hu | fr | en | +
Accéder au menu

Ecuador: Lenin Moreno elnök fordulatai

JPEG - 178.8 kio

A 16,5 millió lakosú dél-amerikai országban a múlt év októberében súlyos zavargások voltak, amelyek az üzemanyagárak emelkedése miatt robbantak ki. A Lenin Moreno elnök által vezetett kormány az IMF-el kötött hitelmegállapodás miatt rendelte el a benzin árához nyújtott évi 1,4 milliárd USD támogatásnak a megszüntetését.

Az összecsapásoknak 8 halálos áldozata és 1340 sebesültje volt. A hatóságok 1340 személyt őrizetbe vettek. A tizenegy napi tartó megmozdulások során tüntetők középületeket gyújtottak fel, több olajfinomítót elfoglaltak, és Moreno távozását követelték. Az elnök rendkívüli állapotot hirdetett, és néhány napra Quitóból a jobboldali irányítás alatt álló Guayaquilbe tette át a székhelyét. A hadsereg is beavatkozott eseményekbe, ami Ecuadorban idáig példátlan volt. A kormány ugyan elítélte a tüntetőkkel szembeni erőszakot, de „kivételesnek” minősítette a fegyveres erők túlkapásait.

A nyugalom helyreállítása érdekében a kormányzat tárgyalásokra kényszerült az őslakosságot képviselő Conaie szervezettel. A megegyezés egyetlen pozitív eredménye az üzemanyagárak emelésének a visszavonása volt. A tervezett gazdasági intézkedések egyeztetésére létrehozott közös bizottság csak időhúzást jelentett, és nem a társadalmat feszítő ellentétek megoldására irányult. Az események alakulását döntően befolyásolta, hogy megmozdulásokból hiányzott a lényeges politikai és szociális célok elérésére irányuló elhatározás. A tüntetések kirobbanása a különböző szervezetek vezetőit felkészületlenül érte, és a felkelés kibontakozását a baloldali erők megosztottsága is negatívan érintette.

A Conaie irányítói igyekeztek kormánnyal való teljes szakítást elkerülni. Nem sikerült azonban elérniük, hogy az erőszakért felelős belügy- és védelmi minisztert leváltsák, és az emberi jogok tiszteletben tartása sem került be a megállapodásba. A kormányzat a Conaie semlegesítésére törekedett, de a felkelés ürügyet szolgáltatott a Rafael Correa volt elnökhöz kötődő politikusok elleni újabb támadásra is. Az IMF viszont egyelőre lemondott az üzemanyagárak emeléséről, ami azt mutatta, hogy számukra sokkal fontosabb a nemzetközi pénzügyi szervezetek és a washingtoni adminisztráció bizalmát élvező Lenin Moreno hatalomban tartása, mint a quitói kormánnyal kötött megállapodás végrehajtása.

A politikai múltját egyre jobban megtagadó államfő a jelenleg Belgiumban élő elődjét, Rafael Correát (szerk.: a volt elnök felesége belga származású) és a venezuelai vezetést vádolta meg egy államcsíny kísérletével. Correa a madridi El Pais napilapnak adott nyilatkozatában határozottan visszautasította a vádakat.

Az összkép része, hogy Lenin Moreno a 2017. évi elnökválasztáson a Correa által 1996-ban alapított Alianza Pais (AP) színeiben indult, és ígéretet tett elődje politikájának a folytatására. Választási programjában elutasította a nagytőke, valamint a neoliberális gazdaságpolitika dominanciáját, és a társadalmi egyenlőtlenség további csökkentését ígérte. Az új elnök azonban gyorsan szakított Correa politikájával, és szövetségre lépett a jobboldali erőkkel. Az országban növekedett a munkanélküliség, a létbizonytalanság és a szegénység.

Az ellenfelei által populistának minősített volt elnök kormányzása alatt a szegénység 36,7 százalékról 22,5 százalékra csökkent. A gazdasági helyzetet mutatja, hogy az export mintegy felét jelentő kőolaj árának a drasztikus csökkenése miatt a gazdasági növekedés 2016-ban csak 1,2 százalékos volt, de 2017-ben 2,4 százalékra növekedett, majd az elnökváltás után 2018-ban 1,4 százalékra csökkent. A Le Monde diplomatique 2019. novemberi számában megjelent írásában Rafael Correa vitatta az IMF-el kötött megállapodás szükségességét, amelyet az ország eladósodásának manipulált számaival igazoltak.

A korrupció elleni harc jelszavával 2018 februárjában Moreno népszavazást kezdeményezett, amelynek valódi célja a 2007–2017 között hatalmon lévő Rafael Correa népszerűségének a megtörése volt. A referendum egyik kérdése a politikai vezetők tisztségének két ciklusra történő korlátozására vonatkozott, amellyel Moreno elsősorban elődje indulását akarta megakadályozni a 2021-ben esedékes elnökválasztáson. A népszavazás eredménye lehetőséget teremtett arra is, hogy több, Correához kötődő személyt lemondásra kényszerítsenek, vagy eltávolítsanak a tisztségéből.

Moreno sajátos rekordot állított fel: a megválasztását követő másfél évben két alelnököt, a vele együtt azonos programmal megválasztott Jorge Glast és az általa kinevezett Maria Alejandra Vicuňát, távolított el tisztségéből. 2018 decemberében a tőkés piacgazdaság elkötelezettjének ismert 36 éves Ottó Sonnenholznert választották meg alelnöknek, aki jelenleg is betölti ezt a tisztséget.

Moreno és a jobboldali politikai vezetés mindenáron meg akarja akadályozni Rafael Correa visszatérését a politikai életbe, ezért kampányfinanszírozási csalás, csúszópénzek elfogadása és más vádak alapján bírósági eljárás indult ellene és több munkatársa ellen. A Le Monde diplomatique szerint „a korrupció elleni harc a neoliberális politika legitimációjának a legfőbb eszköze lett” Ecuadorban és más országokban.

Az El Paisnak adott nyilatkozatában Correa nem zárkózott el a bíróság előtt történő megjelenéstől, de hangsúlyozta, hogy nem kíván a politikai okokból bebörtönzött brazil Lula da Silva sorsára jutni (szerk.: a volt brazil elnök időközben elhagyhatta a börtönt). Correa nem bízik a tisztességes bírói eljárásban. Kijelentette, hogy „Ecuador már nem jogállam”, és „az intézmények szétverése a legmélyebbre süllyedt”.

Lenin Moreno politikai fordulatát az is jelzi, hogy 2018 augusztusában szakított a latin-amerikai és a karibi-térség radikális baloldali politikát folytató országainak Alba elnevezésű csoportjával és 2019 márciusában a haladó irányzatú Unasur regionális szervezettel is. Néhány hónappal később belépett a térség jobboldali vezetésű államainak Prosur nevű uniójába. 2019 őszén felmondta a kubai szakemberek ecuadori tevékenységére vonatkozó egyezményt. Moreno már nem okozott nagy meglepetést azzal, hogy a washingtoni adminisztráció „kérésére” 2019 áprilisában megszüntette Julian Assange, titkos amerikai diplomáciai anyagokat nyilvánosságra hozó ausztrál oknyomozó újságíró, a WikiLeaks alapítója politikai menekültstátuszát, és ezzel kiszolgáltatta ellenfeleinek. Assange 2012 júniusa óta tartózkodott Ecuador londoni nagykövetségén.

A korábbi jó együttműködés helyett súlyos feszültség tapasztalható a Venezuelával kialakult kapcsolatokban is, mert Ecuador csatlakozott a Maduro-kormány megdöntését és a Juan Guaido jobboldali politikus önjelölt elnökségét támogató Lima-csoporthoz.

Tizenhét év után első ecuadori államfőként Moreno február 12-én Donald Trump elnökkel találkozott Washingtonban. Kijelentette, hogy országa szeretne csatlakozni az USA, Kanada és Mexikó közötti szabadkereskedelmi egyezményhez, és vendéglátója kedvenc témájáról, a fegyvervásárlásról is tárgyaltak.

A 67 éves, 1998-ban egy rablótámadás során megsérült és kerekesszéken közlekedő Lenin Moreno politikai jövője kérdéses. Nagyrészt már teljesítette az elvárásokat, de a népszerűtlen feladatok elvégzésében még szükség lehet rá. Tevékenységéről az ecuadoriaknak kell véleményt nyilvánítaniuk. Az előjelek nem túl kedvezőek Moreno számára. Támogatottsága a 2017-ben tartott elnökválasztás után 77 százalékos volt, de 2020 februárban 7 százalékra csökkent. No comment!

Kovács Gábor

A szerző Latin-Amerika-szakértő.

Megosztás