2003. február 5-én Colin Powell, az amerikai külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsában felmutatott egy fiolát, amely antraxot, vagyis a lépfene korokozóját tartalmazhatta és titkos vegyifegyvergyárak szatellit felvételeit is bemutatta. A mese – amit elismert később maga a mesélő is – az Irak ellenes háború propagandáját szolgálta.
„Az Októberi Forradalom 100. évfordulóján senki nem lehet képes rá, hogy tömören összefoglaljon valamit, amiről könyvtárakat írtak” – kezdi cikkét az Eszméletben Tamás Gáspár Miklós, de azt talán még ő sem feltételezte, hogy a Népszava, az egyetlen országos „baloldali” napisajtó – amely fejléce szerint „szociáldemokrata napilap” – november 7-i számában egyetlen szót sem fecsérel a megemlékezésre.
Amikor meghallotta, hogy nem dolgozhat tovább az eddigi munkakörében, Béatrice Boulanger családsegítő elsírta magát: “Nagyon szeretem őket, az én kis mamuskáimat és papuskáimat” - magyarázza mosolyogva. Ezen a napos szombat reggelen Pas-de-Calais megyében először is teával kínál, majd elkezdi felsorolni a gondjait: vállprotézis, mivel elkoptak az ízületi porcok, gerincének nyaki szakasza beszűkült, és gyulladt és ízületi gyulladás van hüvelykujjában is. „Minden betegségem abból adódik, hogy emelgettem őket,- a sebész maga mondta. Sőt azt is mondta, hogy „elhasznált öreg testem van”, 52 évesen!”
A rómaiak által Szerencsés Arábiának nevezett területen fekvő 28 millió lakosú országban 2014 szeptembere, a fővárosnak, Szanaának a húszik által történt elfoglalása óta háborús állapotok vannak. A konfliktus hátterében polgárháború, éles regionális hatalmi törekvések és vallási megosztottság is húzódik.
Mi alakítja ki az árakat a művészeti piacon? Ha összevetjük a kereskedelmi adattárakat a piac valós áraival – vegyük például az Artprice adatait –, akkor az a szilárd meggyőződésünk alakul ki, hogy létezik egy 1,58 milliárd dolláros világpiac (2016 július - 2017 június), amely átlátható, optimális és amelyet kizárólag a kereslet és a kínálat alakít.
A múlt kibeszélésének elmaradása 1867 óta része a magyar történelemnek, s ez újból és újból deformálja a lelkeket.
1917-ről magyarul jelentetett meg a Le Monde diplomatique egy kisebb tanulmánykötetet. A könyvet január 15-én mutatták be a Magyar Újságírók Szövetségének székházában.
Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás (2015-2016.)
Borsod – Abaúj – Zemplén megye
Időkeresztmetszet: 2016. szeptember 1., Összeállította: Ángyán József[1] Készült: a Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával[2]
Ajánlás
Az állam tulajdonában lévő közös nemzeti földvagyonunk – a villámgyors lebonyolítás tényeiből következtethetően bizonyára hosszasan előkészített, majd 2015 nyarán, a migrációs válság árnyékában, hirtelen bejelentett – kiárusítását a kormányzat részéről először hírzárlat övezte. A szándék nyilvánosságra kerülését követő tiltakozások hatására azután a programot erősödő, sok valótlanságot és a közvéleményt félrevezető csúsztatást is tartalmazó propagandakampány kísérte. Arra az egyszerű kérdésre azonban, hogy miért is kell az állami földeket dobra verni, arra észérvek, értelmes magyarázatok alig születtek. Ahhoz, hogy a tényleges érdekeket, szándékokat és folyamatokat, a lépés valóságos – az egész társadalmat érintő – veszélyeit, fenyegetéseit megértsük, érdemes a „Földet a gazdáknak!” program – 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban lebonyolított, majd 2016 őszén törvénnyel lezárt – árveréses földértékesítési eljárása tényadatait is elemezni.
Amikor megtörte a zsidók, a keresztények és a muzulmánok szent városa, Jeruzsálem státuszát érintő nemzetközi konszenzust, Donald Trump elnök elszigetelt helyzetbe hozta az országát. Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Közgyűlése jelentős többséggel az amerikai döntés ellen szavazott, mint ami akadályozza a béke megteremtését. A területen azonban tovább folytatódik a "kész helyzet" kialakításának politikája.
Az Atlanti óceán mindkét partján konzervatív és nacionalista vezetők kerültek hatalomra, ami védekező pozícióba kényszerítette az Európa-projekt és a „nyitott társadalmak” híveit. Így két stratégiai szövetségese is eltávolodik Németországtól: Közép-Európa, ahol tekintélyelvű társadalmak alakulnak ki és az USA, ahol az unilateralizmus, az egyoldalú fellépés nyert teret. Vajon ez azt jelenti, hogy megkongatták a liberális időszak lélekharangját?
A Japán tenger déli részén, egy kis szigeten mintegy 300 japán halász harcol, hogy megállítsa a vörös tonhal populáció vészes csökkenését a Csendes-óceánban. A helyzetért az intenzív halászatot és az ezt támogató kormányzati ügynökséget okolják. A világ legnagyobb tonhal fogyasztó országában harcuk igencsak nehéznek ígérkezik.
| Tweet |
A magyar változat
szerkesztőségének
e-mail címe:
info@magyardiplo.hu
A rendszer használata közben bizonyos esetekben Önnel kapcsolatos adatokat kezelünk és adatokat (cookie -kat) tárolunk az Ön gépén. Erreől itt olvashat részletesebben. A vonatkozó rendelkezések értemében (lásd itt) mindehez az Ön hozzájárulása szükséges. Hozzájárulok
