hu | fr | en | +
Accéder au menu

A kapitalizmus betörése Lesothóba

JPEG - 178.3 kio

Bár a berlini filmfesztivált olyan nagy cégek szponzorálják, mint az Aldi, a programban – ahogy a korábbi években is beszámoltunk róla – mindig megjelennek a társadalomkritikus alkotások is.

Idén is több ilyet láttunk a kísérő programokban. Közülük A kannibalizmus napjai (Days of Cannibalism) azért érdemel különleges figyelmet, mert a legtöbbünk számára teljesen ismeretlen világban mutatja be a kapitalizmus betörését és annak szükségszerű következményeit. A Lesothói Királyság független állam, amelyet minden oldalról a Dél-Afrikai Köztársaság vesz körül. A kétmilliós kis ország az apartheid idején a fekete büszkeség jelképének számított, és hosszas belpolitikai viharok után afrikai viszonylatban jelenleg demokráciának számít. Körülzártsága miatt ugyanakkor gazdaságilag különösen sebezhető, szegény ország. Ugyanakkor szinte modellszerű példáját adja annak, hogyan nyomul be a kínai tőke olyan elmaradott területekre is, ahova a Nyugatnak egyelőre nem éri meg.

A dokumentumfilm alkotója, a negyven éves Teboho Edkins amerikai és dél-afrikai filmes, aki azonban élete nagyobbik részében Lesothóban élt, és beszéli a helyi sotho (magyarul kiejtve szutu) nyelvet. Hét éven át filmezte azt a folyamatot, ahogy a kínai áruk és nyomukban a kínai kereskedők megjelentek az afrikai országban, és ma már a legkisebb településre is eljutottak. Először lesothói kereskedők utaztak el Kínába, és szállítottak onnan haza kínai termékeket, úgyszólván hangya módjára. Nyomukban aztán megindultak a kínai kereskedők áruikkal és családi munkamodelljükkel. Ma már a kisebb településeken a legtöbb üzlet az övéké. A kínai családok klánszerűen összetartanak, amit a folyamatos rablótámadások, az erőszak jelenléte is indokol. Ugyanakkor jól-rosszul megtanulták a bantu nyelvcsaládba tartozó szutut. Anglicizált világunkban érdekes tudni, hogy sem a vidéki lesothóiak, sem az oda települt kínaiak nem beszélnek angolul, a helyi nyelven érintkeznek egymással. Bár a filmben nem látunk példát rá, a vetítést követően a rendező elmondta, hogy már vegyes házasságok is születtek.

Fontos és érdekes látni, hogy a kínai tőke megjelenése az egy tartományból származó, családi alapon összetartó kisvállalkozásokkal kezdődött. Ők először a textilárukkal és a jellegzetes kis vegyesboltokkal vetettek gyökeret az országban. Idővel aztán komolyabb ipari vállalkozásokba is belekezdtek, és ezek nyomában 2018-ban a kínai állam belekezdett egy modern út hitelezésébe és megépítésébe, A kis boltosok egyéni befektetései így ágyaztak meg a kínai gazdasági expanziónak.

A textil és a vegyesboltok után a húsipar lett a kínai befektetések célpontja. A lesothói emberek sajátos szimbiózisban éltek együtt a szarvasmarhákkal, egy család legfőbb vagyonának századokon át ezek az állatok számítottak. A szarvasmarhák felnevelése, gondozása, legeltetése ősi tradíciókat követett. A kapitalista gazdasági rend azonban szükségszerűen szétrombolja ezeket a hagyományokat, a marhákat nagyüzemben kell feldolgozni, amit a film véres vágóhídi jelenetekben prezentál számunkra. Az amúgy fehér, amerikai születésű Edkins érzelmileg annyira azonosult a törzsi kultúrával, hogy a szarvasmarhák nagyipari lemészárlását és nyersanyagként való feldolgozását egyfajta kannibalizmusnak látja. Hiszen ezek az állatok hajdan a családok részei voltak, egyéni névvel és szokásokkal. Erre a „kannibalizmusra” utal a cím is, ami egyben egy helyi bár neve is.

A tőkés vállalkozásokkal, a húsiparral együtt kicsiben megjelent mindaz, ami az eredeti tőkefelhalmozást jellemezte több évszázaddal ezelőtt Európában. A saját állataikat elvesztő, élelmiszert már csak boltban vásárolható falusiakból sokan rablók, bűnözők lesznek, akiket aztán példás szigorral börtönbe zár a kínai tőkésekkel együttműködő helyi elit. Mindenki a marxi „nem tudják, de teszik” törvényszerűségeit követi. Miközben a filmben egyáltalán nem látunk fehér embereket, nem hallunk európai beszédet, egy kis bantu nép és egy kínai közösség játssza el előttünk újra a történelmet, a kapitalizmus születését.

Hegyi Gyula

Megosztás