„A tapasztalat szigorú iskola, de az ostobák csak ebből képesek tanulni[i]” − állította Benjamin Franklin. Az 1790-ben elhunyt tudós-polihisztor, a villámhárító felfedezője, sok mindent képes volt előre látni, de az Európai Unió létrejöttét, működési módját még talán ő se tudta volna megjósolni… Az unió ugyanis úgy ahogy van, sosem tanul a tapasztalatiból.
Az UNESCO 2016 júliusában világörökséggé nyilvánította Le Corbusier építészi munkásságát, amellyel a modern művészeti mozgalom egy különleges esetét ünnepli. Egy most megjelent kötet szerint a megalomániás, fasiszta meggyőződésű, esetenként a másolást sem restellő svájci építész olyan teoretikus várostervező volt, aki − egyebek között − a lakások méreteinek csökkentéséről és a városközpontok letarolásáról álmodott. Szerencsére Párizs megúszta Le Corbusier „Voisin terv”-ét, mely a történelmi városrész lerombolásával járt volna együtt.
Április 2-án rendezték az elnökválasztás második fordulóját a 16 millió lakosú dél-amerikai országban. A politikai erőpróbán a szocialista irányzatú Alianza Pais jelöltjeként Lenin Moreno és a jobbközép CREO-Suma pártkoalíció színeiben Guillermo Lasso korábbi bankvezér indult. A kiélezett és durva személyeskedésektől sem mentes küzdelemben a 64 éves Moreno a voksok 51,16 százalékát szerezte meg és ezzel Ecuador 44. alkotmányosan megválasztott elnöke lett. Az alelnöki tisztséget a 48 éves Jorge Glas tölti be, aki a leköszönő elnök, Rafael Correa kormányában előbb a távközlési minisztérium, majd a stratégiai ágazatok koordinálásával foglalkozó tárca élén állt. A kötelező részvétel ellenére, a választóknak csak a 83 százaléka szavazott. Az új elnök beiktatása május 24-én történik.
Az európai vállalatok 40 milliárd dollárt kényszerültek kifizetni az USA-nak az utóbbi években. Az amarikai jogi hatóságok azzal vádolták őket, hogy nem tartották be az USA (és nem az ENSZ) által eldöntött szankciókat és embargókat egyes államok ellen. A jog ebben az esetben a verseny, a konkurencia fegyvere, hogy beolvasszák vagy egyszerűen meggyengítsék a piaci versenytársakat.
A The Earthly Paradise (A földi paradicsom, 1868) című költeménye előszavában William Morris (1834-1896), akit ez a mű tett híressé, melankolikus, lemondó bárdként jelenik meg. Tudja, hogy a művészet képtelen jóvátenni a világ igazságtalanságait, legfeljebb a túl szürke napok felderítésére alkalmas: „Álmok álmodója, én, koromon kívül született, miért próbálnám helyretenni a világ torzulásait? Elég, ha költeményem könnyű szárnyát surrogva meglebegteti…”. Pedig e viktoriánus polgárt végül is a művészet vezette el a forradalmi szocializmushoz és a kapitalista termeléssel szembeni ellenállás konkrét kísérletéhez.
Április 16-án népszavazást tartottak Törökországban az elnöki rendszer bevezetéséről, amelyen szűk többséget, 51,4 százalékot kaptak az igen szavazatok. Recep Tayyip Erdogan elnök terve valóra vált, mert az új alkotmány az államfőt gyakorlatilag korlátlan, az egykori szultánokhoz hasonló hatalommal ruházza fel. A referendumot rendkívüli erős politikai nyomás és megfélemlítés kísérte. A televíziós csatornákon a kampányra fordított adásidő 90 százalékában az igen támogatása zajlott. A kormány által vezérelt média azt próbálta elhitetni, hogy a népszavazás tétje a biztonság és a kiszámítható jövő. A választási eredmények az mutatták, hogy a nagyvárosok Isztambul, Ankara, Izmir és mások lakosságának a többsége nemmel szavazott. Erdogan pártjának az AKP-nak (Igazság és Fejlődés Pártja) népszerűsége csökkent. 2015 november elsején tartott választáson az AKP 49,5, a szélsőjobboldali MHP 12 százalékot kapott. Ehhez képest, a két párt által támogatott igen voksok aránya 10 százalékkal kevesebb volt – erős, 87 százalékos részvétel mellett.
| Tweet |
A magyar változat
szerkesztőségének
e-mail címe:
info@magyardiplo.hu
A rendszer használata közben bizonyos esetekben Önnel kapcsolatos adatokat kezelünk és adatokat (cookie -kat) tárolunk az Ön gépén. Erreől itt olvashat részletesebben. A vonatkozó rendelkezések értemében (lásd itt) mindehez az Ön hozzájárulása szükséges. Hozzájárulok
