2018. március 15-én, a nemzeti ünnep alkalmával, Orbán Viktor több tízezer híve előtt a „globalista erőket” ostorozza.
A magyar miniszterelnök Nyugat-Európa felszámolását jövendöli, és a fiatal kivándorlókhoz szól, hiszen nekik kell megvédeniük a migrációs hullám miatt veszélybe került hazát: „Van tehát jogunk a létezésre. […] Ha átszakad a gát, akkor beözönlik az áradat, és a kulturális megszállás visszafordíthatatlanná válik.”
Történelmi háttér
Az 1848-as forradalom ünneplése minden évben egy csúcsra járatott eseménye az ország politikai életének. Idén, az április 8-i parlamenti választások előtt három héttel, a kormányfő stílusa meglepően radikális volt. Ugyanakkor illeszkedett egy régi rögeszméhez: a félelemhez, hogy megszűnik a nemzet. Az 1920-as trianoni szerződés és a Magyar Királyság (1) feldarabolás óta a jobboldal erős retorikai fogásokat alkalmaz a „magyarság” köré, amely viharos történelme és nyelvi-kulturális elszigetelődése miatt sebezhető az egész Kárpát-medencében (2) .
Már hosszú ideje kialakult a demográfiai érvekkel dolgozó nacionalizmus, amely három téma köré épült ki. Első a „nemzetegyesítés”, amely átnyúlik azokon a határokon, amelyet az első világháború után a nemzetre kényszerítettek. Második a hagyományos családmodell felértékelése, amely képes lenne a már hosszú ideje csökkenő termékenység megállítására. Harmadik egy paranoiás hozzáállás „másokhoz”, függetlenül attól, hogy ezek a „mások” egy határokon belül élő kisebbség (romák, zsidók) vagy, újabban, az Európán kívülről érkező migránsok.
A két háború közötti korszak az irredentizmus megerősödése jegyében telt el, ami Horthy Miklós kormányzót a náci Németország karjaiba vezette. A kommunista időszakra jellemző kikényszerített felejtés szinte azonnal eltűnik a rendszer bukása után, és a magyarság kérdése újra felbukkan. A konzervatív Antall József, kijelenti „lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretnék lenni”, miközben az ország lakossága csak 10 millió. A határokon kívül élő, magyarul értő 5 millió embernek címzett erős üzenetet a Fidesz, az először 1998-ban hatalomra került – akkor liberális-konzervatív párt – még felerősítette. Vezetője, Orbán Viktor a Szerbiában élő magyarok védelmezőjeként lép fel az 1999-es koszovói konfliktus idején. Később elveszti a választásokat, és újra ellenzékbe kerül, és már ellenzékből támogatja 2004-ben, hogy a Romániában, Szlovákiában, Szerbiában, Ukrajnában, Ausztriában és Szlovéniában élők és magyarul beszélők megkaphassák a magyar állampolgárságot. A Magyarok Világszövetsége által azonban az akkor kormányon levő szocialista-liberális többségre kényszerített népszavazás az alacsony részvételi arány miatt érvénytelen maradt.
Fidesz-kormányzás
Nyolc év szocialista-liberális kormányzás után, 2010 májusában Orbán Viktor visszatér a hatalomba, és döntő változásokat hoz magával. Ahogy elfoglalja a posztját, megszavaztat a kétharmados többségű parlamenttel egy egyszerűsített honosítási eljárást a külföldön élő magyarok részére. Azonnal sikeres lesz Romániában és Szerbiában (mind a két ország szintén lehetővé teszi a saját külföldön élő kisebbségeiknek, hogy útlevelet kapjanak az anyaországtól), valamint Ukrajnában. Hét év alatt Magyarország több mint egymillió személyt honosít. A Fidesz számára az intézkedés kétszeresen is előnyös: a kimutatásokban nő a magyar eredetűek száma, ugyanakkor az újonnan honosítottak erős választói bázist jelentenek a Fidesznek (3) . Idén, az április 8-i törvényhozói választásokkor 378 ezer külföldön élő magyar volt feliratkozva és tudott szavazni az országos listára. (A kizárólag az országban élők kaptak viszont egy második szavazólapot a választókerületi, területi szavazáshoz.) Közülük végül is 225 ezren vettek részt a szavazáson, és 96%-uk a Fideszre szavazott.
A honosítási politikának viszont nincs hatása a csökkenő demográfiai adatokra, amelyek hosszú távú tendenciát jelenítenek meg. A csúcspontot Magyarország 10,7 milliós lakossággal 1980-ban érte el, azóta lakossága megállás nélkül csökken, és 2017-ben már csak 9,8 millió volt. Az ENSZ medián típusú előrejelzése szerint 2060-ban már 8 millió alá kerül majd (4) .
Népesség és család
2010 szeptemberében, négy hónappal azután, hogy hatalomra jutott a Fidesz, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete egy népességszámláló kijelzőt állított fel Budapest egyik központi utcáján, amely egy óriás számlálón mutatta, ahogyan az ország lakossága a szimbolikus 10 milliós határ alá csökken.
A 2010-es választásokon a Fidesz központi helyre emelte a családtémát: „Magyarország és Európa szellemi és mentális egészsége múlik azon, hogyan állítjuk helyre, illetve őrizzük meg egészségesnek a családokat itthon és a közös Európában egyaránt. […] Túl kell lépni tehát azon a szűk látókörű szemléleten, amely kizárólag a magánszférába tereli a családok és ezen belül a gyermekvállalás ügyét[v]”, amint azt a Nemzeti Együttműködési Programban megfogalmazták. Különböző intézkedéseket terveztek – bevezetésre nem kerültek –, hogy serkentsék a születések számát: kedvezményes diákhitelt, illetve hitel-visszatérítést nyújtottak volna, hogy támogassák a tanulmányok idején a szülést, nyugdíjkedvezményt a gyerekek száma arányában, illetve kiterjedtebb szavazójogot adtak volna a nagycsaládosoknak. Végül a kormány a hagyományosabb és a francia modellt figyelembe vevő családtámogatási rendszer mellett döntött, adó-visszatérítéssel és egy sor rendelkezéssel, amelyek célja a családi és a szakmai élet összehangolása. A legismertebb intézkedés: 10 millió forintos tőkejuttatás egy új otthon megvételére a háromgyerekes vagy a három gyereket az elkövetkező tíz évben előzetesen bevállaló pároknak.
A női teljes termékenységi ráta már az 1990-as évek elején kettő alá csökkent. Az 1990-es évek gazdasági és társadalmi válságának csúcspontján – amikor felszámoltak 1,5 millió munkahelyet – és a 2000-es években 1,3 gyermek alá esett, majd kicsit növekedett, és az utóbbi néhány évben az 1,5-ös szinten állapodott meg. „Ez részben Orbán üzenetének a következménye: »Szülessenek gyerekek«. Tudjuk, hogy ez ügyben az üzenetek számítanak” elemzi Melegh Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem szociológusa. „Ez főleg a sokkal jobb állapotban lévő munkaerőpiac hatása: ma 4,5 millió munkahely van, a 2010-es 3,8-el szemben.” De ez sem képes megállítani a csökkenést: a születések száma továbbra is alacsonyabb a halálozások számánál, főleg mert kevés szülőkorban lévő nő van.
Migráció
A migráció kérdése a közbeszédben először a 2000-es évek elején bukkant fel, akkor az „anyaország” és a „határon kívüli” magyarok közötti kapcsolatokat akarták szorosabbra fogni. Hogy szembeszálljanak a 2004-es népszavazással, amely a magyar ajkúaknak adott volna magyar állampolgárságot, a szocialisták-liberálisok a külföldről érkező munkavállalók inváziójával riogattak. De a földindulást 2015-ben a félmillió Magyarországon keresztül Németországba tartó migráns váltotta ki. Orbán Viktor népszerűsége az év kezdetén még hanyatlóban volt, ezért döntött úgy, hogy kihasználja a kínálkozó lehetőséget és a menekülteket mint nemzeti veszélyt mutatja be. Nem volt lehetetlen feladat egy olyan Magyarország-helyzetre utalni, amelyben a nemzet egymaga küzd a túlélésért, hiszen a témának komoly történelmi előzményei vannak, az elhintett mag megdolgozott talajba hullott, a nemzet történetének elmesélésekor a legfontosabb fejezetekként az egymást követő megszállásokat szokás felemlíteni: tatárok, törökök és szovjetek (6) .
„Az a világ, ami több ezer éven keresztül létezett, egy bizonyos fajta tradicionális értékrend alapján, ez a világ, ez felbomlóban van [...] Ez azzal fog járni, hogy előbb vagy utóbb ide beözönlenek” jelentette ki a Parlament elnöke, Kövér László, és ezzel megerősítette a magyar jobboldal nacionalista irányát (7) . Miközben követendő mintává vált az európai szélsőjobb jelentős részének, akik melegen köszöntötték újraválasztása alkalmából, Orbán Viktor befogadta a francia identitáselméletek és Renaud Camus nyomán a „Nagy Felcserélés” féle retorikát (8) .
Kivándorlás
Közbeszédtémaként a „Nagy Felcserélés” épp akkor jelent meg, a 2010-es évek elején, amikor Magyarországnak új jelenséggel kellett szembe néznie: tömegessé vált a kivándorlás Nyugatra. Az Eurostat szerint idén január elsején 460 ezer magyar állampolgár élt letelepedve az Európa Unió másik országában – és még ez az adat is erősen alulértékelt, hiszen csak azokat veszi számba, akik regisztráltak a befogadó országban. Jelentős probléma ez a hatalmon lévő jobboldalnak, részben az ezáltal hiányzó munkaerő miatt, részben szimbolikus a jelentősége az „agyelszívás” miatt. A helyzet iróniája, hogy a Fidesz által jobbról előzött szélsőjobboldali párt, a Jobbik ma azt válaszolja: nem az a kérdés, hogy Magyarország a bevándorló migránsok országa lesz-e, hanem hogy továbbra is a kivándorlók ország marad-e. Három nappal az áprilisi parlamenti választásokon elért győzelme után Orbán Viktor a demográfiai csökkenés elleni fellépést mutatta be, mint az elkövetkező négyéves megbízatásának fontos feladatát.
(1) Lásd a Le Monde diplomatique, 2016. novemberi számában megjelent történelmi térképeket: http://www.magyardiplo.hu/archivum/2016/216-2016-november/2268-fekete-duna-keringo
(2) Anne-Marie Losonczy és András Zempléni: Anthropologie de la “patrie”: le patriotisme hongrois [A „haza” antropológiája: a magyar hazafiság], Terrain, n° 17, Párizs, 1991. október.
(3) Léotard Corentin: La Hongrie a naturalisé un million de personnes en sept ans! [Magyarország egymillió személyt honosított hét év alatt!], Le Courrier d’Europe centrale, 2017. december 18.
(4) Eurostat, KSH és Kirchberg (Luxembourg) adatok, 2017.
(5) Országgyűlési Hivatal, Budapest, 2010. május 22. http://www.parlament.hu/irom39/00047/00047.pdf
(6) Catherine Horel: L’histoire en Hongrie aujourd’hui à travers l’interprétation du régime Horthy [A történelem Magyarországon ma, a Horthy rendszer értelmezése tükrében], Histoire@Politique, n° 31, Párizs, 2017. január-április.
(7) Rádiós beszélgetés InfoRádió, 2015. december 15.
(8) Ludovic Lepeltier-Kutasi: Viktor Orbán et l’obsession du “grand remplacement” [Orbán Viktor és a „Nagy Felcserélés”-mánia], Le Courrier d’Europe centrale, 2016. július 29. illetve vö.
http://mandiner.hu/cikk/20180207_renaud_camus_a_nagy_felcserelesrol
