A Kína és Amerika közötti kereskedelmi háború kedvez Tajvannak?

Kategória: 2020. április
Írta: Alice Hérait
Találatok: 1529

TaiwanA világ legnagyobb exportőrét a világ legnagyobb importőrével szembeállító konfliktus nyomán a világkereskedelemben kulcspozíciót betöltő Tajvan külföldi eladásai megnövekedtek. A hongkongi tüntetések és a sziget Kínától való gazdasági függősége volt a fő témája a január 11-i választásoknak, amelyekből Caj Jing-ven asszony, a korábbi elnöknő került ki győztesen.

 A termékeiket Kínában előállító amerikai vállalatok számára a megoldás Tajvan. A Peking és Washington között dúló kereskedelmi háború kellős közepén, 2019. júniusában a tajvani Foxconn vállalat elnök-vezérigazgatója, Terry Gou is ezt javasolta.[1] Akárcsak a Kínában megtelepedett többi amerikai vállalat, mint pl. az amerikai Apple legfontosabb alkatrész-beszállítója, ők is egyes üzemeiknek a kontinensről való kivonását fontolgatják. A sziget negyedik leggazdagabb embere – aki egyébként az elnökválasztáson is indulni készült, majd 2019 októberében hirtelen visszalépett – úgy döntött, hogy visszatelepíti üzemeit, és külföldi befektetőket keres. Ezzel tulajdonképpen ő is azt húzta alá, hogy Tajvan, a világkereskedelem logisztikai útvonalának fontos láncszeme, hasznot húzhat a Donald Trump amerikai elnök és kínai kollégája, Hszi Csin-ping között 2018 óta fennálló konfliktusból.

Múlt novemberi jelentésében[2] az UNCTAD – az ENSZ világkereskedelmi és fejlesztési szervezete – nagyobb összefüggéseiben vizsgálta Terry Gou áttelepítési stratégiáját: szerinte a két ország kereskedelmi háborúja mindkét felet gyengíti, miközben kívülálló országoknak kedvez, köztük Tajvannak. A sajtóban jelentős visszhangot kapott tanulmány elemzése szerint az import vámjának növekedése miatt a Kínából Amerikába tartó áruk mennyisége 35 milliárd dollárral (31,5 milliárd euróval) csökkent, 2019 első félévére pedig 95 milliárd dollár lett, miközben Tajvané 4,2 milliárd dollárral növekedett, vagyis 20%-kal lett magasabb.

 

Új politikai szövetségek

A média arról beszél, hogy nagyon várják a – Terry Gou-hoz hasonlóan külföldön, elsősorban Kínában befektető –taisang, vagyis a külföldön beruházó tajvani vállalkozók visszatérését a szigetre. A 2000-es évek elején a szoros túloldalára vitték a félvezetők kivételével szinte a teljes helyi ipari termelést. „A klasszikus eljárás a következő: Egy tajvani vállalat megrendelést kap Amerikából: a tervezést Tajvanon, a gyártást Kínában végzi el. Exportunk kilencven százaléka beszállítói tevékenységből származik, ennek negyven százaléka Kínára esik” – mondja Roy Lee, a kormány számára elemzéseket készítő tajpeji Chung Hwa kereskedelemkutató intézet közgazdásza.

A hivatalos gazdasági előrejelzések optimisták, és a Központi Bank erre az évre 2,6%-os növekedést jelez, szemben a 2019 szeptemberében jósolt 2,4%-kal. A gazdasági minisztériumhoz kötődő Invest Taiwan ügynökség szerint a 2018-ban indított, a termelés visszatelepítését ambicionáló program[3] keretében a sziget háromszáz vállalata azt ígérte, hogy összesen 842,4 milliárd tajvani dollár értékben indít befektetéseket a szigeten, ezzel 69 374 új munkahely jön létre. Az elmúlt évben a Kínába irányuló befektetések 54%-kal csökkentek.

„A kormány immár három éve igyekszik arra késztetni ezt a közösséget, hogy tagjai belföldön fektessenek be. De a taisang-ok szívesebben követik a piac mozgását, mint a kormány tanácsait. Viszont a kereskedelmi háború nyomán anélkül is visszajönnek, hogy kapacitálták volna őket”. - lelkesedik Roy Lee, majd így pontosít: “A kínai piac tovább fejlődik, és még mindig hatalmas potenciál van benne. A befektetők még nem hagyják el a kontinenst: csak az Amerikába irányuló beszállítói tevékenységet vizsgálják felül. A taisangok nem jönnek vissza, csak arról van szó, hogy Tajvanon fektetik be azt a tőkét, amelyet korábban Kínában mozgattak.”

Az UNCTAD jelentése inkább a tevékenységek szelektív átrendeződését jelenti, mintsem a befektetések valódi visszatérését. „Vállalatunk székhelye Tajvanon van, de a termelés Kínában folyik – mondja a biotechnológiai start-up vállalat, a VesCir korábbi alkalmazottja, Csen úr. – Amikor Trump elnök ránk kényszerítette új vámtarifáit, a termelés egyik szakaszát, az összeszerelést áthelyezték ide, hogy rá lehessen ütni termékre a »Made in Taiwan« pecsétet.”

A január 11-én rendezett elnök- és törvényhozási választásokat közvetlenül megelőzően újra fellángolt a Kínától való függés kérdése. Négy évvel korábban, 2016-ban a függetlenségpárti induló, Caj Jing-ven felkeltette Hszi elnök dühét. A kínai vezető állandóan azt ismételgette, hogy a sziget Kína elválaszthatatlan része, ahogy ez az Alkotmány szövegében is szerepel.

Az elnökasszony arra sarkallja a vállalatokat, hogy Dél-Kelet Ázsiában fektessenek be – a Dél felé irányuló új politikának (New Southbound Policy) megfelelően, és részesítsék előnyben a fejlett technológiai termékeket – a technológiai innovációról szóló „5+2” tervezetnek megfelelően. Vagyis a biotechnológia, a zöldenergia, az intelligens gépek és a hadiipar kiemelt szektoraihoz hozzáadta a zöldgazdaság, a fenntartható gazdaság és a mezőgazdaság témáit. A célkitűzés lényege az, hogy ösztönözzék a befektetést, és növeljék az ipar versenyképességét, valamint a vállalatok profitszerző képességét. Utóbbinak a hivatalos álláspont szerint a bérek emelkedéséhez, a munkahelyek növekedéséhez és a régiók egyenletesebb fejlődéséhez kell majd vezetnie, és csökkentenie kell a Kínába telepített termelőegységektől való függést. Szerény eredményeket sikerült is regisztrálni, mielőtt a kereskedelmi háború új irányt szabott volna.

Peking eltávolodása rögtön hasznosnak bizonyult. Azon taisangok némelyike, amely a szoros két oldalán fekvő területek közeledésén munkálkodik, és a nacionalista Kuomintang (KMT) párt hűséges választója, hagyta magát megszédíteni az új választási fordulóra készülő elnökasszony progresszív demokrata pártjától (PDP). „Támogatjuk a kereskedelmi háború által kiváltott ipari átalakulást” – hangoztatja Liao Taj-hsziang, a PDP szóvivője. Megemlíti a Kínában való befektetések csökkenését és a New Southbond Policyban megjelölt területekre való tőkeáramlás növekedését. Januárban Tajvan az ötödik befektetővé lépett elő Vietnamban.

Tajvanon a politikát erősen meghatározza a nagy szomszédhoz való viszony, és most zavar keletkezett a hagyományos választási sakktáblán. A kereskedelmi háború és a hongkongi tiltakozások jelentősen csökkentették a legfőbb riválisnak, a KMT képviselőjének, Han Kou-junak az esélyeit, aki Caj asszony politikai ellenfele. Így azután a 2018-as helyhatósági választásokon elszenvedett súlyos veresége után az elnökasszony visszakapaszkodott, és újabb ciklusra szóló mandátumot szerzett, méghozzá a 2016-os eredményeket (6,9 millió szavazat) meghaladó támogatással: a leadott szavazatok 57,1%-ával 8,2 millió szavazatot mondhat magáénak.

 

„Made in China 2025”

Mindazonáltal a taisangok többsége továbbra is hű maradt Pekinghez. „A legnagyobb tajvani vállalatok termelőüzemei legnagyobbrészt Kínában vannak. Ha Tajvan kínai kapcsolatai bizonytalanná válnak, senki sem jön hozzánk befektetni. Manapság több haszonnal kecsegteti a tajvani vállalatokat, ha Kínában fektetnek be, mint ha Vietnamba mennének” – húzza alá Li Sen-cseng, a KMT vezetőit gazdasági és jogi tanácsokkal ellátó National Policy Foundation (NPF) kutatója. Amitől a leginkább tart, az a gazdasági együttműködési keretszerződés (ECFA) felbomlása. A 2010-ben a tajvani parlament által ratifikált dokumentum eltörölte a szoros két oldalán áthaladó termékek legtöbbjének a vámját, és gazdasági fejlődést hozott. 2020-ban újra át kell majd tekinteni, és ha megkérdőjeleződnek a benne foglaltak, az igen súlyos csapást mér a kőolaj- és a gyáripari szektorra. Az elnökasszony kijelentette, hogy a szerződés megújítására törekszik, de a döntés a kínai Hszi elnöktől is függ.

A japán Nikkei Asian Review szerint[4] a kínai vezető talán hajlik arra, hogy ne újítsa meg a szerződést annak ellenére, hogy ez a tajvani befektetők elvesztésének kockázatával járhat. Ez akkor is így eshet, ha „ellenséges tajvani intézkedések esetén a kínai kormány gyakran úgy üt vissza, hogy különböző intézkedésekkel befektetésre csábítja a tajvaniakat a kontinensre.” Ezeknek az intézkedéseknek a célja általában a vállalatok odacsábítása és a Kínával való azonosulásuk támogatása.[5]

Peking 2019. november 4-én huszonhat új befektetésre buzdító intézkedést hozott,[6] amelyek lehetővé teszik a tajvani cégeknek a „Made in China 2025” programban való részvételt. A program a kulcságazatok fejlesztését célozza meg, különös tekintettel a hi-tec területre, és arra törekszik, hogy csökkentse a kínai fél függését a nemzetközi beszállítóktól. A programot Donald Trump amerikai elnök veszélyesnek ítélte, és technológiai háborút indított a Huawei telekommunikációs óriáscég ellen, amelyet a hasonló amerikai cégek konkurensének tart. Úgy véli, hogy az új 5G technológia révén a kínai cég lehetőséget teremt arra, hogy illegális adatgyűjtés valósuljon meg például katonai téren.

Az amerikai elnök azzal fenyegetőzik, hogy leállítja azon alkatrészek exportját, amelyektől nagyban függ a Huawei okostelefonjainak termelése. A kínai társaság úgy döntött, hogy „amerikátlanítja” a termelést. Ugyanakkor Tajvan gyártja egy olyan termék 70%-át, amely nélkül Kína nehezen boldogul: az elektronikus eszközökben nélkülözhetetlen félvezetőkét. 2019 végén a Huawei a magas technikai színvonalú félvezetők gyártásában világelső Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) legfontosabb vásárlójává lépett elő.

Az üzemeinek nagy részét továbbra is Tajvanon tartó cég június óta gyorsan növekszik: „A TSMC gyakorlatilag monopolhelyzetben van. Erőfölénye oka az, hogy Kínának szüksége van rá – kommentálja Mathieu Duchâtel, a párizsi Montaigne agytröszt Ázsia-programjának igazgatója, aki a kínaiak által kínált 5G technológia és az amerikai szankciók összefüggéseit vizsgálta. – Az 5G technológia megérkezésével a világnak egyre több hi-tec részegységre lesz szüksége. A TSMC versenyelőnye tovább tart a belátható jövőben, ami igen jelentős potenciált biztosít Tajpejnek”.

A „Made in China 2025” elnevezésű program késleltetett bomba lehet ebben az iparágban. Kína már most több mint háromezer félvezetőkre szakosodott tajvani mérnököt vonzott magához, az ezen a kutatási területen működő tajvani szakemberállomány tíz százalékát.

„A szürkeállomány ilyenfajta kivonulása már évek óta fenyegeti Tajvant. Összességében a kereskedelmi háború csak felgyorsította a már korábban is létező tendenciákat – magyarázza Roy Lee. – A kínaiak nem kívánnak a tajvani technológiától függeni. Számukra ez nemzetbiztonsági kérdés: az ország nem akar harmadik országoktól függeni olyan technológiák tekintetében, amelyek nélkülözhetetlenek az ország túléléséhez.” Mi lenne, ha Tajvan egyszer csak nem szállítana többet belőle? Peking szerint előfordulhat, hogy Tajpej egyszer csak az amerikaiak oldalára áll.”

 

Alice Hérait Tajpejben dolgozó újságíró.

Fordította: Völgyes Gyöngyvér

 

[1] Debby Wu: Foxconn’s billionaire founder urges Apple to invest in Taiwan [A Foxconn milliárdos alapítója sürgeti az Apple-t, hogy fektessen be Tajvanon], Bloomberg Business Week, New York, 2019. június 21.

[2] Alessandro Nicita: Trade and trade diversion effects of United States tariffs on China [Az Egyesült Államok kereskedelme és kereskedelmi tarifái eltérítésének hatása Kínára], UNCTAD Research Paper No. 37, New York – Genève – Delhi, 2019. november 5.

[3] Trois projets d’investissement à Taïwan génèrent plus de 840 milliards d’investissements dans plus de trois cents entreprises (en chinois) [Három befektetési program 840 milliárd befektetést jelent több mint háromszáz vállalatnál (kínai nyelven)], Invest Taiwan, Tajpej, 2019. december 27.

[4] Kensaku Ihara: Taiwan Inc. weighs loyalty to mainland in presidential election [A Taiwan Inc. mérlegeli a szárazfölddel szembeni lojalitást az elnökválasztáson], Nikkei Asian Review, Tokyo, 2019. december 27.

[5] L. Pékin fait de l’œil aux citoyens taïwanais [Peking tajvani polgárokkal szemez], Le Monde diplomatique, 2019. május.

[6] Samson Ellis: China dangles carrot to Taiwanese in battle for hearts and minds [Kína csábítja a tajvaniakat a szív és az elme elleni csatában], Bloomberg Businessweek, 2019. november 4.

Joomla! hibakereső konzol

Munkamenet

Profilinformációk

Memóriahasználat

Adatbázis lekérdezések