hu | fr | en | +
Accéder au menu

Szakszervezeti összefogás Orbán Viktor ellen

Magyarországon az idén január elsejével életbe lépett munkaidőt szabályozó „túlóratövény” korábban sosem látott méretű tiltakozó mozgalmat hozott létre, és felébresztette a szakszervezeteket is.

A szakszervezeteket sokáig azonosították az 1989 előtti egypártrendszerrel, a szervezettség alacsony alig 9%-os volt, most azonban a munkások szervezetei visszatértek a politikai porondra. Az új, fiatal vezetők képesek voltak több ezer embert kivinni a budapesti utcákra Orbán Viktor miniszterelnök erőszakos hatalomgyakorlása és „rabszolgatörvénye” ellen.

Az új törvény lehetővé teszi, hogy a munkáltató megkövetelje az alkalmazottaitól, akiknek a heti munkaideje egyébként is negyvenórás, hogy évi négyszáz óra túlórát teljesítsenek – korábban ez évi kétszázötven óra volt, az 1990-es évek elején pedig száznegyven. Ráadásul ezeket a túlórákat az egyéves időszak helyett hároméves elszámolási keretben lehet nyilvántartani, és csak a végén kell kifizetnie a munkáltatónak. A legnagyobb szakszervezeti szövetség, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Maszsz elítélte az új rendszabályt, amely „a munkakörülmények drasztikus romlásához vezet és a munkások súlyos kizsákmányolásához”. A Fidesz (Magyar Polgári Szövetség) 2010-es hatalomra kerülése óta korábban sosem tapasztalt helyzet alakult ki, több tucat vidéki városban több százan tartottak gyűléseket, mindig ugyanazzal a jelszóval „Nem leszünk rabszolgák!”

Mert miközben azt hirdeti magáról, hogy megvédi a népet a „neoliberalizmustól”, és célkeresztbe állítja az Európai Uniót, a Valutaalapot (IMF) és a Világbankot, Orbán Viktor a hatalomra kerülése után azonnal újraírta a munkatörvénykönyvet annak érdekében, hogy leépítse az alkalmazottak jogait, és meggyengítse a szakszervezeteiket. Az „idióta adminisztratív túlszabályozás” ellen és a volt francia államelnök, Nicolas Sarkozy megfogalmazásának mintájára azt hirdeti, hogy azok érdekében lép fel, „akik többet akarnak dolgozni és többet akarnak keresni”. Egyébként december 15-én, három nappal a törvény elfogadása előtt, Nicolas Sarkozyt fogadta a magyar államelnök, de a találkozó témáját nem hozták nyilvánosságra.

Az új törvény a Fidesz válasza arra a krónikus munkaerőhiányra, amely Magyarországon és egyébként a környező országokban is kialakult. Demográfusok becslése szerint több mint 600 000 személy (a lakosság 9,8 millió) hagyta el az országot a 2010-es évek óta. Ebből 350 000 dolgoznak az Egyesült Királyságban, Németországban és Ausztriában. (1) A felkészültebb országok, mint Csehország, Lengyelország vagy Németország, megnyitották a munkaerőpiacukat az ukránok előtt, Magyarországnak azonban nem sikerült elegendő „kulturálisan beolvasztható” munkaerőt bevonzania a szomszédos országokból, ahogy azt a gazdasági minisztérium szeretné.

Ez a helyzet kis mozgásteret nyitott az alkalmazottaknak és a szakszervezeteknek. (2) Egyhetes történelmet író sztrájk után az Audi 13 000 dolgozója január 31-én 18%-os béremelést harcolt ki magának. Kicsivel korábban a Mercedes-Benz négyezer dolgozójának nem volt szüksége még arra se, hogy leállítsák a futószalagokat, hogy 20%-os béremelést kapjanak. És csak hat óra tárgyalás kellett a Bosch 7 000 dolgozójának ahhoz, hogy a vezetőség szinte minden követelésüket teljesítse. A közszférában, ahol a túlóráztatás rendszeres, és ahol erősen tartanak az új törvény következményeitől, érdeklődve figyelik ezeket a fejleményeket, miközben általános sztrájkról álmodnak. Több oktatási szakszervezet és a rendőrök is sztrájkbizottságot alakítottak…

(1) L. Corentin Léotard és Ludovic Lepeltier-Kutasi: Un fonds de commerce pour les nationalistes hongrois [Nacionalizmus magyar módra], Le Monde diplomatique, 2018. június. (http://www.magyardiplo.hu/archivum/2018-januar/238-2018-julius/2563-nacionalizmus-magyar-modra-felelem-hogy-megszunik-a-nemzet).

(2) L. Philippe Descamps: Victoire ouvrière chez Volkswagen [A munkások győztek a Volkswagennél], Le Monde diplomatique, 2017. szeptember. Magyarul a „Nem akarunk többé a nyugati vállalatok rabszolgái lenni” című keretes írásként jelent meg (http://www.magyardiplo.hu/archivum/2017/227-2017-szeptember/2453-a-szlovakok-utkeresese-az-emberarcu-kapitalizmus-fele).

Corentin Léotard

A szerző, Corentin Léotard újságíró a Courrier d’Europe centrale-nál.
Morva Judit

Megosztás