Szeptember 4-én Mecklenburg-Elő-Pomerániában, 18-án Berlinben tartottak tartományi választásokat. Mindkét erőpróba a kormánykoalíció pártjainak, a kereszténydemokrata CDU-nak és a szociáldemokrata SPD-nek a meggyengülését mutatta.
A keleti országrészben fekvő, 1,6 millió lakosú Mecklenburg-Elő-Pomeránia Németország legkisebb és legszegényebb tartománya, ahol a 9 százalékos munkanélküliség meghaladja a 6,3 százalékos országos átlagot. A lakosság száma az újraegyesítés óta mintegy 300.000 fővel csökkent. Az SPD a szavazatok 30,2 százalékával győzött, de támogatottsága 5,2 százalékkal csökkent. Jelentős politikai erővé vált viszont a szélsőséges Alternatíva (AfD). A párt 20,8 százalékot szerzett és a második lett. A kereszténydemokraták a szavazatok 19 százalékát kapták, négy százalékkal kevesebbet, mint 2011-ben. Először történt, hogy az AfD egy tartományi választáson megelőzte a CDU-t.
Az euroszkeptikus AfD elsősorban a bevándorlók elleni populista propagandának és a terrorizmustól való félelemkeltésnek köszönheti a sikerét. Mecklenburg-Elő-Pomerániában azonban mindössze 23.000 menekült tartózkodik, ami a lakosság 1,5 százaléka. A tartományban egyébként hagyományosan erős a szélsőjobb, itt szerzett korábban mandátumot a neonáci Nemzeti Demokrata Párt (NPD) is. A Balpárt (Die Linke) 13,2 százalékot kapott, szemben a 2011. évi 18,7 százalékkal. A Zöldek és a Nemzeti Demokrata Párt viszont kiestek a tartományi törvényhozásból. Az AfD valamennyi párt korábbi támogatóitól, de főleg a jobboldalról szerzett szavazatokat.
A 3,5 millió lakosú Berlin tartományban az SPD 21,6, a CDU 17,6 százalékot kapott, ami a 2011. évi eredményükhöz képest 6,7 illetve 5,7 százalékos visszaesést jelent. Harmadik helyen 15,6 százalékkal a Die Linke végzett. A baloldali párt támogatottsága négy százalékkal nőtt, ami komoly sikert jelent. A Zöldek 15,2 és az AfD 14,2 százalékot szerzett. A tartományi parlamentbe a voksok 6,7 százalékával visszakerült a liberális FDP. A párt elsősorban a CDU-tól hódított el szavazatokat. Az SPD és a CDU támogatóinak többségét főleg a német főváros nyugati részében élő tehetősebb rétegek jelentették. A protest szavazatok jelentős részét viszont a Die Linke kapta. A párt Kelet-Berlinben a választók közel 25 százalékának támogatását élvezi. A lakosság elégedetlen a város súlyos eladósodásával, a közszolgáltatások színvonalával, a közlekedés növekvő gondjaival, az iskolák és egyes intézmények leromlott állapotával, amiért a hatalmon lévő pártokat hibáztatja. Az eredményekhez hozzátartozik, hogy Berlin egy multikulturális város, ahol a lakosság mintegy harminc százaléka bevándorló vagy ilyen gyökerekkel rendelkezik.
Az események azt mutatják, hogy az AfD befolyása erősödésének is vannak korlátai és eredményesen lehet mozgósítani az embereket a szélsőjobboldali veszély ellen. Konzervatív hívei mellett, az Alternatíva támogatóinak többségét az alacsony képzettségű fizikai dolgozók, a bizonytalan helyzetű fiatalok és az anyagi gondokkal küszködő csoportok jelentik. A feszültséget növeli, hogy a munkanélküliség 9,7 százalékos a fővárosban. A múlt évben Szíriából és Afganisztánból érkező milliós menekültáradatból mintegy 70.000 személy tartózkodik Berlinben.
Michael Müller szociáldemokrata polgármester várhatóan a választások után is megőrzi tisztségét, de a SPD-CDU koalíció elvesztette parlamenti többségét. Reális esélye van egy baloldali, az SPD- Die Linke-Zöldek kormány alakításának, aminek közel 60 százalékos többsége lenne a tartományi szenátusban. Egy piros-vörös-zöld koalíció a 2017-es szövetségi választásokat követő esetleges kormányváltás példája is lehetne. Az együttműködésnek hagyományai vannak, mert az SPD és a Balpárt 2011 elött két cikluson keresztül közösen kormányozták a német fővárost.
A két választás következményei túlnőnek a tartományok határain és befolyásolják az országos politikát. Az eredmények Angela Merkel politikájának kudarcát jelzik és a CDU támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt. A francia és a német választások miatt 2017 izgalmas évnek ígérkezik.
