Új év, régi és új kihívások Kubában

Kategória: 2019. december
Írta: Kovács Gábor
Találatok: 1097

kuba francisco velasquez INGLES In the national interestA politikai élet a múlt év végén megélénkült a szigetországban. Tanácskozott a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a parlament, a Népi Hatalom Országos Gyűlése is ülésezett. A párt vezető testülete döntött a VIII. pártkongresszus 2021. április 16-19 közötti összehívásáról. A kongresszus lezárja a generációváltás folyamatát és „a történelmi korosztály” még aktív tagjait a forradalom után született vezetők fogják váltani. A döntés érinti a főtitkári tisztséget is, amit 2011. óta a 88 éves Raúl Castro tölt be.

A törvények elfogadása mellett, a parlament személyi kérdésekkel is foglalkozott. A 2019 február 24-én tartott népszavazással elfogadott új alkotmány 43 évi megszakítás után ismét létrehozta a miniszterelnöki tisztséget, ami a hatalom megosztását jelenti. Sokak számára meglepetést okozott, hogy az 56 éves, eredetileg építészmérnöki végzettségű Manuel Marrero Cruzt választották kormányfővé, akit még 2003-ban Fidel Castro nevezett ki turisztikai miniszterré. Marrero korábban, ezredesi rangban a fegyveres erőkhöz kötődő, Donald Trump amerikai elnök által „feketelistára” helyezett Gaviota szállodacsoportot irányította. Munkatársai jó szervezőnek és hatékony vezetőnek tartják a politikust, aki a külföldi befektetések bonyolításában nagy tapasztalatokkal rendelkezik. A törvényhozás hat miniszterelnök-helyettest és több tárca élére új vezetőt választott.

A tanácskozások résztvevői kiemelten foglalkoztak a gazdasági kérdésekkel és az országot sújtó szankciók következményeivel. 2019-ben a növekedés lelassult és 0,5 százalékos volt, szemben a 2018. évi 1,2 százalékkal. A CEPAL, az ENSZ Latin-Amerikai Gazdasági Bizottsága szerint, a régiós átlag viszont 0,1 százalék volt. Az elmúlt évben növekedett a pénzügyi feszültség és csökkentek az exportbevételek. A remélt ötmillió helyett csak 4-4,3 millió turista látogatott az országba. A likviditási gondok az import visszafogását és árúhiányt okoztak.

Alejandro Gil gazdasági és tervezési miniszter parlamenti beszédében 2020-ra egyszázalékos növekedést jelzett. Kijelentette, hogy nem szabad növelni az ország eladósodását. Megemlítette, hogy az USA diszkriminációs politikája és a venezuelai olajszállítások csökkenése miatt a múlt év áprilisában szigorú takarékossági intézkedéseket vezettek be, ami érintette a közlekedést, a mezőgazdaságot és más ágazatokat. Nem zártak be azonban sem iskolákat, sem kórházakat. Jelentős eredmény, hogy az üzemanyagfogyasztás 38 százalékát már hazai termelésből fedezik. A nehézségek ellenére a kormány 1,4 millió közszférában dolgozónak 2019-ben emelte a bérét. A gazdaság fejlesztéséhez nélkülözhetetlen egységes pénzügyi rendszer kidolgozása „előre haladott stádiumban van” és várhatóan 2021-ben bevezetésre kerül. Gil hangsúlyozta, hogy a kormány elutasítja a neoliberális gazdaságpolitikát.

 Az elmúlt évben a Trump adminisztráció kiterjesztette a korábbi megszorításokat. Negyedévi ezer dollárra csökkentették a Kubában élő rokonok számára átutalható összeget. Megtiltották az amerikai kiránduló hajók kubai partoknál történő kikötését és az amerikai repülőgépek csak Havannában szállhatnak le. Szankciókkal sújtják azokat a vállalatokat, amelyek repülőgépeket kölcsönöznek a Cubana légitársaságnak. A gazdasági háború egyik célja az ország egyik legfontosabb devizatermelő ágazatának, az évi mintegy hárommilliárd dollár bevételt jelentő idegenforgalomnak a meggyengítése. A diszkriminációs intézkedések nemcsak az állami szektort sújtják, de érzékenyen érintik a magánvállalkozókat is.

 Csökkent a kubai egészségügyi szolgáltatások exportja is, ami egyes országok esetében „szolidaritási alapon” (Haiti, Nicaragua, Kongó stb.), más államok felé viszont térítés ellenében történik. A „Mais Médicos” program keretében mintegy 8500 kubai egészségügyi szakember dolgozott 2013 óta Brazília elmaradott régióban. A szélsőjobboldali Jair Bolsonaro elnök „ellenséges és felelőtlen” politikája miatt a kubaiak 2018 decemberében elhagyták az országot. 2019. novemberében a jobbra tolódott ecuadori kormányzat „gazdasági okokból” felmondta Kubával kötött hat együttműködési és technikai segítségnyújtási egyezményt, ami 3.565 szakember távozását jelentette. Evo Morales elnök elleni államcsíny után hétszáz kubai szakember tért haza Bolíviából.

José Luis Rodriguez volt kubai gazdasági miniszter a Cubadebate hírportálnak adott nyilatkozatában a 2013-15 között külföldön végzett szolgáltatásokból eredő bevételt évi tízmilliárd dollárra becsülte, ami 2018-ban nyolcmilliárd értékű volt. A csökkenés 2019-ben tovább folytatódott.

A kubai emigráció szélsőséges csoportjai által támogatott Trump a múlt évben életbe léptette a Helms-Burton törvény eddig nem alkalmazott III. fejezetét, ami veszélyezteti a külföldi beruházók biztonságát. A döntés elsősorban azokat a spanyol vállalatokat érinti, amelyek a kubai szállodák mintegy hetven százalékát irányítják. A spanyol és a francia kormány tiltakozott a diszkriminációs törvény ellen, az Európai Bizottság viszont szankciókat helyezett kilátásba. Kína és Venezuela után, az Európai Unió Kuba harmadik legfontosabb partnere, amelynek a tagállamaival a kereskedelmi forgalom 35-37 százaléka bonyolódik.

Miguel Díaz-Canel államfő a képviselők elött tartott beszédében kijelentette, hogy „Kuba a kihívások és az agresszió évét élte át”. „A legnagyobb kihívást az amerikai blokád jelentette, ami mindenkit súlyosan érintett”. „Az egész ország összehúzta a nadrágszíjat”. Washington akadályozza az olajszállításokat, a modern technológiához való hozzáférést, a pénzügyi műveleteket és kampányt folytat a kubai orvosok ellen. „A blokád erkölcstelen, embertelen és minden törvényes határt túllép”. Díaz-Canel visszautasította, hogy Washington agresszióval és a venezuelai rendszer katonai támogatásával vádolja Kubát.

Az elnök hangsúlyozta, hogy Kuba a szocialista úton halad, szolidáris Venezuelával, Nicaraguával és más Latin-amerikai országokkal. Kijelentette, hogy az ország a forradalom óta tizenegy washingtoni adminisztrációt élt túl és sikerült megőriznie a függetlenségét. Díaz-Canel szerint, a lakosság tűrőképességét próbára tevő kihívásokkal szemben csak a társadalom szoros egységével lehet megbirkózni.

                                                                                                                                ***

 

A BALMIX-en elolvasható a Kubai Köztársaság elnökének, Miguel Mario Diaz-Canel-nek a felszólalása a „Forradalom 61. évében” címmel. Az elemzés értelemszerűen hosszú, de érdemes ránézni, mert összefoglalja Kuba helyzetét és ugyanakkor egy külső szemlélőnek is megmutatja azt az uralkodó közhangulatot, ami lehetővé tette, hogy ellenálljanak az állandó amerikai nyomásnak. http://balmix.hu/hu/?option=com_content&view=article&id=37708

Joomla! hibakereső konzol

Munkamenet

Profilinformációk

Memóriahasználat

Adatbázis lekérdezések