hu | fr | en | +
Accéder au menu

Európai lábtörlők

JPEG - 292.8 kio

Donald Trump hajthatatlannak bizonyult a három európai vezetővel – Emmanuel Macronnal, Angela Merkellel és Boris Johnsonnal – szemben, akiknek se legmélyebb hódolata, se könyörgésük nem ért célba: az Amerika Egyesült Államok elnökének válasza maga volt a teljes megalázás.

Kereskedelmi és pénzügy megtorlással fenyegette meg őket, ha nem hajlandók felrúgni a három évvel ezelőtt általuk aláírt megállapodást Iránnal. Az USA radikálisan megváltoztatta az álláspontját, és szövetségeseinek nem maradt más választása, mint felsorakozni mögé. Szemében Párizs, London és Berlin nem sokat nyom a latba, mindenesetre kevesebbet, mint Rijád vagy Tel-Aviv.

„Egy férfi, aki saját magát sem becsüli, mindig felkelti a vágyat, hogy még üssünk egyet rajta, és ezzel darabokra zúzzuk a kevés megmaradt méltóságát” – írta Jean-Paul Sartre A szabadság útjaiban (1) . Megfigyelése érvényes az államokra is. Például az Európai Unió tagállamaira. Emmanuelle Macron fennhangon hirdeti, hogy nem hajlandó tárgyalni, ha pisztolyt tartanak a homlokához, Angela Merkel azon sajnálkozik, hogy Washington „még ront” a Közel-Keleti helyzeten. De se az egyik, se a másik sem kész siránkozáson kívül más választ adni. És az európai nagyvállalatok megértették, kinek kell engedelmeskedniük, amikor az e-mail levelezésük is amerikai, mindent látó szerveren megy keresztül, és az Iránnal dollárban rendezett ügyletek elképesztő büntetéseket vonnak magukkal.

Ahogy Donald Trump meghirdette diktátumát, a Totál – régi nevén Francia Olajipari Vállalat (2) – azonnal leállította a beruházási projektjeit az Iráni Iszlám Köztársaságban. Pedig Macron elnök, abban az időpontban még próbálta megőrizni a szerződést Teheránnal. De ezt így pontosította: „Egyértelműen megmondom: nem fogunk szankciókat vagy ellenszankciókat bevezetni az amerikai vállalatok ellen. (…) És nem fogjuk kényszeríteni a (francia) vállalatokat, hogy bennmaradjanak (Iránban); ez az üzleti élet realitása. A Francia Köztársaság elnöke nem a Total elnök-vezérigazgatója (3) .” Aki ebből következően a Fehér Ház parancsainak engedelmeskedik.

Állandó imamalmaink ebből az esetből azt a következtetést vonták le, hogy az Európai Uniót kell alapvetően megváltoztatni (4) . De minél több tagállammal bővül az Unió, és minél inkább intézményesedik, annál kevésbé képes ellenállni az amerikai felszólításoknak. 1980-ban, az Európai Gazdasági Közösség kilenc tagállama állást foglalt a Közel-Kelet ügyében, elismerve a palesztin nép nemzeti törekvéseinek jogosságát; ezzel szemben idén május tizennegyedikén négy tagország (Ausztria, a Cseh Köztársaság, Magyarország és Románia) képviselőket küldött az Jeruzsálemben felavatott amerikai nagykövetség megnyitójára, miközben az izraeli katonaság tízesével végezte ki a gázai civil lakosságot. Sőt – ha lehet ezt mondani –, a jelenlegi huszonnyolc tagállamból tizenegy csapatai az amerikaiakkal együtt részt vettek Irak lerohanásában.

Az Európai Unió egyre keményebb konvergenciafeltételeket léptet életbe. Egyet mindig elfelejt, most azonban Donald Trump felhívta rá a figyelmünket: a tagállamoknak meg kell őrizniük függetlenségüket és szuverenitásukat.

Serge Halimi

Morva Judit

(1Les Chemins de la liberté – magyarul nem jelent meg – a szerk megj.

(2Compagnie française des pétroles – a szerk megj.

(3Sajtókonferencia, Szófia, 2018. május 17. 

(4Igazi hittétel, amelyet a France Inter rádió kommentátora, Bernard Guetta, már húsz éve minden reggel elismétel, függetlenül a reggeli krónika eredeti témájától.

Megosztás