Szinte egyedül bóklászni egy múzeumban, kényelmesen elférni csúcsforgalomban is a metrón, alig találkozni autóval biciklizés közben – a bedugult városok kiszabadításával a Covid–19 megadja a lakóknak a szellős nagyváros ritka élményét. És ez nem is olyan rossz.
Az elvándorlástól féltett nagyvárosok népességcsökkenése valójában még az egészségügyi krízis előtt elkezdődött. 2011 óta Párizs lakossága körülbelül tízezer fővel fogy évente, azaz tíz év alatt a népesség 5%-kal csökkent. Ugyanez zajlik New Yorkban is 2016 óta. Londonban csak a bevándorlásnak köszönhető, hogy a létszám stagnál. A lemorzsolódás részben az irodák és a rövidtávú bérbeadásra szolgáló lakások elterjedésének tulajdonítható – ez lecsökkentette a rendelkezésre álló lakások számát –, de van egy egyszerűbb ok is: egyes lakók önszántukból mennek el, hogy kevésbé stresszes, kevésbé zajos és kevésbé szennyezett környezetben és nagyobb lakásokban élhessenek. Természetesen a nagyvárosok továbbra is bezsebelik a gazdagság javát, és magukhoz vonzzák a diákokat, a fiatal pályakezdőket és a külföldi vendégmunkásokat. De sokan csak azért jönnek, mert muszáj, mivel itt vannak a munkahelyek és az egyetemek.
Már többször előfordult, hogy járványok után indult be a városok tartós korszerűsítése. A XIII. században a pestis miatt a kolostorok ispotályai beköltöztek a városok szívébe; a városi hatóságok megszervezték a szabadon kószáló állatok befogását, a piacok tisztántartását, és orvosokat alkalmaztak. (1) A XIX. században Európában és Amerikában a tbc- és a kolerajárványok adtak lendületet a higiénista mozgalomnak, és akkor kezdődött el az addigi sötét, szűk, sűrűn lakott, nedves, rossz szagú és egészségtelen városok megújítása. (2) A mérnökök kidolgozták a csatornahálózat rendszerét, hogy fékezzék a betegségek terjedését a szennyvízzel. A várostervezők széles körutakat alakítottak ki, ahová bejut a fény és a levegő; parkokat és kerteket hoztak létre, így behozták a városba a természetet. A szennyező tevékenységeket kitelepítették.
És mi lesz a koronavírus után? Anne Hidalgo asszony, Párizs főpolgármestere is ezt a fejlesztésszemléletet vinné tovább, bár kissé csökkentett ambícióval. Most hirdette meg a „Városi design közösségi tervezését”, amelyet követ majd a „Manifesztum egy új párizsi esztétikáért” megjelentetése. „Online ötlettárat” indítanak januárban, ahol mindenki elmondhatja elképzeléseit a jövő kioszkjaival és fedett buszmegállóival kapcsolatban.
