Ahhoz, hogy valami hasonló előzményt találjunk Franciaország diplomáciai meggyengüléséhez, az 1956-as szuezi hadjáratig és az Algériai háborúig kell visszamennünk. A köztársasági elnök minden eleganciát nélkülöző harcias beszédeinek és a külügyminiszter javíthatatlan önelégültségének úgy tűnik, nincs is más célja, minthogy elfedjék Párizs alávetett helyzetét a nemzetközi szintéren.
Julio César Cancio Ferrer nagykövet a napokban meghívta a MUOSZ Kül-Biztonságpolitikai Szakosztályának tagjait és részletes tájékoztatást adott hazája helyzetéről az újságíróknak. Elmondta, hogy 202 országgal létesítettek diplomáciai kapcsolatot és 149 államban van állandó képviseletük. Kuba és Magyarország között a diplomáciai kapcsolat 1961-ben jött létre, amit kubai részről Che Guevara írt alá Budapesten.
Amiről most beszámolok Önöknek, azt személyes élményként, aktivistaként éltem át az 1960-as évek közepétől.
Gyakran halljuk, hogy a fogamzásgátlás, majd később az abortusz engedélyezése elkerülhetetlen volt a társadalom fejlődése során. Elkerülhetetlen, de nem harc nélküli. A szabad és ingyenes fogamzásgátlás, valamint az abortusz híveinek még nem is oly régen szembe kellett néznie az erőszakkal, a brutalitással, sőt az ideológiai harccal. Nők sokasága soha nem felejti el egyes kórházi orvosok minősíthetetlen magatartását és azt a helyzetet, amikor az abortuszra érkező nőket sértegették és mélységesen megalázták. Ma már sokan nem tudják, hogy magát az eljárást altatás, vagy fájdalomcsillapítás nélkül végezték el a kórházakban.
Egy check casher (csekkbeváltó) pultnál, a Broadway-n, Brooklyn központi útvonalán, amelyet leárnyékol a New York-i magasvasút, Carlos Rivera haladékot kér. „No tengo los 10 pesos” („Nincs tíz dollárom”), mondja az ablak mögött ülő alkalmazottnak. Brooklynban ezek a butikok mindenütt jelen vannak: a szakmai telefonkönyvben 236 van belőlük. Felismerhetők színes és rozzant homlokzatukról, neonjaikról, a dollár jelképről és a „CASH” (készpénz) szóról az ablakokon. A készpénz-átutalásokon kívül, itt válthatják be a csekkjeiket azok a lakosok, akiknek nincsen bankszámlájuk: az összeget jutalék ellenében készpénzre váltják (2 százalék 100 dolláronként, plusz különböző egyéb költségek). Nagyon rö vid lejáratú kölcsönöket is adnak, igen magas kamatokra.
Az európai menekültválsággal, ezen belül is elsősorban a franciaországi jelenségekkel foglalkozó írást két részletben közöljük. A szenvedélyes hangulati elemeket sem nélkülöző publicisztika első része a 2015. november 13-i párizsi terrortámadás előtt született, a második pedig négy nappal az események után. A szerző a francia helyzetet jól ismerő történész.
Civilizációk háborúja: jelenkori barbárság (II. rész)
A politikai vezetők és a (legnagyobb kóklernek nevezhető) biztonságpolitikai szakértők retorikája ma már megváltozott. A „biztonság” szót ─ aligha véletlen ─ felváltotta a „háború”. Lényeges különbség, hogy az „antiterrorizmus” többé nem „biztonságunk” szavatolására tett kétes kísérletek sora, hanem maga a háború, illetve annak felvállalása - mindenütt. Ez hatalmas különbség! Mindent elárul politikusaink szemében a büszkeség kicsiny fénye és az alig leplezett eksztázis, amikor kijelentik: „háborúban állunk”. Az ő háborújuk – a mi vérünk. Ez a különböző nyelveken leírt mondat köszön vissza legtöbbször, ha a legsötétebb barbarizmusba nem alámerülő honlapokra vetünk egy pillantást.
Ki ismeri Európában C.L.R. James-t? Már az 1930-as évektől elkötelezett aktivistája volt a gyarmatosítás elleni harcoknak, egyúttal szocialista aktivista is. A faji és a szociális kérdések keresztezésével életműve olyan mélységeket tár fel, amelyeket sok értelmiségi, úgy tűnik, mintha csak mostanában ismert volna fel.
A párizsi klímakonferencia tárgyalásain gondosan a szőnyeg alá fogják seperni azt az alapvető problémát, hogy a Föld felmelegedésének megakadályozása és a végeláthatatlan gazdasági növekedés összeegyeztethetetlen. Ha visszatérne a gazdaságnövekedés a fejlett országokban – amire semmi jel sem utal jelenleg – akkor valóban lehetetlenné válna a klíma-célok elérése. Ideje lenne, hogy végre feltárjuk az emberi fejlődés másféle útjait.
Richard Nixon 1969-es parancsát Kambodzsa „tömeges” bombázására e szavakkal adta tovább Henry Kissinger: „Mindent, ami csak repül, irányítsunk mindenre, ami csak mozog.” Ahogy Barack Obama hetedik háborús évét kezdi meg mióta megkapta a Nobel Békedíjat, és Francois Hollande „könyörtelen” támadást ígér a szíriai söpredék ellen, a hisztéria és a hazugságok kakofóniája csaknem nosztalgiát ébreszt Kissinger gyilkos őszintesége iránt.
| Tweet |
A magyar változat
szerkesztőségének
e-mail címe:
info@magyardiplo.hu
A rendszer használata közben bizonyos esetekben Önnel kapcsolatos adatokat kezelünk és adatokat (cookie -kat) tárolunk az Ön gépén. Erreől itt olvashat részletesebben. A vonatkozó rendelkezések értemében (lásd itt) mindehez az Ön hozzájárulása szükséges. Hozzájárulok
