Alicia Elvira Corredera Morales kubai nagykövet fogadta munkatársunkat és tájékoztatást adott országa helyzetéről. Elmondta, hogy az ENSZ a közeljövőben ismét tárgyalja a szigetország ellen 57 éve tartó amerikai pénzügyi és gazdasági blokád megszüntetését követelő kubai határozati javaslatot. Más országokkal folytatott gazdasági kapcsolatokat is súlyosan érintő blokád mostanáig mintegy 933 milliárd dollár értékű kárt okozott Kubának. 2017 április és 2018 március között a diszkriminációs intézkedések által okozott veszteség meghaladta a 4,3 milliárd dollárt. A Nagykövet szerint, az amerikai embargó az ország fejlődésének a legnagyobb akadálya.
A blokád ellenére, Barak Obama elnöksége alatt javultak a kapcsolatok és több fontos kérdésben kétoldalú megállapodásokat (postai szolgáltatások, meteorológiai információk, környezetvédelem stb.) kötöttek. Obama látogatást is tett Kubában. Donald Trump tevékenysége azonban visszalépést jelent. Washington nehezítette az amerikai vállalatok kubai tevékenységét és korlátozta az állampolgárok kölcsönös utazásait. A Trump adminisztráció nincs tekintettel az USA-ban élő kubaiak többségének a véleményére sem, akik a szigetországban élő családtagjaik miatt a kapcsolatok javítását követelik.
Az amerikai politika nemzetközi elszigeteltségét jelezte, hogy a tavalyi ENSZ szavazáson 193 tagállam közül 191 az embargó megszüntetését támogatta és csak az USA, valamint Izrael küldöttei szavaztak ellene.
Az új alkotmányra vonatkozó kérdésre, Alicia Elvira Corredera Morales nagykövet kijelentette, hogy jelenleg a Népi Hatalom Országos Gyűlése, a parlament július 21-23 között tartott ülésszakán elfogadott tervezet országos megvitatása zajlik, ami október 31-ig tart. A külföldön élő kubaiak első ízben vehetnek részt a konzultáción. A vita összesítése után, a parlament decemberben fogadja el a végleges változatot, amit 2019 februárjában népszavazás erősíthet meg. A szocialista irányú fejlődés és a Kubai Kommunista Párt vezető szerepének hangsúlyozása mellett, a változások erősítik a rendszer demokratikus vonásait. Meghatározó marad a tervgazdálkodás és az állami szektor elsődlegessége.
Az alkotmánytervezet fontos része a közigazgatási rendszer átalakítása. A reform célja a regionális vezetés önállóságának a növelése és a döntési hatáskörök jelentős részének alsóbb szintre helyezésével a bürokrácia csökkentése. A tartományok élére a parlament által megválasztott kormányzók kerülnek, akik a regionális kormányt irányítják. A tartományi tanács tagjait a helyi lakosság választja meg.
A javaslat tartalmazza a miniszterelnöki tisztség bevezetését, ami az államfői feladatok megosztását jelenti és erősíti a kollektív vezetést. Az alkotmány szerint, szavazati jog a 16 éves koruk betöltésétől jár az állampolgárok számára. Államfőnek csak 35 évnél idősebb és 60 évesnél fiatalabb személy választható. A korábbi gyakorlattal való szakítást jelenti, hogy a vezető tisztségviselők legfeljebb két ötéves ciklust tölthetnek be, ami a vezetés fiatalítását gyorsítja.
A változásokat jelzi, hogy az 58 éves, eredetileg elektronikus mérnöki végzettségű Miguel Diaz-Canelt, a parlament 2018 április 19-én államfővé választotta. Az új elnök a politikai létra minden fokát végigjárta és fokozatosan készült fel az egyre bonyolultabb feladatok ellátására. Diaz-Canel politikai tevékenységét az ifjúsági mozgalomban kezdte, majd regionális pártbizottságok élén állt. 2009-ben felsőoktatási miniszterré választották. 2012-ben miniszterelnök-helyettes, egy évvel később az ország első alelnöke, Raúl Castro államfő helyettese lett. A Nagykövet szerint, a generációváltás folyamatosan és körültekintő előkészítéssel történik. A Kubai Kommunista Párt 2021-ben esedékes kongresszusáig Raúl Castro marad a párt főtitkára és az ország első számú vezetője.
Miguel-Diaz Canel a közelmúltban résztvett és felszólalt az ENSZ közgyűlés New Yorkban tartott ülésszakán. Beszédében kijelentette, hogy a „kubai forradalom erős és folytatódik.” Hangsúlyozta, hogy a kölcsönös tisztelet alapján civilizált kapcsolatokat szeretnének az USA-val kialakítani. „Kuba azonban nem tesz engedményeket a szuverénitás és a nemzet függetlenség kárára.” Az államfő szerint, „az Egyesült Államok az emberi jogok kérdésében diszkriminál és kétféle mércét használ.” Bírálta Donald Trump elnököt, mert ellenséges politikát folytat Kubával szemben és a jelenlegi rendszert meg akarja változtatni.
A beszélgetés során szóba kerültek a kubai-magyar kapcsolatok is. A Nagykövet hangsúlyozta, hogy a korábbi hűvös viszony után, Szíjjártó Péter külügyminiszter múlt évben történt havannai látogatása óta a kapcsolatok ismét fejlődnek. Az aláírt megállapodások (oktatási, kulturális és gazdasági) végrehajtása folyamatban van. Szeptember végén látogatást tett Budapesten Martha del Carmen Mesa Valenciano asszony a felsőoktatási miniszter első helyettese, az Államtanács tagja, aki tárgyalásokat folytatott magyar partnereivel. Várható, hogy jövőre kubai ösztöndíjasok érkeznek Magyarországra. A kulturális együttműködés jelentős része azonban magáncsatornákon folyik. A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését segítő Üzleti Tanács következő ülése október 26-án lesz Havannában. A kubai idegenforgalmi szervezetek résztvettek a márciusi Utazás kiállításon. 2017-ben mintegy ötezer magyar turista látogatott Kubába, de a forgalom növeléséhez több erőfeszítés szükséges.
Alicia Elvira Corredera Morales nagykövet szerint, „a kétoldalú kapcsolatok kis lépésekben, de minden területen előrehaladnak”.
