Mosolyogva, férfiúi büszkesége teljében, úgy ötven fényképésztől és operatőrtől körülvéve Jim Acosta, a CNN (Cable News Network) sztárújságírója, november 17-én dicsőségesen térhetett vissza a Fehér Házba.
Bár a britek kilépése az Európai Unióból még nem lefutott ügy, a londoni parlamenti szavazásnál és azt követően még várhatók meglepetések, az Egyesült Királyság nagy valószínűséggel jövő márciusban távozik az EU-ból.
Harcban az importálás ellen, Donald Trump azzal fenyeget, hogy minden kínai termékre magas vámot vet ki. Az amerikai elnök az Európai Unióval remél közös frontot kialakítani Peking ellen. Kína viszont próbálja kiszabadítani gazdaságát a nyugati függésből, ezért felgyorsította a modernizálást, és új piacokat keres, például a „selyemút” projekttel.
December 1-jén, szombaton reggel 10 és este 9 óra között 10 000 gránátot – óránként 900-at, percenként 15-öt, 4 másodpercenként egyet – lőttek ki Párizsban a rossz Sárga mellényesekre.
Mert persze vannak jó és vannak rossz Sárga mellényesek. A rosszakat úgy hívjuk: vandálok.
100 éves évfordulója van ma a 8 órás munkanap bevezetésének – amelyet a világon elsőként a szovjet Munkatörvénykönyvben hirdettek ki.
Mennyi munkáskönny és -vér kellett ennek eléréséhez…
| A szolidaritás szemben áll a liberális hatalommal, hiszen megakadályozza, hogy a tisztán érdekalapú logika érvényesüljön. |
Noha a szolidaritás fogalmát a szociológia és a politika gazdagította leginkább, a fogalom jogi eredetű, és a XIX. század végén nyerte el új tartalmát: egy olyan közösségi szerveződés, amelyben a tagok objektív felelősséget vállalnak – bármilyen hibától, tévedéstől vagy mulasztástól függetlenül – az iparosodás és a gépesítés korának kockázataival szemben. Így szerveződtek meg a szolidaritási rendszerek, amelyeket Jean-Jacques Dupeyroux úgy írt le, mint egy nagy „közös edényt… amelybe mindenki annyit tesz bele, amennyit tud, és annyit vesz ki, amennyire szüksége van”[1]. A szolidaritás jóban és rosszban ellenáll a piac hatalmának, minthogy nem hagyja, hogy a tisztán érdekalapú logika érvényesüljön. Ha jogerőre emelkedik, azzal az élet minden területén határok közé szorul vissza a gazdasági verseny.
Manapság csak a tőkés nyereséget növelő tevékenységet tekintik munkának és minősítik értékteremtőnek. Ami ezen a kereten kívül esik, azt improduktívnak nevezik. Pedig ha valamely tevékenységnek a részvényesek számára nincs is értéke, attól még értékes lehet a társadalom számára. Az érték megítélésének ez az eltérő koncepciója hozta létre – forradalmian és merészen – a társadalombiztosítás általános rendszerét.
A mozgalmas hazai és európai fejlemények mellett, a Dél-Amerikában zajló események háttérbe szorulnak. A média érdeklődését legfeljebb a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro Brazília elnökévé történt megválasztása keltette fel, de csak kevesen figyeltek fel a tizenhat millió lakosú Ecuadorban zajló változásokra.
Arlie Hochschild nő és baloldali, szociológus, a kaliforniai Berkeley-i egyetem emeritus professzora. Két éve megjelent tanulmányát egy látszatra „zavaros” politikai helyzetről sokat idézik a mai napig. Louisianában, az Egyesült Államok nagyon szegény, déli államában – ahol ráadásul a tengerpart a kiömlött olajtól szennyezett – a lakosság többsége olyan jelöltekre szavaz, akik kikelnek a szociális támogatások és a környezetvédelmi szabályok ellen. Az ellentmondásos helyzetről szóló munkája épp azelőtt jelent meg, hogy Donald Trump könnyedén és nagy többséggel megnyerte a választásokat. Cikkünk szerzője saját tanulmányából - Strangers in Their Own Land :Anger and Mourning on the American Right, The New Press, 2016. - készített rövid adaptációt.
A forradalom 60. évfordulójára emlékeztek Kubában. 1959. január elsején a felkelők Fidel Castro vezetésével bevonultak az ország második városába, Santiago de Cubába. A „szakállasok” január 8-án elérték Havannát, és megbuktatták Fulgencio Batista elnök korrupt rendszerét. A merényletek, a fenyegetések és az amerikai blokád ellenére az ország megvédte szuverenitását.
| Tweet |
A magyar változat
szerkesztőségének
e-mail címe:
info@magyardiplo.hu
A rendszer használata közben bizonyos esetekben Önnel kapcsolatos adatokat kezelünk és adatokat (cookie -kat) tárolunk az Ön gépén. Erreől itt olvashat részletesebben. A vonatkozó rendelkezések értemében (lásd itt) mindehez az Ön hozzájárulása szükséges. Hozzájárulok
