hu | fr | en | +
Accéder au menu

Szélsőjobboldali előretörés Németországban

JPEG - 80 kio

Március 13-án három német tartományban regionális választásokat tartottak, amelyeken összesen 13 millióan járulhattak az urnákhoz. A szavazás eredménye populista jobboldal megerősödését és a szövetségi kormánnyal szembeni növekvő elégedetlenséget mutatta. Mind a három tartományban jelentősen csökkent az Angéla Merkel kancellár által vezetett neoliberális politikát folytató kereszténydemokrata CDU népszerűsége. A legnagyobb kudarc a CDU-t a tízmillió lakosú Baden-Württembergben érte, ahol támogatottsága 39-ről 27 százalékra esett. A választók megbüntették berlini kormánykoalíció másik tagját, a szociáldemokrata SPD-t is. A párt csak a négymilliós Rajna-Pfalzban tudta a szavazatok mintegy harmadát jelentő korábbi befolyását megőrizni. Az SPD-re adott voksok Baden-Württembergben 23,1-ről 12, százalékra, Szász-Anhaltban 21,5-ről 10,6 százalékra csökkentek. A kormány politikáját számos kérdésben támogató Zöldek Baden-Württembergben szerepeltek sikeresen (30,3 százalék), ahol a párt listáját Winfried Kretschmann veterán politikus, tartományi miniszterelnök vezette. A másik két tartományban, a Zöldek az ötszázalékos bekerülési küszöböt alig meghaladó eredményt értek el.

A választások negatív jelensége a radikális jobboldali Alternative für Deutschland (AfD) jelentős támogatottsága. A párt Baden Württembergben 15,1, Rajna-Pfalzban 12,6 százalékkal a harmadik helyen, a keleti országrészben lévő Szász-Anhaltban, az ország legszegényebb tartományában a voksok 24,4 százalékával a második helyen végzett. A politikai erőviszonyok gyors változását mutatja, hogy az AfD képviselői 16 regionális törvényhozás közül már hatban jelen vannak. A párt megerősödéséhez hozzájárult, hogy a centrista kormánypártok nem vettek tudomást az „Alternatíva jelenségről” és nem próbálták ellensúlyozni a szélsőséges nézetek terjedését.

Március 13-án érzékeny vereséget szenvedett a baloldali párt, a Die Linke is. A két nyugati tartományban a korábbi három százalék körüli eredménye érdemben nem változott, de áttörést nem tudott elérni. Szász-Anhaltban viszont, 2011-ben elért a 23,7 helyett 16,3 százalékot kapott, és támogatottságában az AfD mögé került. Rico Gebhardt a Die Linke tartományi vezetője szerint, „más eredményt vártunk”. „Nem tudtunk jó válaszokat adni a felmerült problémákra, ami hozzájárult a kudarchoz.” „A kormánypártok elbizakodottsága vezetett a jobboldal megerősödéséhez, ami rossz az országnak és a demokráciának. A harcot folytatni kell a szélsőséges erők ellen”. A párt eredményeit befolyásolta, hogy a választási harcban nem a regionális kérdések (oktatás, szociális ellátás, infrastruktúra stb.) voltak napirenden, hanem Angéla Merkel menekültpolitikája. A német társadalomban tapasztalható szociális bizonytalanság is az AfD-t erősítette. A Die Linke jelenleg a szövetségi parlament legnagyobb ellenzéki pártja és a vezetőségnek komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy jövő év őszén esedékes választásokon sikeresen szerepeljenek.

A 2013-ban alakult AfD, magát „nemzeti konzervatívnak” minősítő nacionalista párt a francia Nemzeti Front példáját követi és szoros kapcsolatot tart a szélsőséges Osztrák Szabadságpárttal. Az Alternatíva megerősödése komoly veszélyeket jelent, mert radikalizálta a közéletet. AfD az eurozóna megszüntetését követeli, a bevándorlókat ellenségnek tartja és ellenzi a melegházasságot. A párt elsősorban a középosztályra támaszkodik, híveinek kétharmada felsőfokú végzettséggel rendelkezik és 85 százalékuk férfi. Az AfD szélsőséges nézeteire jellemző, hogy Andre Ponennburg, Szász-Anhalt tartományi pártvezető Angéla Merkelt „a német történelem legrosszabb kancellárjának” nevezte. Rosszabbnak, mint Hitlert, aki Európát lángba borította és sokmillió ártatlan ember haláláért felelős.

A párt befolyásos társelnöke, a 41 éves, négygyermekes Frauke Petry, aki a kelet-németországi Drezdában született. Eredeti képzettsége vegyész, de vállalkozóként is tevékenykedett. Férje evangélikus lelkész. Petry asszony a sokgyermekes családokat tartja példaképének és „a hagyományos keresztény értékeket” tekinti követendőnek. Ezzel összefér az is, hogy egy korábbi sajtónyilatkozatában a határon erőszakosan átjutó menekültek lelövését követelte. A Telesur hírtévé a pártvezért „a német Donald Trumpnak” és „Németország legveszélyesebb asszonyának nevezte”.

Merkel kancellár diplomatikus nyilatkozata szerint, „problémát jelent” az AfD megerősödése. Vajon mit tesz a német politikai elit, hogy a jövő évi szövetségi választások előtt a súlyos veszélyt jelentő szélsőjobboldali populista hullámot megállítsa?

Kovács Gábor

Megosztás