Egy amerikai Kubában

Kategória: 2016. március
Írta: Gábor Tamás
Találatok: 3322

barack obama cuba raul castroElnöksége utolsó évében Barack Obama március 20-22 között a szigetországba látogatott. Előtte, hivatalban lévő amerikai elnök 1928-ban járt utoljára Havannában. Az amerikai delegációban mintegy negyven kongresszusi képviselő és számos üzletember vett részt. Beigazolódott Fidel Castrónak 1973-ban, egy angol újságíró előtt tett megjegyzése, hogy „az amerikaiak akkor fognak velünk tárgyalni, amikor fekete elnökük lesz és a pápa Dél-Amerikából származik”.

A kubai-amerikai kapcsolatok fejlődése az elmúlt másfél évben felgyorsult. A vatikáni és kanadai közvetítéssel folytatott titkos tárgyalások után, Raúl Castro és Barack Obama 2014. december 17-én történt telefonbeszélgetése jelentette a nyitást. Az enyhülési folyamat része volt Alan Gross kémkedéssel vádolt amerikai állampolgár szabadlábra helyezése valamint a terrorizmus ellen harcoló „ötök” közül, az USA-ban még fogva tartott három kubai titkos ügynök hazatérése. A múlt év áprilisában a két államfő Panamavárosban, majd szeptemberben New-Yorkban személyesen is találkozott. 2015. május 29-én teljesült Havanna fontos követelése, mert az Egyesült Államok levette Kubát „a terrorizmust támogató országok” listájáról. Július elsején közlemény jelent meg a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről. Ezt követően Washingtonban megnyílt a kubai, és Havannában az amerikai nagykövetség.

Az elnöki látogatás előkészítéseként, „a lakossággal való kapcsolatok javítását” és a civil szervezetek támogatását célzó „oktatási jellegű” utazások esetében az USA enyhítette a korlátozásokat. Nincs szó azonban a turistaforgalom szabaddá tételéről. A kis lépésekhez tartozik, hogy félévszázados szünet után, a napokban ismét megindult a két ország közötti közvetlen postaforgalom és az ősszel helyreállítják a menetrendszerű légiforgalmat is, amin egyelőre kizárólag amerikai cégek járatai fognak repülni. Engedélyezték, hogy kubai állampolgárok meghatározott célokra amerikai bankszámlát nyissanak és a kubai kormány pénzügyi tranzakciókhoz dollárt vásárolhasson. Havanna viszont eltörölte a dollárműveletekre korábban bevezetett tízszázalékos illetéket.

Az ország infrastruktúrájának halaszthatatlan korszerűsítését és bővítését csak külföldi tőkével lehet megoldani, amit a kormány különböző, a beruházóknak jelentős kedvezményeket nyújtó intézkedésekkel igyekszik támogatni.

A látogatás fontos eseménye volt, hogy Raúl Castro és Barack Obama tárgyalásaik befejezése után sajtónyilatkozatot tettek. A kubai elnök kijelentette, hogy a két ország közötti kapcsolatok normalizálásának alapfeltétele az embargó megszűntetése és a guantanamói amerikai bázis kiürítése. A szankciók harmadik félre történt kiterjesztése károsan érinti Kuba és más országok kapcsolatait. Ezekben a kérdésekben nem történt érdemi változás. Az emberi jogok értelmezésében lényeges nézetkülönbségek vannak a két kormány között. Az elnök hangsúlyozta, hogy a vélemény- és szólásszabadság mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni a gazdasági, társadalmi és kulturális lehetőségekhez való hozzáférés jogát sem. Kijelentette, hogy a kubaiak sorsukról, az ország jövőjéről csak maguk dönthetnek. Az államfők találkozóján szó volt a régió helyzetéről is. Raúl Castro elítélte a venezuelai kormány ellen folytatott destabilizációs akciókat. Méltatta Obamának a kapcsolatok javításában tett erőfeszítéseit, de az eddigi intézkedéseket nem tartotta kielégítőnek.

Az USA elnöke hangsúlyozta, hogy „az ötven év alatt összegyűlt problémákat nehéz megoldani”. Castróval nyílt és korrekt beszélgetést folytattak a vitás kérdésekről. Az USA elismeri a kubaiaknak az oktatásban és az egészségügyben elért eredményeit. Tárgyaltak közös vállalatok létesítésének a lehetőségeiről is. Az emberi jogok értelmezése kérdésében még az idén további tárgyalásokat fognak folytatni Havannában. Kuba és az USA együttműködik a járványok leküzdésében és a kábítószer kereskedelem elleni harcban. Obama elismerte Raúl Castro szerepét a kolumbiai kormány és FARC gerillák közötti megállapodás létrehozásában, és diákcsere programokat javasolt illetve ösztöndíjakat ajánlott fel.

Az elnök beszédet tartott a havannai Nagyszínházban is, amit a látogatás más programjaihoz hasonlóan a tv is közvetített. Hangsúlyozta, hogy Kuba elszigetelésére folytatott amerikai politika megbukott és el kell takarítani a hidegháború maradványait. Megemlítette, hogy az embargó teljes feloldását a Kongresszus felé már többször kezdeményezte. Kijelentette, hogy „nagy távolság van a két kormány és a két rendszer között”. Az amerikai elnök elismerte Kubának a szuverenitáshoz való jogát, de szerinte lehetőséget kellene adni az állampolgároknak a rendszer nyílt bírálatához és a vezetőik szabad megválasztásához. Hallgatósága osztozott Obamának a brüsszeli merényletekkel kapcsolatos részvétnyilvánításában, de sok nézőt felháborított, hogy egy szót sem szólt arról a 3478 kubairól, akik az amerikaiak által támogatott ellenforradalmi terrorszervezetek akcióinak voltak az áldozatai.

A látogatás változást jelent a két ország és a régió kapcsolataiban. A latin-amerikai államok egységesen elutasították a Kuba elszigetelésére irányuló politikát, ami elsősorban Washingtont szigetelte el. Obama programja és beszédei megmutatták, hogy az amerikaiak a pluralista rendszerhez és a tőkés piacgazdasághoz való visszatérést jelentő változásokat szeretnének elérni Kubában. Szándékaik megvalósításához elsősorban a vallási szervezeteket, a civil mozgalmakat, a fiatalokat és a fejlődő magánszektort próbálják megcélozni. Nem véletlen, hogy Obama szavai főleg ezekhez a csoportokhoz szóltak. A korábbi kudarcok miatt, az amerikaiak háttérből próbálják irányítani az eseményeket. Látható az is, hogy a blokád lazítása is taktikai kérdés, amit apránként „adagolnak”. Az embargó megszűntetését kubai kormány mellett, az új piacokra éhes amerikai üzleti körök is sürgetik. Obama útja nemcsak a kapcsolatok javítását célozta, de ellensúlyozni próbálta Moszkva és Peking növekvő befolyását a régióban.

A washingtoni adminisztráció célja a latin-amerikai baloldali kormányok meggyengítése és leváltása. Kubával szemben egyelőre „a türelmi” stratégiát alkalmazzák. Nem sürgetik, de közvetve segítik a remélt változásokat. Korábbi döntések alapján, a kubai vezetésben 2018-ban váltás történik és a „forradalmi generáció” tagjai, beleértve Raúl Castrót távoznak az első vonalból. Az új kihívásokra keres választ és a szocialista fejlődés további politikai valamint gazdasági feladatait fogja meghatározni a Kubai Kommunista Párt áprilisban összeülő VII. Kongresszusa. Az eseményekre érdemes figyelni….