hu | fr | en | +
Accéder au menu

A Szabad Európa Rádió profilt váltott

JPEG - 54.9 kio

A cikk eredetileg 1972 májusában jelent meg, elérhető a Le Monde diplomatique internetes archívumában.

1950-ben két amerikai rádióállomás rendezkedik be Münchenben, a szocialista tábor lakóinak sugároznak. Húsz évvel később megérződik az enyhülés hatása a műsorokban: a korábbi karikaturisztikusan ellenséges propaganda helyét a „konstruktív kritika” veszi át. A kelet-európai vezetőket távolról sem nyugtatta meg a szerkesztőségi politika eme változása.

Az új munkatársak a háború után érkezetteknél fiatalabbak voltak, és politikailag inkább balra húztak

A Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió a nyugati propaganda legfőbb pszichológiai fegyvere maradt a kelet–nyugati enyhülés időszakában is. Általános az a vélemény, hogy ez a két Münchenben telepített amerikai adó (1) a szocialista országokba irányuló nyugati rádiósugárzások között messze a leghallgatottabb volt. Az adások mennyisége is imponáló. Napi 20 órát sugároztak Csehszlovákiába, 19-et Lengyelországba, Magyarországra stb. A két rádió megbirkózik a zavarással, amellyel az egyes célországok nehezítették a vételt. A rendszeres zavarás fokozatosan maradt el az 1960-as évek közepére.

1950-es létrehozatala óta, a sztálinizmus és a maccarthyzmus idején, legtöbbet a Szabad Európa Rádióról beszéltek. Az 1956 októberi magyar események idején játszott kétes szerepe ráirányította a figyelmet az adó tevékenységére. Felrótták neki, hogy azzal kecsegtetett, hogy a nyugatiak katonai segítséget fognak nyújtani a budapesti felkelőknek. Az adónak ezekben a hetekben viselt pontos felelősségét nem állapították meg, de a nem csupán keleten vádolt igazgatóság azóta sem merte teljes terjedelmében közzé tenni a sugárzott anyagok szövegét.

Stílusváltás

Néhány hónappal az események után új csapat állt a régi helyébe. Ezzel megváltozott az adó általános politikai irányultsága, és nem csupán a Magyarországra sugárzott anyagok tartalma. A korábban többségében nyugatra emigrált munkatársakból álló csapat fokozatosan átalakult. Az új munkatársak fiatalabbak voltak, és politikailag inkább balra húztak.

A kommunista vádaskodás ellenére Münchenben nem használták többé a hidegháborús nyelvezetet. A kommentátorok immár nem a keleti országok felszabadításáról beszéltek, nem bírálták az ottani rendszert, hanem annak javításáról értekeztek. „Alkotó bírálatot” gyakoroltak, és a nemzetközi kommunista mozgalmon belüli pluralizmus híveiként állították be magukat. De éppen ez a cizelláltabb viselkedés nyugtalanította, nem ok nélkül, a kelet-európai vezetőket, minthogy ez a nyelvezet sokkal inkább zavaró volt, mint az 1950-es évek nyíltan kommunistaellenes propagandaszövegei. Ebből táplálkoztak azok a nem csupán diplomáciai erőfeszítések, amelyek a SZER megszűnését szorgalmazták.

Ma [1972-ben] a Szabad Európa Rádió afféle „kiegészítő rádióadó”. Egész nap olyan információkat és kommentárokat sugároz több millió hallgatónak, amelyek nyilvánvalóan hozzáférhetetlenek a célország hangos vagy írott sajtójában. A Szabad Európa Rádió programja nagy rugalmasságot mutatott, igazodott a sugárzási idősávok és az aktualitás követelményéhez. Dinamizmusa hatására a helyi rádiók is kénytelenek voltak modernizálni stílusukat, olykor még le is másolták a müncheni adó egy-egy népszerű műsorát. A kelet-európai csatornákon egyre több disc-jockey tűnt fel, a magyar és a lengyel rádiók hírműsorainak érezhető javulása nagy részben a Szabad Európa Rádió által a magyar és lengyel hallgatókra gyakorolt pszichológiai hatásnak tudható be.

A Szabad Európa Rádió nem hasonlítható egyetlen más adóhoz sem. A Szabad Európa Rádió Münchenben és mintegy tíz más fővárosban kihelyezett irodájában dolgozó újságírói nyugati kollégáikhoz hasonlítva határozottan kedvezőtlenebb helyzetben voltak. Keleten CIA-ügynöknek tekintették őket, támadták az újságokban, de olykor közvetlen fenyegetésnek is ki voltak téve (több őket érintő bűnügyi eseményről adtak hírt az újságok 1951 óta).

Adatbázis

A müncheni központban szakértők összegzik és elemzik mindazt, amit a keleti országokban vagy a kommunista országokról mondtak vagy írtak. Gyakorlatilag a szocialista országok minden rádióadását – mind az országos, mind a vidéki csatornákon – folyamatosan követik és rögzítik, közel ezer napi- és hetilapot, illetve folyóiratot, információs anyagot elemeznek gondosan. A rögzített anyagok és a kiadványok szisztematikus elemzésének mintegy húsz éve naprakész adatbázist kínál mindazokról a személyekről, akiknek a neve megjelent egy kiadványban, vagy elhangzott egy műsorban. Ehhez hozzáadandó azon kelet-európai személyek neve, akik hivatalos célból vagy turistaként nyugatra utaznak. A SZER munkatársainak ez utóbbi, újságíráson kívüli tevékenysége alapján mondják azt ellenségeik, hogy valójában a CIA-dossziét gazdagítják.

Létezik Münchenben egy kutató és elemző központ, ahol mintegy száz szakember tanulmányozza a keleti országokban és a nemzetközi kommunista mozgalomban lezajló eseményeket. Többen közülük olyan nyugati egyetemi oktatók, akik a Szabad Európa Rádió révén jutnak olyan kutatási lehetőséghez, amelyet saját hazájukban nem tudnak folytatni. Az összefoglalókat és az információs anyagokat angol nyelven terjesztik. Ezek az anyagok nyugaton névleges összegért, gyakorlatilag a postaköltség áráért hozzáférhetőek mindazok számára, akik érdeklődnek a kommunista világ és problémái iránt, a szövegek hetente eljutnak a nyugati intézetekbe, diplomáciai és újságírói körökbe. Még ha olykor vitatható következtetéseket tartalmaznak is ezek az anyagok, dokumentumértékük kétségtelen, mint ahogy a keleti rádió és írott sajtó anyagainak annotált fordításai is. A kutató és elemző részleg munkája megérdemelt elismerést nyert. Mindazonáltal tevékenységének még csak egy részét ismerjük...

Thomas Schreiber

A szerző Thomas Schreiber újságíró (1929-2015).
Völgyes Gyöngyvér

(1A szerkesztőség megjegyzése: Annak idején a két rádió Nyugat-Németországból sugárzott. A Szabad Európa Rádió a kelet-európai lakossághoz szólt öt nyelven, a Szabadság Rádió a Szovjetunió népeinek szánta adásait. 1976-ban egyesültek Radio Free Europe/Radio Liberty (REFERY) néven. A rádió 1995-ben Prágába költözött, és ma húsz országba, huszonöt nyelven sugároz.

Megosztás