hu | fr | en | +
Accéder au menu

Ukránóra kezdőknek

JPEG - 120.5 kio

Az új elnök, Volodimir Zelenszkij anyanyelve orosz, de a szakadék Lviv és Luhanszk között ettől még nem lesz kisebb, ellenkezőleg, a kétnyelvűség már nem kívánatos.

Ukrajna 2019. március 9-én ünnepelte nemzeti költője, Tarasz Sevcsenko születésének 215. évfordulóját. Porosenko elnök ezt az eseményt is arra használta fel, hogy saját jelentőségére hívja fel a figyelmet, Eszerint ő volt az, aki az ukrán ortodox egyházat kiszabadította a moszkvai patriarchátus alóli háromszáz éves alávetettségéből: „Felszabadítottuk magunkat a kulturális megszállás alól, amely éppoly veszélyes, mint a területi megszállás”.

Porosenko választási kampánya – a „hadsereg, nyelv, hit” hármas jelszó alatt – nem tudta az ötéves ciklus utáni gyér eredményekről elterelni a figyelmet. Nem tudott eredményt elérni sem a korrupció megfékezésében, sem pedig a hat éve tartó, eddig 13 000 ember életét követelő Donyec-medencei konfliktus ügyében.

Az április 21-i választásokon Volodimir Zelenszkij a szavazatok 73 százalékával verte meg a milliárdos Porosenkót. A humorista-producer Zelenszkij, akivel pár hónapja még senki nem számolt, le akarja törni az oligarcháknak az országot és az államigazgatást átszövő hatalmát. Ennek ellenére neki is válaszolnia kell néha kínos kérdésekre azzal az Igor Kolomojszkijjal kapcsolatban, aki az 1+1 televíziónak is tulajdonosa, ahol Zelenszkij fellép.

A 2004-es „narancsos forradalom” után, amikor az Európa-barát Viktor Juscsenko és szövetségese, Julija Timosenko került hatalomra, a Lenin-szobrok százait döntötték le, és az egész országban elkezdték átkeresztelni az utcákat. 2014 óta a névváltoztatások felgyorsultak. És az új, orosz anyanyelvű elnöknek a nyelvkérdésben is állást kell foglalnia. Enyhíteni fogja-e az elődje által meghirdetett radikális ukrán nyelvpolitikát? 2014 óta Porosenko a kommunistamentesítési program keretén belül ezernyi település, tér és utca nevét változtatta meg. Ez a program volt hivatott arra, hogy a Szovjetunió kommunista maradványait eltakarítsa.

Ennek a programnak köszönheti például Dnyipropetrovszk is, hogy 2016 óta nem viseli már a bolsevik forradalmár Grigorij Petrovszkij nevét, hanem a város folyója után csak Dnyipronak hívják. A kijevi Lenin utcából John Lennon utca lett, a Moszkva fasor pedig a második világháborúban náci kollaboráns Bandera nevét viseli, aki az Ukrán Nacionalisták Szervezetének vezetője volt. Az Ukrán Kommunista Párt vezetőjét, Petro Szimonyenkót 2015-ben azért nem engedték részt venni a választásokon, mert a párt jelképe – sarló és kalapács – a kommunistamentesítési törvénybe ütközött.

A Donyec-medencei konfliktus kezdete óta a területet hivatalosan megszálltnak nyilvánítják, az orosz nyelv visszaszorítását így lehet megszállóellenes hőstettnek beállítani. Ennek jegyében három törvény is született. Az első 2017 májusában, amely arra kötelezi az ukrán televízió- és rádióadókat, hogy programjuk 75 százalékát ukrán nyelven sugározzák. Az elmúlt évben 39-ről 64 százalékra ugrott a főműsoridőben látható/hallható adások száma.

Annak érdekében, hogy e törvényi kötelezettségüknek eleget tegyenek, számos műsort eleve két nyelven készítenek. Például a Revizor című valóságshow-t, amelyben szállodákat, éttermeket vagy élelmiszerboltokat csípnek nyakon a higiéniai előírások megsértése közben. A műsorban az ukránul beszélő Anna Jija felváltva szerepel bemondótársával, az oroszul beszélő Nyikolaj Tyiscsenkoval.

Csökkenteni az orosz szerepét

A második, 2017-ben elfogadott törvény, különösen vitatott. Ez a törvény kötelezi a felsőbb iskolákat, hogy 2020-ig az ukránt mint kizárólagos tanítási nyelvet alkalmazzák. Gimnáziumok és szakközépiskolák százaiban tanítanak oroszul, illetve valamilyen más kisebbségi nyelven. Az ukránosítás alól kivételt képeznek az EU hivatalos nyelvei, mint a magyar, a lengyel és a román, illetve néhány őshonos nyelv, mint a krími tatárok, a gagauzok és a romák nyelve.

Az új oktatási törvény szerint csak az irodalomórákon szabad oroszul beszélni, de ez az érettségi vizsgába nem számítható be. Az Európai Unió által létrehozott Velencei Bizottság, amely alkotmányos és nemzetközi jogi kérdésekben ad tanácsokat a tagállamoknak, aggályát fejezte ki az oroszajkú lakosság diszkriminálásával kapcsolatban. „Kevésbé restriktív intézkedések” alkalmazását javasolta, hogy ez által „segítsék elő a kisebbségek integrációját” a törvény hivatalos szándékának megfelelően. (1)

A harmadik törvényt, amely az ukrán nyelvet az állam hivatalos nyelveként határozza meg, a Legfelsőbb Tanács (Verhovna Rada) 2019. április 25-én fogadta el 278 igen és 38 nem szavazattal. Porosenko még a hivatali ideje lejárta előtt alá akarja írni a törvényt. A törvényben többek között az is áll, hogy aki az orosz nyelvet mint hivatalos nyelvet elfogadja, „meg akarja dönteni az alkotmányt”. Az „ukrán nyelv elhanyagolása” pedig bűncselekmény. Az előírások betartását huszonhét nyelvfelügyelő ellenőrzi. A felügyelők például fel vannak arra is hatalmazva, hogy azokra a hivatalnokokra, akik munkaidőben nem ukránul beszélnek, pénzbüntetést szabjanak ki.

Család, sajtó, iskola: a kétnyelvűség a gyakorlatban

Az, hogy a törvény mennyire távol van a valóságtól, és mennyire ideológiai alapon született, mi sem mutatja jobban, mint az, ahogy az új elnök kommunikál. Rendre ukrán nyelven kezd interjút adni, majd spontánul az anyanyelvére, az oroszra vált. A nyelvhatár Ukrajnában kelet és nyugat közt húzódik. Nyugaton, Lvivben a lengyel határ mentén, 95 százalékban beszélnek lengyelül baráti és családi körökben, a kelet-ukrán Harkovban ezzel szemben 81 százalék oroszul beszél. (2)

Alapvetően az emberek úgy váltanak a nyelvek között, ahogy azt a helyzet megkívánja. Miközben a népesség 70 százaléka mondja, hogy az ukrán az anyanyelve (14 százaléknak az orosz), csak 40 százalék nevezi meg az ukránt munkanyelvként. (3) A megkérdezettek 17 százaléka vallotta magát kétnyelvűnek. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet néhány éve végzett felmérése szerint, a megkérdezettek 12 százaléka használja a szurzsikot, amely egyfajta ukrán–orosz keverék. (4)

Ez a többnyelvűség a cári idők és a Szovjetunió alatti kétszáz éves oroszosodás során alakult ki. A Szovjetunióban soha nem volt tiltott nyelv az ukrán. Az 1920-as évek során egy időben még támogatták is. A 20. században a szovjet tagországokban azonban az orosz terjedt el mint közvetítő nyelv, lingua franca és mint kultúrnyelv. A Szovjetunió 1991-es felbomlása után két különböző pozíció állt egymással szemben Ukrajnában.

A patrióta, illetve az Európai Unió felé nyitott erők nyugaton újra életre kívánták hívni a sokáig megvetett nemzeti nyelvet, amelyet már csak vidéki dialektusként tartottak számon, és amelyet az elit alig-alig használt. Az orosz nyelv támogatói ezzel szemben az ukrán állam kétnyelvűségének elismerését követelték. A kiegyezést keresve, 2012-ben Janukovics elnök második hivatalos nyelvként ismerte el az oroszt azokon a területeken, ahol a népesség legalább 10 százaléka oroszajkú volt. Ez a döntés heves tiltakozást váltott ki az ellenzék soraiban.

Szovjet gyermekkönyvek a tiltólistán

Janukovics 2014-es bukása után a parlament elvonta az orosztól a hivatalos nyelv státuszát. Ennek eredményeképpen az ország keleti részében Moszkva támogatásával heves tiltakozás alakult ki, amelyet az ukrán hadsereg erővel próbált elnyomni. Néhány héttel később Oroszország annektálta a Krímet.

Ukrajnában – a kormánynak az orosz nyelv dominanciáját visszaszorító erőfeszítései ellenére – a napilapok 60 százaléka a mai napig orosz nyelven jelenik meg. Az ország keleti, illetve délkeleti részén különösen a fiatalok körében népszerűek az orosz sorozatok és zenés műsorok. Minden tíz leggyakrabban guglizott sorozat közül hetet Oroszországban gyártottak.

A 2015-ös, az úgy nevezett ukránellenes orosz könyvek behozatalát tiltó intézkedések ellenére még mindig háromszor akkora az eladott orosz nyelvű könyvek száma, mint az ukrán nyelven írottaké. Pillanatnyilag 150 könyv szerepel a tiltólistán, többek között szovjet gyermekkönyvek és egy személyiségfejlesztő kézikönyv, az orosz biztonsági szolgálatok mindennapjaiból vett példákkal. Az ukránok többsége oroszul netezik annak ellenére, hogy betiltották a Yandex orosz internetes keresőt és a vk.com orosz közösségi portált.

„Az ukrán az állami nyelv, de nem szabad sem az oroszt, sem pedig Ukrajna más nyelveit nyomás alá helyezni”– közölte Zelenszkij a választási kampány alatt májusban. (5) 2017 szeptemberében – az új oktatási törvény által kirobbantott diplomáciai krízisre reagálva – harminchét EU-képviselő (Magyarországról, Lengyelországból, Szlovákiából és Bulgáriából) intézett nyíltlevelet a hallgatásba burkolózó Porosenkóhoz. Magyarország még három Ukrajnával tervezett NATO-csúcstalálkozót is megvétózott emiatt. A dühös reakciók – az érintett iskolák relatíve alacsony számának (6) tükrében – meghökkentették az ukrán minisztereket. Végül Porosenko 2023-ra tolta ki a törvény hatályba lépésének idejét, és kilátásba helyezte, hogy a határidőt még meghosszabbítják.

Lényegében azonban az új elnök osztja elődjének álláspontját, és ez a Legfelsőbb Tanács túlnyomó többségének álláspontja is. „Most úgy működik az oktatási rendszerünk, hogy a következő generációk már ukránul fognak beszélni” – véli Zelenszkij, és büszkén teszi hozzá, hogy az ő gyerekeinek már most is nehezükre esik az apjuknak oroszul válaszolni.

Úgy tűnik, a konfliktus rendezése a kétnyelvűség rovására történt meg. A Krím-félszigeten lakók, akik közül 2001-ben 74 százalék vallotta magát oroszajkúnak, már orosz állampolgárok. A kelet-ukrán szeparatista köztársaságok, Donyeck és Luhanszk már nem vesznek részt az ukrán választásokon. Csak egy frakció van, amely még támogatja a kétnyelvűséget, a mára szétdarabolt Régiók Pártjának maradványa, az Ellenzéki Blokk (EB). Az EB 38 helyet tud magáénak a 450 fős Legfelsőbb Tanácsban. Az előző ciklusban még 78 helyük volt 478-ból.

Három éve Alexander Todorcsuk, a fiatal blogger nagy feltűnést keltett, amikor oroszról ukránra váltott. (7) Más ismert személyiségek is követték példáját. 2017 áprilisában a népszerű televíziós bemondó, Pavel Kazarin a következőt nyilatkozta: „A Krím-félszigeten születtem, az anyanyelvem orosz, de mindig is bosszantottak azok az emberek, akik szándékosan nem tanultak meg ukránul. Ezért szólítok most fel mindenkit, vegyetek részt a Kazarin-challenge-en: megtanulni ukránul három hónap alatt.” (8)

Az oroszajkú társadalom egy része már elkötelezte magát az európai út mellett, és egyre gyakrabban beszél ukránul.

{} 

Nikita Taranko Acosta

A szerző, Nikita Taranko Acosta politológus a Center for Russia and Eastern Europe Research (CREER)-en, Genfben.
Németből fordította: Hujber Márton András

(1A Velencei Bizottság állásfoglalása 2017. szeptember 5., Velence, 8/9. 2017. december, http://urlz.fr/71tg.

(2„Az ukrán nyelv helyzete 2018-ban Ukrajnában”, szociológiai tanulmányok szintézise és közvélemény-kutatások a nyelvi helyzetről. Innen származnak, ha nincs más feltüntetve, a számadatok a családokban, illetve a nyilvánosan beszélt ukrán nyelv használatáról. Elérhető: texty.org.ua.

(3Tetyana Ograkova: „The Truth behind Ukraine’s Language Policy”, 2018. március 12. www.atlanticcouncil.org.

(4Valerij Khmelko: „Ukrajna etnológiai struktúrája: regionális tendenciák, és különlegességek a függetlenség óta” (ukránul), 2004, www.kiis.com.ua.

(5Video 2019. március 21. A jelölt weboldalán: https://ze2019.com/blog/press_conference.

(6A Velencei Bizottság jelentése szerint 71 magyar, 75 román, 5 lengyel, de 581 orosz iskola létezik (a Krímen és Donyec-medencén kívül).

(7„Újfent ukránul ír! Egy blogger feltűnést kelt a közösségi hálón” (oroszul), Obozrevatel, 2017. február 1. www.obozrevatel.com.

(8„Váltás az ukrán nyelvre: Egy tv-sztár új flashmobja” (oroszul), 2017. április 25. https://fakty.com.ua.

Megosztás