Bedreddin sejk emlékezete

Kategória: 2017. január
Írta: Sungur Savran
Találatok: 3610

sejkA vízből a hálót együtt húzzuk ki a partra,
  együtt, s énekelve
  kalapáljuk a vasat formára,
  együtt szántunk-vetünk,
hogy együtt élvezhessük a füge ízét,
s hogy elmondhassuk:
„igen, mindent együtt teszünk,
bár semmi se a miénk, csak a kedvesünk arca!”...

Nâzım Hikmet: "Bedreddin sejk legendája", 1936

(nyersfordítás)

A sajtó beszámolt arról, hogy Alexis Ciprasz görög miniszterelnök a jelentős török kisebbségű Nyugat-Trákiában megemlékezett Bedreddin sejkről, és példaként állította mindegyikünk elé. Ki hát ez a muszlim sejk, akit a sokak által baloldalinak nevezett görög miniszterelnök, a közismert ateista, példaképül állít minden görög elé? (Csak zárójelben egy kényes megjegyzés: hálával tartozunk Alexis Ciprasznak, hogy felhozta ezt a témát, bár ő egyáltalán nem méltó a nagy előd példájának felmutatására.)

Az iszlám jogtudós Bedreddin a 14. század második felében és a 15. század első évtizedeiben élt. Ez utóbbi időszakban tört meg ideiglenesen a felemelkedő Oszmán állam hatalma, amikor Timur Lenk, a nagy mongol nomád uralkodó legyőzte az oszmánokat az 1402-ben kezdődő ankarai háborúban. A következő másfél évtizedet Kis-Ázsiától a Balkánig a legkülönbözőbb trónkövetelők polgárháborúi jellemezték. Bedreddin történelmi jelentőségű tetteinek hátterét épp ez a polgárháború-sorozat adja.

Ellenfelei is a legnagyobb iszlám jogtudósok között tartották számon, de tudjuk, hogy ő egyben szufi is volt, aki inkább belsőleg élte meg vallását, semmint a külső szabályoknak megfelelve. Ellentmondásokkal teli élete során hosszú éveket töltött el Kairóban, a korszak nagy tanulmányi központjában, ahol egy bizonyos Ahlati sejk térítette meg az iszlám szufi ágára. Megtérése után egészen más emberré vált. Ellátogatott Khorasanba és Aleppoba, majd onnan visszatért oszmán területre, a hazájába.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Bedreddin − muszlim hitazonossága ellenére − anyai ágon görög volt, hiszen édesanyja akkor tért át az iszlám hitre, amikor férjhez ment Bedreddin török apjához. Fiuk, az oszmán uralom alá tartozó Didymoteicho-ban született 1359-ben, és Serres-ben halt meg 1416-ban. Ma mindkét helység Görögországhoz tartozik. Nagy szégyen tehát, hogy a görög-török származású Bedreddinnek – pedig két nemzetre is tartozna a feladat – az emlékét nem őrzi örökségéhez méltóan semmi.

Vallási sejk és kommunista forradalmár

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Bedreddin nem csupán egy elismert iszlám jogtudós volt, hanem kommunista és egyben a nemzetköziség híve. Ellentmondásosnak látszik, hogy a nagy vallási becsben álló ember, akire a haldokló Ahlati sejk az áldását adta, és így maga is egy vallási rend sejkjévé lett, egyben kommunista elveket vallott. Ő és tanítványai együttesen álltak ki például az igavonó állatok, a termelőeszközök, a föld és a mezőgazdasági épületek közös tulajdonáért. Bedreddin, az anatóliai Börklüce Mustafával, a Kiosz szigetéről származó írástudatlan paraszttal, valamint a zsidó hitből áttért Torlak Kemallal együtt olyan programot alkotott, amelyben ugyan tévesen "földosztásról" szólnak, de amely valójában a magánbirtok felszámolásaként értelmezhető.  

Programjuk másik alappillére az internacionalizmus volt. Akkoriban a különböző etnikai csoportokat a vallásuk alapján különböztették meg, Bedreddin és tanítványai mégis minden vallás egysége és testvérisége mellett álltak ki. Történelmi tény, hogy Bedreddin számos anatóliai utazásai egyikén Börklüce Mustafával kelt át Kiosz szigetére, hogy hosszú beszélgetéseket folytasson az ottani ortodox egyház elöljáróival és az egyszerű parasztokkal. Céljuk minden bizonnyal egy felkelés előkészítése volt. Bizonyítékok igazolják, hogy Bedreddin mozgalma nagy kiterjedésű volt: Kelet-Trákiától egészen Krétáig terjedt el. Ezeket a történelmi bizonyítékokat mind a görög, mind pedig a török történészeknek érdemes lenne tanulmányozniuk.

Bedreddin tevékenységével kapcsolatban számos kérdés merül fel. Például: hogyan lehetséges, hogy egy teológus forradalmi, internacionalista és kommunista elveket hirdetett? A kor viszonyai között hogyan bukkanhatott fel a köztulajdon ilyen fejlett elképzelése? És hogyan lehetséges, hogy egy vallási rend forradalmi szervezetként ténykedett? Mindezekkel a kérdésekkel egy 2016 elején írott cikkemben foglalkoztam, amikor megemlékeztünk Bedreddin az oszmán birodalom ellenes forradalmi felkelésének 600 éves évfordulójáról. Itt nincsen módom részletekbe bocsátkozni, mégis kiemelném, hogy Bedreddin rejtőzködő materialista volt. A korszak dervisei körében a termelési eszközök köztulajdona nem volt kivételes. A térségben olyan tanyák alakultak, amelyek kommunista alapelvek szerint működtek, pedig a vallási rendek általában osztály alapú szervezetek voltak.

Az 1416. évi forradalom 600 éves évfordulója

Amikor 1416-ban kitört a forradalom, az egyáltalán nem hasonlított egy helyi parasztlázadásra. Nagy földrajzi területre terjedt ki, a török Égei-tengertől és Kiosz szigetétől kiindulva egészen a mai bolgár Ludogorno-ig és a mai görög Serres-ig. Legalább három felkelés volt, de valószínűleg más lázadási központok is bekapcsolódtak. Börklüce és tízezer harcosa derekasan küzdött. Törökország és Anatólia szegényparasztjai, turkomán nomádjai és a görög szigetek hajósai kétszer szorították ki az oszmánokat, mielőtt legyőzte volna őket egy nagylétszámú hadsereg. A fogságba esett Börklüce Mustafa kegyetlen büntetést kapott: egy teve hátán feszítették keresztre, feltehetően Bedreddin rendjének, egybeolvasztó vallási hitének megalázása céljából. A második felkelés Manisa körül tört ki Torlak Kemal vezetésével, de egy idő után ez is megbukott.

Talán a legnagyobb tömegtámogatást a harmadik felkelés élvezte, amit Bedreddin maga vezetett. A felkelés bukása után Marmara régióban tartották őt fogva, és miután megszökött, a mai Bulgáriában lévő Deliormanba ment, ahol a tömeget lázadásra buzdította. Az újabb felkelés futótűzként terjedt, de a forradalmi csapatban megbúvó csalárd szövetségesek titokban megegyeztek a szultánnal, és elárulták az ügyet. Bedreddint elrabolták és a szultán udvarába vitték, ahol perbe fogták, majd halálra ítélték. Serres piacterén akasztották fel 1416. december 18-án.

BedreddinMost van tehát ennek az eseménysorozatnak, amit nyugodtan nevezhetünk nemzetközi kommunista forradalomnak, a 600. évfordulója. Bár ez a forradalom koraszülött volt, hiszen azelőtt tört ki, hogy a kommunizmus feltételei megértek volna. Szükségszerűen bukott hát el, ha nem is a hatalom megragadása előtt, hanem rögtön utána. Számunkra azonban nagy dicsőség, hogy ez a forradalom a mai görögöknek és törököknek otthont adó területen zajlott. Az Égei-tenger mindkét partján ma arra törekszünk, hogy újra és még egyszer megteremtsük a nemzetközi forradalom feltételeit, és ezzel együtt az osztály nélküli társadalmat.

Megjelent a RedMed 2016. december 17-i számában: http://redmed.org/article/sheikh-bedreddin-greco-turkish-communist-internationalist-avant-la-lettre

Fordította angolból: Kleinheincz Ferenc

Joomla! hibakereső konzol

Munkamenet

Profilinformációk

Memóriahasználat

Adatbázis lekérdezések