Választás Spanyolországban

Kategória: 2019. április
Írta: Kovács Gábor
Találatok: 1478

espagne sanchez remporte les elections emergence de lextreme droite 1336553Április 28-án előrehozott parlamenti választásokat tartottak, amelyeknek az eredménye jelentősen megváltoztatta az erőviszonyokat a 350 tagú spanyol törvényhozásban.

Az előjelzéseknek megfelelően, az első helyen 123 (85) mandátummal a balközép irányzatú PSOE (Spanyol Szocialista Munkáspárt) végzett. A korrupciós botrányokkal terhelt, jobbközép irányzatú PP (Néppárt) története legrosszabb eredményével 66 (137) helyet szerzett. Harmadik a jobboldali liberális Cs (Ciudadanos), a negyedik a radikális baloldali Unidas Podemos lett 57 (40), illetve 42 (71) képviselővel. 24 mandátuma van a parlamentbe először bejutott frankóista, nacionalista VOX pártnak. 38 (38) helyen az autonómiákban működő regionális pártok osztoztak (zárójelben: a 2016. évi eredmény). Az egyidejűleg tartott szenátusi választásokon a PSOE a 208 mandátumból 122-t kapott. A részvétel 69,7 százalékos volt.

A választás megerősítette, hogy megszűnt a PP és a PSOE egymást váltó kormányzása és a politikai mezőnyben új erők jelentek meg. Változást jelent az is, hogy a pártok élére fiatalabb politikusok, a 30-40 éves korosztály tagjai kerültek.

Pedro Sánchez által vezetett PSOE koalícióra kényszerül, mert nincs meg a parlamentben az abszolút többséghez szükséges 176 szavazata. A baloldali pártok a PSOE és az Unidas Podemos együttesen 165 mandátummal rendelkeznek, ezért a kormányzáshoz egyes regionális szervezetek voksai is szükségesek. Támogatók lehetnek a Compromis, a baszk Bildu és az ERC (Katalán Köztársasági Baloldal), amelyeknek összesen 22 képviselőjük van a parlamentben. A pártok azonban megkérik szavazataik árát. Az előrehozott választást is az kényszerítette ki, hogy az ERC a kormány számára elfogadhatatlan feltételekhez kötötte az idei költségvetés megszavazását.

A gazdaság hazai és nemzetközi szereplői elsősorban a PSOE-Ciudadanos kormány alakítását támogatják, mert ez stabilabb és a tőke igényeinek megfelelő rendszert biztosítana.  Mindkét párt vezetése egyelőre elzárkózik a koalíciótól, de a május 26-án tartandó európai és regionális választások eredményei alapján még módosíthatják álláspontjukat. A Spanyol Szocialista Munkáspártnak azonban nehéz lenne szavazóival elfogadtatni a neoliberális jobboldallal való szövetséget, mert le kellene mondania szociális ígéretei egyrészének a megvalósításáról. Nem kizárható egy kisebbségi kormány alakítása sem, amihez Sánchez esetenként külső támogatást venne igénybe.

A radikális baloldal több, mint 3,7 millió szavazatot kapott, de a parlamenti pártok között a harmadik helyről a negyedikre csúszott. Pablo Iglesias a Podemos főtitkára szerint, „az elért eredmény elegendő terveink megvalósításához”. „Két célunk volt, a jobboldal megfékezése és egy baloldali koalíciós kormány alakítása”. Iglesias a gyengébb eredményt a belső konfliktusokkal, a „hasznos szavazatok” elve alapján a Munkáspártra történő átszavazással és az aránytalan választási rendszerrel indokolta.

A viták egyik oka a kommunista irányítású IU-val (Izquierda Unida) való szövetség kérdése volt, amit a Podemos korábbi második embere, Iňigo Errejón ellenzett. Az Unidas Podemos kormányzati részvétele egyelőre bizonytalan, mert Sánchez leköszönő kormánya is csak a parlamenti támogatást igényelte.

A spanyol választási rendszer a nagy pártoknak kedvező. Egy mandátum megszerzéséhez a PSOE-nek 60.819, a Ciudadanosnak 72.572 és az Unidas Podemosnak 88.872 voksra volt szüksége.

A jobboldal vereségéhez jelentősen hozzájárult a három pártra történt megosztottsága. A Cs támogatottsága elmaradt a várakozásoktól és nem sikerült a PSOE-t megszorongatnia. Albert Rivera, a párt elnöke azonban „az ellenzék vezérének” tekinti magát, annak ellenére, hogy a Néppárt megelőzi a Ciudadanost. A PP populista jelszavai ellenére 3,6 millió szavazatot vesztett és a kudarc után ismét a közép felé tart. Ha a május 26-i választásokon a Néppárt lejtmenete tovább folytatódik, akkor Pablo Casado elnöksége gyorsan véget érhet.

A választási harcban kevés szó esett az ország valós problémáiról. Feszült helyzet alakult ki az úgynevezett autonómiákban, különösen Katalóniában. Az elhúzódó válság megoldása csak az autonóm közösségek jogainak a kiszélesítésével érhető el, amihez az alkotmányt is módosítani kellene. Az új kormány fontos feladatai közé tartozik, a gazdasági növekedés gyorsítása, a fiatalok közötti 33 százalékos munkanélküliség csökkentése, a nyugdíjasok helyzetének a javítása, valamint a társadalmi egyenlőtlenség mérséklése. Nagy figyelmet igényel a klímaváltozásból adódó gondok kezelése is.

A választások fontos üzenete, hogy a szélsőjobb parlamenti megjelenése ellenére, a megerősödött baloldal alakíthat kormányt Spanyolországban. 

Joomla! hibakereső konzol

Munkamenet

Profilinformációk

Memóriahasználat

Adatbázis lekérdezések