Vége a Paradicsomnak! – Letöltendő börtönt kapott Jürden Rudloff

Kategória: 2019. március
Írta: Fondation Scelles
Találatok: 2797

rudVáratlan fordulat következett be a 2016 júniusában – a prostitúció vérlázító németországi helyzetéről – megjelent cikkünk szereplőinek életében. A sikeres és a média által is felkapott üzletember a feministák kitartó fellépése eredményeként lekerült a piedesztálról.

Egyedi esetről van szó, de az már azt jelzi, hogy a prostitúció normalizálása nem általánosan elfogadott álláspont Németországban sem. A társadalom a bírósági ítéleten keresztül végre nyíltan elismerte, hogy az intézményesített prostitúció elkerülhetetlenül összefonódik a legdurvább emberellenes erőszakkal.

Négy év jogi eljárás után a „Paradise – egy német bordélyházlánc – tulajdonosát 5 év börtönben letöltendő büntetésre ítélték emberkereskedelemben való bűnrészesség, prostitúcióra való kényszerítés és csalás miatt. A tevékenységből származó hasznot, amely 1,3 millió euróra rúgott, elkobozták. Ez a bírói ítélet történelmi jelentőségű Németországban, ahol a szabályozási irányelvek keretet biztosítanak a prostitúciónak, és ezzel „Európa bordélyházává” teszik azt.

A döntéssel a német társadalom legnagyobb sztárjai közül néhány felelt az igazságszolgáltatás előtt. A gazdasági siker és a „tabuktól mentes” prostitúció szimbólumai, Jürgen Rudloff, a „Paradise” nevű, Németország-szerte megtalálható bordélyházlánc tulajdonosa, és annak marketingvezetője, Michael Beretin, aki 3 év és 3 hónap próbaidő nélkül letöltendő büntetést kapott, rendszeresen felléptek tévés talk show-kban és valóságshow-kban (mint a Bordell SOS és a Puff my Pimp). Az ítélet, amelyet február 28-án hoztak meg, végre arra ösztönzi-e majd Németországot, hogy ott a prostitúcióra vonatkozó jelenlegi jogalkotói megközelítést felülbírálják?

 

Németország, a jogalkotói megközelítés és „Európa bordélyháza”

2002-ben Németországban törvénybe lépett a prostituált ember jogaira és a maffiahálózat elleni harcra való hivatkozással a szabályozott prostitúció. Ennek értelmében a prostitúció jogszerű foglakozássá vált; a bordélyház vezetője üzletemberré avanzsált, a prostituáltakat pedig „szexmunkássá” nevezték át.

„Azóta sosem látott fejlesztés zajlott le az iparágban” – mondta Jürgen Rudloff 2017 szeptemberében. A törvény megengedte az FKK-k (Freie Körper Kultur – szabadtest-kultúra) létrejöttét, amelyek olyan magas színvonalú luxusbordélyokhoz kapcsolódnak, ahol a „jól-lét” és a természetesség jelszavai alatt a látogatóknak változatos szolgáltatásokat kínáltak: ételfogyasztást, úszási lehetőségeket, szaunákat, valamint prostituált emberek szolgálatait. Ezek közül a létesítmények közül a legismertebb Berlinben az „Artemis”, a Stuttgartban, Frankfurtban, Saarbruckban stb. található „Paradise”-lánc, és a „Pascha”, egy másik üzletlánc, amelyik Kölnben, Münchenben, Stuttgartban és más helyeken található.

Alapvetően szexszupermarketekről van szó; a „Paradise” létesítményeiben minden egyes napon kb. 300 szexvásárló fordul meg, akik mind befizetik a 79 eurós belépti díjat. Ezért az árért a vevők fogyaszthatnak ételt, italt és szexet, kedvük szerint…

 

Paradicsom a férfiaknak, pokol a nőknek

60–90 közötti a száma azoknak a fiatal prostituált nőknek – többségük Kelet-Európából származik –, akiket a szexvásárló rendelkezésére bocsájtanak. Az emberi test kereskedelmi forgalomba hozatalának templomaiban a nőket tárgyakként kezelik. A berendezések között sétálgatnak szinte teljesen ruhátlanul a fürdőköntösbe öltözött férfiak között.

A nőknek ugyanazt a belépti díjat be kell fizetniük, mint a szexvásárlóknak, ami fedezi az adót, az olyan nőknek, akiknek nincs állandó lakhelyük, egy szoba bérlését (rendszerint egy másokkal megosztott alvóhelyen egy ágyat), és erre jönnek még rá más különféle díjak, mint például a takarítás vagy a mosodai szolgáltatás. Ha egy nő a tulajdonosnak le akarja róni ezt a tartozást, akkor legalább 4 vásárlóval kell kapcsolatba kerülnie egy nap alatt.

Jürgen Rudloff tárgyalásán másféle bűnök elkövetését is bizonyított a vizsgálat:

Történelmi döntés

A február 28-i döntés történelmi fordulópontot jelent. Ezt követte Hermann Müller elítélése, aki a müncheni és kölni „Pascha” üzletlánc tulajdonosa: Müllert 3 év és 9 hónap börtönben letöltendő büntetésre ítélték 2017 szeptemberében elkövetett adócsalásért.

A döntés leszakította a fátylat az egykor még érinthetetlennek tűnő mítoszról: egy lehetséges gazdaságilag sikeres vállalkozói modellről. Nyilvánvaló lett, hogy a gazdasági haszon fontosabb szempont volt, mint a nők méltósága.

Mostantól kezdve Németország nem hagyhatja figyelmen kívül az erőszak és a bűnözés valóságát, amely az úgynevezett „tiszta” és „szabályozott” prostitúcióipar illúziója mögött áll. Az ország még messze van a 2002-es törvény megszüntetésétől, de egy alapvető lépést már megtett efelé.

 

Fordította: Marikovszky Andrea          

 

[i] http://fondationscelles.org/en/news?view=article&id=264&fbclid=IwAR2hilCS-czxlTH4RTQ6n0Yo3DdyOLYiQZxLlRyFJJON1QDmZz8tgrztPCo