Alkotmányos puccs Brazíliában

Kategória: 2016. április
Írta: Kovács Gábor
Találatok: 3641

Dilma RousseffA brazil törvényhozás 513 fős alsóháza, a Kongresszus 367 igen, 137 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett, április 17-én vizsgálatot (impeachment) kezdeményezett a munkáspárti (PT) Dilma Rouseff elnök ellen. A vádemelést jelentő döntést a 81 tagú Szenátus május 12-én 55 szavazattal 22 ellenében megerősítette. Dilma Rousseffnek átmenetileg át kell adnia a helyét a centrista, piacbarát Brazil Demokratikus Mozgalomhoz (PMDB) tartozó Michel Temer alelnöknek, aki korábbi szövetségeséből ellenfelévé vált. A döntést követően, 180 nap áll rendelkezésre, hogy a Szenátus a Legfelsőbb Bíróság elnökének a vezetésével lefolytassa az elnök további helyzetét eldöntő vizsgálatot.

Dilma Rousseff a megbuktatására irányuló akciót, „alkotmányos államcsínynek” nevezte. Az államfőt ellenfelei azzal vádolják, hogy kifizetések visszatartásával manipulálta a 2014 évi költségvetései adatokat, ami erősen vitatható indok leváltásának a kezdeményezésére. A támadások azonban Lula da Silva ellen irányulnak, aki 2003-2011 között népszerű és sikeres államfő volt. Nem véletlen, hogy támadások azt követően indultak meg, hogy Lula meglebegtette: indul a következő elnökválasztáson.

Dilma Rousseff bukása a Lula da Silvával kezdődött tizenhárom éve tartó baloldali kormányzás végét jelentheti. A lakosságot jogosan háborítja fel a politikai elitet átszövő korrupció, a gazdaság hanyatlása és a növekvő munkanélküliség. A rossz helyzetet kihasználva, az ellenzék összpontosított támadást indított a kormány ellen, ami az utcán, a parlamentben és a médiában folyt. São Paulóban, Rio de Janeiróban és más városokban jól szervezett kormányellenes tüntetések zajlottak, ahol Rousseff távozását és azonnali választásokat követeltek. A jobboldali média „besegített” a megmozdulások szervezésébe, és sértegette az elnököt támogató felvonulókat. A Folha de São Paulo napilap szerint, Dilma Rousseff megbuktatását követelő tüntetők többsége fehér és anyagi helyzetét tekintve a brazil társadalom elitjéhez tartozik.

A politikai válságot kirobbantó vizsgálatok 2012-ben kezdődtek, és egy autómosóval rendelkező benzinkút lehallgatása miatt, Operacao Lava Jato (autómosó művelet) nevet kapta a médiában. A nyomozás során kiderült, hogy a többségében állami tulajdonban lévő Petrobas olajmonopólium kifizetőhelyként működött és a kenőpénzekből a Munkáspárt (PT) valamint más pártok politikusai is részesültek. Lula da Silvát a Petrobas tendereit megnyerő építőipari vállalatoktól kapott kenőpénzek elfogadásával vádolják. A volt elnököt már kihallgatták, de nem vették őrizetbe.

Becslések szerint, az elmúlt tíz évben mintegy 1.5-2 milliárd dollár került a pártkasszákba, magánzsebekbe vagy külföldi bankszámlákra. Eduardo Cunha, a Kongresszus jobboldali elnöke, Dilma Rousseff egyik fő ellenfele kénytelen volt a napokban tisztségéről lemondani, mert a Petrobas „kedvezményezettjei” közé tartozott. Renan Calheiros a Szenátus, a PDMB-hez tartozó elnöke hasonló forrásból hatmilliárd dollárt kapott. Az érintettek között van Michel Temer alelnök és a parlament mintegy háromszáz tagja. Dilma Rousseffre nem sikerült rábizonyítani, hogy tudott a korrupciós ügyekről, annak ellenére, hogy 2003-2010 között a Petrobas igazgatótanácsának az elnöke volt.

A dél-amerikai országok GDP-jének 55 százalékát Brazília állítja elő és a kontinens lakosságának a fele itt él. Az ország gazdasága az elmúlt években lejtmenetbe került. A munkanélküliség és az infláció egyaránt tízszázalékos. 2010-ben még hétszázalékos volt a növekedés, ami tavaly 3,8 százalékkal csökkent. Rousseffből hiányzik elődje karizmája és kormánya több gazdaságpolitikai hibát is elkövetett. A brazil választási szisztéma a korrupción alapuló kliensrendszerre épül, ami pártkülönbség nélkül behálózza a politikai elitet. Kérdéses, hogy a Lava Jato vizsgálat új fejezetet nyit-e a pénzmosás elleni harcban vagy csak a kormányváltás jogi köntösbe burkolt eszköze?

A párizsi Le Monde Diplomatique szerint, a nagytőke, a média és a társadalom felső és középső csoportjai összefogtak, hogy megdöntsék a munkáspárti kormányzatot, amit demokratikus eszközökkel eddig nem tudtak elérni. Az ellenzék célja, hogy neoliberális fordulatot hajtsanak végre a gazdaságban, eltöröljék a baloldali kormányzat szociális eredményeit és privatizálhassák a búsás profitot ígérő tengeralatti olajlelőhelyeket. Michel Temer már előre kijelölte kormányának tagjait. A tervek szerint, az új kabinet drákói megszigorításokkal és adóemeléssel kezdi el tevékenységét.

Dilma Rousseff távozása befolyásolhatja az ország külkapcsolatait is. A kiegyensúlyozott politikát felválthatja egy erőteljes amerikai orientáció. A változások érinthetik a feltörekvő országok csoportjának, a BRICS-nek helyzetét valamint az Oroszországgal kialakított kapcsolatokat. Alapítói a BRICS-et az USA által dominált rendszer alternatívájának szánták, de a kezdeti sikerek után a tevékenysége egyes tagállamok gazdasági problémái miatt visszaesett. A brazil kormány jó kapcsolatokat ápolt a radikális baloldali politikát folytató régiós országokkal, Kubával, Venezuelával, Bolíviával és másokkal. A politikai fordulat érzékenyen érintheti Kubát, ahol jelentős brazil beruházások történtek. Mintegy 11.500 kubai egészségügyi szakember dolgozik Brazíliában, akiknek a jelenlétét az ellenzék folyamatosan támadja. Argentína után, Dilma Rousseff bukása folytatását jelenti az USA által támogatott jobboldali és neoliberális erők latin-amerikai nyomulásának. Az elnök az utóbbi időkben magára maradt. Korábbi szövetségesei elhagyták, és csak a Munkáspárt valamint a kommunisták támogatására számíthatott. A tömegek megosztottak. A baloldal elsősorban a szegénynegyedek lakóira és a szakszervezetek tagjaira számíthat.

A Der Spiegel német hetilap szerint, „a katonai diktatúra bukása óta Brazília a legsúlyosabb alkotmányos válságát éli át, ami az elmúlt harminc évben elért eredményeket is veszélyezteti. Az ellenzék egy része, az igazságszolgáltatással összejátszva, a legnagyobb médiavállalkozás, a TV Globo támogatásával boszorkányüldözést folytat, amelynek célkeresztjében Lula da Silva van”.

Három hónappal a Rio de Janeiró-i olimpiai játékok megnyitása előtt az országban teljes káosz uralkodik.

 

 

 

Joomla! hibakereső konzol

Munkamenet

Profilinformációk

Memóriahasználat

Adatbázis lekérdezések