, amiből sok van. Persze, a szájvízzel plafonig teli kínálat nem tudja az áruhiányt elfedni. Cecilia Torres például órákat várt a tej és a mosószappan szállítására: “a barátommal azzal ugratjuk egymást, hogyan lehetne a szájvízből tejet varázsolni” − viccelődött a helyzettel Torres.

A kormány azt állítja, hogy a venezuelai áruhiányt a “boltosok összeesküvése“ okozza. A kétségbeesett bolttulajdonosok, hogy kifogják a szelet a kormány készlethalmozást emlegető vádaskodása elől, arra kényszerülnek, hogy elfedjék az üres polcokat. A kormány szerint a kiskereskedők és a nagy importáló cégek azt kívánják elérni, hogy a lakosság mérge a kormány ellen forduljon − hasonlóan ahhoz, ahogy az az 1970-es években Chilében történt. (Maduro elnök szerint a magánszektor akkor az Allende kormánya ellen spekulált.) A „boltok összeesküvése” miatt Nicolas Maduro 2015 februárjában elrendelte, hogy a Dia al Dia kereskedelmi lánc 36 üzletébe kiszálljon a rendőrség. Ezt követően letartoztatták azokat a cégvezetőket, akikről feltételezték, hogy „élelmiszer-háborút indítottak a nép ellen”[i].

Néhányan azonban elismerték, hogy az áruhiányt alapvetően az a gazdasági válság okozza, amely Venezuelát erősen sújtotta az utóbbi 15 évben. A 2013 márciusában elhunyt legendás államelnök Hugo Chavez volt tervezési minisztere, a marxista közgazdász Jorge Giordani, a sajtónak nyilatkozva elmondta: “Valójában, majdnem egész Latin-Amerika rajtunk nevet. Ha 40 fokos hőségben állapítjuk meg hogy a helyzet rossz, akkor nem érdemes a hőmérőt okolni… Szembe kell néznünk a válsággal, elvtársak![ii].” De a válság felismerése és nyilvános elismerése nem oldja meg a helyzetet. A valuták fekete kereskedelmének letörése viszont igenis elősegítené a válság megoldását.

„A bolivar mint fizetőeszköz annyira elveszítette az értékét, hogy ha egy egész talicskányit kidobnánk belőle a főtérre, akkor se szedné össze senki. Még Monopolyt sem érdemes játszani vele.” – siránkozik Andrés Redner kereskedő. A bolivart kétféleképpen lehet értékelni: a hivatalos árfolyamon és a feketepiaci árán. 2015 februárjában a kettő között harmincszoros volt a különbség!

Ezek után abban sincs semmi meglepő, hogy a vállalatok és a magánszemélyek a könnyű nyereségen spekulálnak. Dollárt szerezni hivatalos árfolyamon, és eladni a feketepiacon, sokkal nagyobb hasznot hoz, mint a hivatalos beváltás. Ráadásul, a hiánycikkek ára is gyorsan emelkedik, így az infláció az egyik legmagasabb a világon: évi 63 százalék! Februárban például, a nehezen beszerezhető óvszerért 4700 bolivart kellett fizetni, hivatalos árfolyamon kb. 755 dollárt, míg a feketepiacon ezért 25 dollárt kértek. Mindeközben a minimálbér úgy 4 900 bolivar, ami azt jelenti, hogy hivatalosan majdnem egy hónapig kell dolgozni egy doboz óvszerért.

Sok oka van tehát a dollár feketepiaci spekulációjának, de ehhez első lépésben dollárt kell szerezni, mégpedig a hivatalos árfolyamon.Franz von Bergen, a caracasi El Nacional ellenzéki lap oknyomozó újságírója írt arról a változatos módszerről, melyet a dollárban spekulálók használnak. Leírása szerint van a kisipari módszer, melyet a szegények, vagy középosztálybeliek alkalmaznak, amikor itt-ott turisták pénzét váltják be, vagy eladják a külföldi utazáshoz járó turisztikai célú dollár keretüket. És persze vannak a nagybani játékosok, a nagy import cégek, a magas rangú hivatalnokok, akik hozzáférnek a hivatalos valutaügynökségekhez. Ők már óriási összegeket mozgatnak meg. Mindezek a módszerek természetesen a kormány bonyolult, zűrzavaros valutafelügyeletének megkerülésével működnek. A spekulánsok igyekeznek kijátszani a kormány által kialakított, és a bújócskára mindig frissen reagáló ellenőrzési labirintust.

Venezuelában a valutához jutás egyetlen törvényes útja a Külkereskedelmi Központon, a CENCOEX-en át oldható meg. A CENCOEX rögzített árfolyamon váltja át a bolivart, melynek több árfolyama van, attól függően, hogy mire használják a pénzeszközt. Amennyiben például a vállalat alapvető élelmiszert vagy gyógyszereket gyárt, akkor a legalacsonyabb árfolyamon, 6,3 bolivarért jut egy dollárhoz.

A kormány pénzpolitikája azonban állandóan változik. Az utolsó változás, 2015. februárjában, jelentős leértékelést hozott. A 6,3 bolivar egy dollárért beváltási arány nem maradt fenn, csak néhány importtermék esetében, míg az utazóknak 12 bolivart kell kifizetniük. Új, úgynevezett Simadi modellre építő szabad árfolyam rendszert vezettek be, amely 170 bolivarral indul. A kormány e rendszer bevezetésével azt reméli, hogy képes lesz kiapasztani a devizák feketekereskedelmét. Ez eddig nem hozott eredményt, a feketepiac virul, és 190 bolivaron váltják a dollárt. Az új rendszer csak egy kísérlet a különböző egyéb rendszerek sorában, amellyel a kormány az inflációt és a feketepiacot próbálta letörni, de annyira összetett és komplikált, hogy feltehetően nem lesz eredményes.Henkel Garcia, a Caracasban székelő Econometrica elemző cég közgazdásza szerint: „amíg a bolivar túlértékelt, addig mindig lesz spekuláció.”

 

A turizmus is a feketepiacot táplálja

A CENCOEX készpénzben vagy hitelkártyán csak külföldi utazáshoz biztosított, meghatározott összegű dollárt engedélyez, kizárólag hivatalos árfolyamon. Az összeg nagysága függ a célországtól, vagy az adott utazás időtartamától. Például egy 7 napos kubai utazáshoz 3 000 dollárt lehet megvásárolni a hivatalos 12 bolivar/dollár árfolyamon, míg egy Miamiba tervezett úthoz 700 összeget engedélyeznek. Így, a turista megteheti, hogy az úti ellátmányát szabadsága ideje alatt nem költi el, hanem visszaviszi Venezuelába, és a feketepiacon nyereséggel eladja. Egy caracasi diák így mesélte el legutóbb a “valuta-turista” tapasztalatát: “Amikor múlt évben Mexikóba utaztam, 300 dollárt kaptam, ami mai árfolyamon kb. 55 000 bolivar. Ez majdnem egy éves keresetnek felel meg, ezért nem meglepő, hogy sokan élnek ezzel a lehetőséggel[iii].”

Az online vásárlásokra engedélyezett összegekkel hasonló módon visszaéltek, éppen ezért gyorsan megszüntették. A CENCOEX a visszaélésekről készített jelentések hatására 2006-ban lecsökkentette a 3 000 dolláros keretet a mai 300 dollárra. Az online vásárlási jogok összegyűjtésére és felhasználására egész kis ügynökségek jöttek létre.Ez a mesterkedés egyszerűbben működött, mint a valuta-turizmus, hiszen nem igényelt utazást. Egy caracasi bankár így szemléltette a folyamatot: ”Ha mondjuk egy panamai barátod nyitott egy honlapot egy internetes bolttal, akkor nyélbe üthettél egy fiktív vásárlást. Kiküldhetted a dollárokat a barátodnak, aki levonta a jutalékát, és a maradék dollárt eladhattad a feketepiacon. Lényegében a kormány évente dollármilliókat fizetett ki azért, hogy színlelt online vásárlásokat finanszírozzon[iv].”

A kormány oly módon próbálta a lyukakat betömni, hogy csökkentette az ellátmányt. 2014-ben például felfüggesztette az állampolgárok jogát, hogy dollárt utaljanak a columbiai rokonaiknak, mivel ezt is arra használták fel, hogy a dollárt újra eladják feketén Venezuelában[v].Köztudott, hogy minden szigorítás után maradnak kiskapuk: a lakossági feketepiac a kormány minden igyekezete ellenére továbbra is aktívan működik.

Ezek a kis trükkök azonban még mindig csak enyhe kihágásnak nevezhetők, ha arra gondolunk, hogy a magas beosztású köztisztviselők és az óriásvállalatok dollármilliókat loptak össze. A probléma nagyságát jelzi a venezuelai devizakiutalási hivatal 2013-as korrupciós botránya, amikor maga a hivatal utalt ki dollárt a vele cinkosan összejátszó nagyvállalatoknak. Az ügy feltárása után kiderült: az engedélyezett devizakiutalások harmada fantom cégekhez ment. A központi bank akkori elnöke, Edmée Bétencourt asszony szerint ez a csalás elérhette az évi 20 milliárd dollárt, vagyis a bruttó hazai termék (GDP) 4 százalékát[vi].

 

Korruptak az állami szervek is

A CADIVI vizsgálat során kiderült: a dollárcsalást kétféle módszerrel valósították meg. Az egyik a túlárazás módszere, a másik a levélláda vállalatok alapítása. Az előbbinél úgy tettek szert dollárnyereségre, hogy a vállalati működési költségeket jóval magasabbnak tüntették fel, és a magasabb összeget a kormánnyal elszámoltatták. Ennél ellentmondásosabb volt a levélláda cégek alapítása. Ezeket a vállalkozásokat kifejezetten azért hoztak létre, hogy a csalással megszerzett dollárt a kormánytól inkasszálhassák. Jessica Grisanti elemző közgazdász véleménye szerint a gazdaság még ma is megérzi a CADIVI veszteségek hatását. “Milliárdok úsztak el, miközben az alacsony olajárak miatt kisebb lett az ország bevétele, ezért dollárszűke alakult ki. Ma az összes vállalat, amelynek dollárra van szüksége, viseli ezt a veszteséget” – jelentette ki Grisanti.

Egy caracasi nyersgumi importot feldolgozó vállalkozó így magyarázta el a helyzetét: „Mindenki azt hiszi, hogy az importálók megfogták az isten lábát, pedig épp fordítva. Kifejezetten nehéz most dolgoznunk, főleg ha betartjuk az előírásokat. A dollár kiutalásunk alig elég a szükséges árumennyiség kifizetésére.”

Marad tehát a magas rangú állami tisztségviselők megvesztegetése. Egy neve elhallgatását kérő köztisztviselő, így írta le a korrumpálás egyik módját: képzeljünk el egy kormányhivatalt, ahova befolyik az olaj exportból származó dollár bevételek egy része. Képzeljük el, hogy az alapot kezelő személynek az a feladata, hogy nyilvántartásba vegye 100 dollár bevételét. Elég, ha 650 bolivar bevételt tüntet fel hivatalos árfolyamon, és máris képes a feketepiaci különbözetet, vagyis 17 000 bolivart zsebre vágni.

Februárban Maduro elnök bejelentette, hogy felszabadítják az árfolyamokat és a devizaellenőrzést, hogy kihúzzák a szőnyeget a csalók lába alól. A botrányok és a széles nyilvánosság előtt lefolytatott jogi fellépések nagy szigorúságot ígértek, de a valóságban a büntetések nem voltak következetesek. A korrupció ellenes fellépés gyakran inkább abban merült ki, hogy hellyel-közzel nyilvánosan megszégyenítették az elkövetőket. A mélyreható és következetes bűnüldözés többnyire elmaradt. A magasrangú elkövetőkkel és a hallgatólagos cinkosokkal, már csak azért sem tudott elég hatékonyan szembe szállni Maduro elnök, mert a politikáját támogató körökben is voltak a fekete bárányok. Ráadásul Maduro személyes hitele és népszerűsége kisebb, mint Hugo Chavez elnöké volt.

Caracas már 1983-ban is létrehozott egy deviza hivatalt, amelynek a többes árfolyamrendszer kezelése volt a feladata, és ezzel összefüggésben az importhelyettesítési iparfejlesztés, illetve a prioritást élvező lakossági fogyasztás segítése. „A hivatal nagyon hamar belesüllyedt a teljes korrupcióba, és 6 éves létezése alatt valószínűleg az ország történetének legkorruptabb intézménye lett. Ezek után nem meglepő, hogy az állam által rábízott feladatokat nem volt képes megvalósítani” – meséli Steve Ellner elemző közgazdász. Ez a katasztrofális tapasztalat egyben kiváló érveket adott a neoliberális közgazdászoknak, miszerint nincs is más megoldás, mint lebontani a devizaszabályozást, majd deregulálni az egész gazdaságot.  

Henkel Garcia, az Econometrica elemző cég közgazdásza így foglalta össze a helyzetet: „A korrupció nem Hugo Chavez rendszerével jelent meg Venezuelában. Nincs olyan fejlődési modellünk, amely függetlenítené gazdaságunkat az olajexporttól. Nincs komoly és hiteles gazdasági modellünk a jövő gazdaságára. Na, ez az igazi nagy gondunk!”

 

Fordította: Demény Győző

 


[i] A kormány februárban például elrendelte a Dia al Dia, egy jelentős bolthálózat 36 egységének államosítását.

http://www.eluniversal.com/economia/150202/maduro-ordena-la-ocupacion-de-los-36-practimercados-dia-a-dia és http://panorama.com.ve/portal/app/push/noticia139139.php

[ii] http://www.reuters.com/article/2015/02/03/us-venezuela-giordani-idUSKBN0L71KV20150203

[iii] Travel dollars story http://www.miamiherald.com/news/nation-world/world/americas/venezuela/article1928218.html

[iv] https://www.google.com/webhp?sourceid=chrome-instant&ion=1&espv=2&ie=UTF-8#q=estafas%20con%20cupos%20cadivi http://www.newsweek.com/2014/01/24/bucks-dont-stop-here-245086.html; https://www.facebook.com/pages/Vendo-y-compro-cupo-de-dolares-Cadivi-en-Venezuela/334568113228080

[v] Aki utalni akart, az bolivárban kellett lebonyolítsa.

[vi] http://www.reuters.com/article/2013/12/12/USA-Venezuela-gazdasága-idUSBRE9BB0T820131212

Joomla! hibakereső konzol

Munkamenet

Profilinformációk

Memóriahasználat

Adatbázis lekérdezések