Ázsiában kiderült az ég
- Részletek
- Kategória: 2018. november
- Írta: Serge Halimi
- Találatok: 3598
Létezik egy ország, ahol – épp az ellentéteként annak, ami Brazíliában történik – a korábbi konzervatív államelnökök ügyeit vizsgálja a bíróság, és sikkasztásért ítéli őket börtönbüntetésre. Ahol a jobboldal, a szélsőjobb és a különböző fundamentalista protestáns egyházak úgy érzik, Donald Trump cserbenhagyta őket. Ahol messze nem kérdőjeleznek meg egy nukleáris lefegyverzési szerződést – mint Irán esetében, vagy a középtávú rakétaprogram-megállapodást, mint Oroszországéban –, hanem ahol az amerikai elnök, úgy tűnik, meg szeretné oldani az elődjei – köztük a Nobel-békedíjas Obama elnök – által meg nem oldott konfliktust.
Nem az minden részvényes álma, hogy úgy adjon el szolgáltatást, hogy ne kelljen a „munka költségét” megfizetnie? Ez az álom valósággá vált bizonyos befektetési alapok esetében, amelyek a pénzüket olyan francia magániskolákba fektetik, amelyek oktatóit egyébként továbbra is az állam fizeti. És ez csak az egyik eleme a magániskolák növekvő vonzerejének.
A szeptember 9-i svédországi általános választások kampánya idején a jobboldal idegengyűlölő retorikája elfedte a közszolgáltatások jövőjéről szóló vitát. A négy évig kisebbségben kormányzó szociáldemokratáknak még az sem sikerült, hogy korlátozzák az egészségügybe vagy az oktatásba befektető magánvállalatok nyereségét, annak ellenére, hogy a szolgáltatás minősége illetve a tanulók eredményei romlanak.
Donald Trump szereti a nagyvárosoktól messzire lakó, szegény, gyakran a mezőgazdaságból élő Államok vidéki „elfelejtett amerikaiak” – akik közül sokan szavaztak rá – védelmezőjeként feltüntetni magát. Hát épp innét indult el egy társadalmi mozgalom, amely megkérdőjelezi a közszolgáltatások felszámolásának republikánus politikáját. Ebben az ütközetben a tanárok kulcsszerepet játszanak.
Jugoszlávia szétesése elfelejteti velünk, mennyire fontos szerepet töltött be Jugoszlávia a nemzetközi kapcsolatokban. Azokban az években, amikor a nemzeti felszabadító harcok folytak, sok ország, különösen Afrikában, számíthatott Jugoszlávia támogatására. Akkoriban a Szovjetunió óvatosabb volt, arra vigyázott, hogy fenntartsa a kapcsolatait az USA-val és a volt gyarmati nagyhatalmakkal.
