Meg lehet ám tizedelni mérgezőgázokkal a lakosságot anélkül is, hogy mint Szíriában, interkontinentális rakétákkal és nemzetközi sajtókampánnyal lépne fel az USA a mérgezők ellen. Ehhez azonban egy feltételt teljesíteni kell: a mérgezésnek, tömegesnek és folyamatosnak kell lennie.
2015-ben a The Lancet-ban megjelent egy kutatócsoport elemzése, ami bemutatta, hogy „a tartós, szemcsés mikrorészecske-szennyezésnek (2,5 mikronnál kisebb) kitettség 4,2 millió halálesetet és 103,1 millió egészségben eltöltött életév elvesztését okozta (1) ”. Az alapvetően ipari okokra visszavezethető légszennyezés mérlege folyamatosan romlik, következményei egyre súlyosabbak. De nem mindenkinek! „Az idő előtti elhalálozások 59 %-ban Dél- és Kelet-Ázsiában következnek be”, így Kínában, Indiában, Pakisztánban és Bangladesben. Ez utóbbi államban a légkör átlagosan kilencszer több mikrorészecskét tartalmaz, mint az USA-ban.
Fuldokolnak a világ ipari műhelyeiben, hogy szabadon lélegezhessenek a párizsi vagy Los Angeles-i bevásárló-központokban. A vakmerő hipotézist, mely szerint bolygónkon az egyik vezető halálozási ok a szabadkereskedelem, nem egy aktivista-szórólap, hanem egy másik, nem is akármilyen tudományos folyóirat, a Nature (2) , cikke veti fel. A kutatók régióról régióra haladva elemzik a finom mikrorészecskék okozta haláleseteket és azt vizsgálják, hogy a termelés és a szolgáltatások vagy a fogyasztás, illetve a szennyezés légköri terjedése okozta-e a haláleseteket? Becslésük szerint 2007-ben 3,45 millió idő előtti elhalálozás következett be, ennek „22%-át vagyis 762 400 halálesetet az egy adott régióban termelt, de más régióban történő fogyasztás-felhasználás,” vagyis a nemzetközi külkereskedelem okozta, „12%-át, vagyis 411 100 halálesetet pedig a légköri terjedés”, azaz amikor nem a szennyezést kibocsátó országban történt az elhalálozás, hanem egy másik országban.
Például „2007-ben Kína szennyezés-kibocsátása 64 800 halálesetet okozott a világ más régióiban és ebből 3 100-at Nyugat-Európában és az USA-ban. Ugyanakkor a kínai termékek nyugat-európai és amerikai fogyasztása 108 600 halálesetet okozott Kínában.” Mivel elszennyezik a saját légkörüket, miközben simlis sapkákat és okostelefonokat gyártanak, amelyeket más régiókban használnak majd, ezért Kína az áruk és szolgáltatások nettó exportálója és a szennyezett levegő miatti elhalálozások nettó importálója. És fordítva is ugyanez a helyzet, amikor a gazdag országok árukat importálnak, a behozatal egyben idő előtti halálozások kivitelét is jelenti (3) . „Ha beigazolódik, hogy az importált termékek ára azért alacsonyabb, mert a termelő országok kevésbé szigorú ellenőrzési előírásokat érvényesítenek – összegzik a kutatók –, akkor a fogyasztók spórolását más országokban okozott korai halálozások ellentételezik.”
A sajtó által napokig szinte folyamatosan vetített képek a haldokló szír gyerekekről, amelyek Donald Trumpot úgy meghatották, felvetik azt a kérdést, vajon ha az ipari szennyezés miatt haldoklók képeit sugároznák napokig, akkor elrendelné-e valaki a Kereskedelmi Világszervezet székhelyének bombázását?
